: Lectori salutem – a Történelemtanítás című elektronikus folyóirat új száma

2012. évi 1. (összességében immár 9.) számunk kissé megkésve jelenik meg. Ennek oka, hogy szerettünk volna a legfrissebbek lenni a Közlemények rovatunkban az új Nemzeti alaptanterv (NAT) véglegesített általános bevezetőjének, valamint Ember és társadalom műveltségi területének a közzétételében. Ehhez kapcsolódnak Műhely rovatunk írásai. Kaposi József, a NAT munkálatainak összefogója és irányítója az új alaptanterv szellemiségét igyekszik röviden bemutatni Az új Nemzeti alaptanterv elé… című írásában. Szabó Márta, a műveltségi területünket kidolgozó munkacsoport vezetője pedig az Ember és társadalomhoz tartozó tantárgyak (történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; filozófia) együttesét mutatja be, az ismeretkörhöz tartozó alapelvek, célok, fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak együttesének a fényében.

A Tanulmányok rovatunk vezető írása a pécsi Makk Gábor “klaviatúrájából” származik.Útikalauz az európai integrációk történetéhez, avagy tematikus történelemtanulás és –tanítás, mint lehetséges alternatíva című munka egy nagyszerű történeti áttekintés, mely történelemoktatásunkban is hasznos segítségül szolgálhat. Ráadásul várható a folytatása is, amely módszertani tanácsokat is nyújt majd a téma tanításához. A másik írás Katona András előző számunkban megkezdett tantárgytörténeti közlésének a folytatása (A Rákóczi-szabadságharc recepciója a magyarországi történelemtankönyvekben – a háromszázadik évforduló alkalmából. II. rész), mely ezúttal 1945 utáni tankönyveinket fogja vallatóra a téma kapcsán.

A Szemle rovatunk első írása egy igen ismert tankönyvszerző, Horváth Péter írása, aki bemutatja a Nemzeti Tankönyvkiadó Olvasmányos történelem 5–8. tankönyvsorozatát De hogy jön ide Kristóf mackó? talányos című, tehát eleve olvasásra ingerlő írásában. Folyóiratunk „házi” recenzora, Sávoly Mária ezúttal Gyarmati György legújabb könyvét (A Rákosi-korszak – Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945–1956) mutatja be szokásos szenvedélyes stílusában kifejezetten a történelemtanítás szemszögéből A Rákosi-korszak története új dimenziókban címmel.

A Horizont rovat első írásának a szerzői (Dárdai Ágnes – Dévényi Anna – Rutsch Nóra) Történelemtanár képzés a Bologna-rendszerben a Pécsi Tudományegyetemen című írásokban egy augsburgi nemzetközi konferencián elhangzott előadást tesznek közzé, mely a jelenleg már lassan „kivezetésre” kerülő kétciklusú képzés pécsi változatáról számol be, tapasztalatokat kínálva az új modell kidolgozói számára. A másik írásban a visegrádi országok történészeinek és történelemdidaktikusainak prágai konferenciáját mutatják be olvasóinknak a felvidéki fiatal szerzők (Bóna László – Bényi Klaudia), igen tanulságos címmel és tematikával: Beszámoló Az én hősöm – a te ellenséged: A visegrádi országok nemzeti történelmének pozitív és negatív szereplői a szomszéd államok történetírásában, jónéhány egészen meghökkentő előadói közlést tolmácsolva.

Kaleidoszkóp rovatunk ismét színességével tűnik ki. Heide Fanni érdekes módszertani jellegű leírása az ókori Spárta és Athén összehasonlítását adja közre, helyenként igen érdekes, másutt talán némiképp vitatható ötletekkel. Utolsó írásunk – Tarnóczai Géza munkája – kellemes nyár eleji olvasmányként, valamint érdekes művelődéstörténeti adalékként Az idősebb Johann Strauss 1833. évi pesti fellépéséről szól.

Beküldte Katona András, szerkesztő (katonabandi@t-online.hu)

01
jún 2012
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 hozzászólás
CÍMKÉK