: Az ELTE Élethosszig Tartó Művelődésért Alapítványa díját első ízben elnyerő 85 éves Maróti Andor köszöntése

Maróti Andor 1927-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a ciszterci rend budai Szent Imre Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányokat az ELTE Bölcsészettudományi Karán folytatott 1950 és 1954 között, eleinte magyar-történelem, majd később magyar-újságíró szakon. 1954 és 1956 között a Magyar Nemzet című napilap kulturális rovatának volt belső munkatársa. 1957 és 1961 között a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályán dolgozott főelőadói beosztásban. 1961 és 1995 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanított, kezdetben tanársegédi, majd 1964-től adjunktusi, 1976-tól docensi fokozatban. 1970 és 1983 között a Népművelési (Közművelődési) Tanszéki Szakcsoportot vezette. 1995-ben nyugdíjazták. Egyetemi oktató munkája mellett külső előadóként tanított karunk Népművelés/Művelődésszervezés Tanszékén, az egri, a szombathelyi, s a budapesti Tanárképző Főiskolán, valamint a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Budapestre kihelyezett levelező tagozatán. A legintenzívebb szakmai kapcsolat tanszékünkhöz fűzte. A közművelődési a szakemberképzés BTK-n történt megszűntetése után több kollégájával együtt az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán folytatta oktató- és kutatómunkáját. Számos OTKA-kutatást vezetett tanszékünkön. Kutatóként éppúgy számíthattunk önzetlen közreműködésére, mint fejlesztőként vagy a hallgatók körében végzett nevelőmunkában. Szaktárgyai A közművelődés elméleti alapjai, A felnőttoktatás (andragógia) elmélete és módszertana, Művelődésfilozófia voltak. Publikációi főleg az andragógia tárgyköréhez kapcsolódnak. Tudományos fokozatot 1977-ben szerezett A kultúra fogalmának fejlődése című disszertációjával, s ezzel elnyerte a filozófiai tudományok kandidátusa címet. A 80-as években tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnökségének, jelenleg tagja az MTA Felnőttnevelési Albizottságának és vezetőségi tagja a Nyitott Képzések Egyesületének. A 90-es évek első felében tagja volt a Felnőttoktatás Nemzetközi Tanácsa kiadásában megjelenő Convergence című kanadai folyóirat szerkesztőbizottságának. 1995 óta rendszeresen részt vesz a Közép-európai Országok Felnőttoktatás-történeti Szimpóziumán, s ott előadásokat is tart. 1998-ban bekapcsolódott az Összehasonlító Felnőttoktatás Nemzetközi Társaság munkájába, s a Szlovéniában tartott konferenciáján előadást tartott, a felvilágosodás és a posztmodern ideológia összehasonlításáról. Maróti Andor kollégánk kiváló műhelyt alakított ki az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd hasonlóan magas színvonalon folytatta munkáját az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán. Az andragógia-elmélet méltán európai hírű professzoraként ugyanolyan igényesen és lelkiismeretesen végzi a tanszéki feladatok mindennapi rutinját, mint ahogyan tudós kutatóként írja könyveit, tanulmányait. Friss szellemisége, az új problémák megragadásának képessége, teoretikus gondolkodásának színvonala minden szellemi műhelyre pezsdítően hat, amellyel csak kapcsolatba kerül. Kollégái és tanítványai számára példa mély embersége, szakmai szolidaritása, igazi pedagógiai humanizmusa. Tanítványa, munkatársa, Gelencsér Katalin így ír róla: „Elképesztő az a lista, amelyet Maróti Andor tanár úr születésnapjára állítható össze arról, hogy ki mindenkit tanított. szakon. Szellemi elitünk jelentős része itt, Budapesten, az ELTE BTK egykori népművelés szakán szerezte első egyetemi diplomáját. Sokan kiegészítették ezt szociológiával, esztétikával, művészettörténettel, néprajzzal, pedagógiával. A tömegkommunikáció, a média szakembergárdája nagy számban itt végzett, hisz a rádió és a televízió ismeretterjesztő munkája az ELTE BTK népművelés szakán már kezdettől fogva tantárgy volt, később vált a kommunikációelmélet önálló részévé.” Fontosabb munkái:
  • Bevezetés a népművelési ismeretekbe (1962)
  • Népműveléselmélet (Durkó Mátyással, 1965, 1985)
  • Szöveggyűjtemény a népműveléselmélet tanulmányozásához (válogatta, 1968, 1986)
  • A kultúra fogalmának fejlődéstörténete (1975)
  • Forrásmunkák a kultúra elméletéből (válogatta, 1975)
  • Módszertan a felnőttek képzéséhez és tájékoztatásához (1980)
  • Andragógiai szöveggyűjtemény I.-II. (válogatta, 1983-1997)
  • Tanulmányok a művelődésről (1984)
  • Mi a távoktatás? (1992)
  • A fordulat esélye a felnőttek tanulásában és művelődésében (1992)
  • A funkcionális analfabetizmustól a távoktatásig I.-II. (válogatta, 1992)
  • A művelődéselmélet alapjai (1994)
  • A kulturális antropológia és az emberkép (1995)
  • Sok szemmel a felnőttoktatásról 1997 (1998)
  • A magyar felnőttoktatás története (1998)
  • Sok szemszögből a kultúráról. Irányzatok a kultúra elméletében és filozófiájában (2005)
  • Tanulmányok és előadások a felnőttek képzéséről (2005)
  • Gondolatok a kultúráról, a műveltségről és a közművelődésről (2007)
  • Ismeretszerzés vagy műveltségfejlesztés (2007)
  • Felnőttképzés a posztmodern társadalomban (2008)
  • Elbeszélések a magyar felnőttoktatás legutóbbi fél évszázadáról (2008)
  • Nemzetközi összehasonlító felnőttoktatás (2010)
12
márc 2012
SZERZŐ
ROVAT Ki kicsoda?
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 hozzászólás