: 40 – 100: Két évforduló között
A Magyar Tudományos Akadémia az imént mögöttünk hagyott esztendőt Szentágothai János emlékének szentelte. A jeles professzor, fiziológus 100 esztendeje született. Szakmánk emlékezete nevével, az ő akadémiai pozíciójával köti össze a mindmáig legnagyobb gonddal előkészítettnek tekintett közoktatási reform munkálataival megbízott akadémiai Közoktatási-köznevelési Bizottság létrehozását és működését. Ez a munka 40 éve, 1973-ban indult. Első nagy prezentációjára 3 év megfeszített munka után került sor. Ez volt az a bizonyos „fehér” könyv, melyre sokan hivatkoznak.
Rovatunkban Báthory Zoltán Maratoni reform című könyvéből idézzük fel a történteket, emléket állítva Szentágothai Jánosnak, egyúttal megemlékezve az elmúlt esztendőben elveszített jeles tudósnak, munkatársának, a nyelvész Szépe Györgynek is.
„Amikor 1973-ban – a ’72-es párthatározatra hivatkozva – a Magyar Tudományos Akadémián elnökségi közoktatási bizottság (MTA-EKB) alakult, a bizottság a minőségi elvnek úgy akart érvényt szerezni, hogy ugyanakkor az iskolázás iránti szűkkeblű értelmiségi attitűdöt meghaladhassa. A kor szokásainak megfelelően Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke levelet kapott Gosztonyi János OM-államtitkártól, melyben kéri, hogy az Akadémia vegyen részt az oktatás előtt álló távlati feladatok megoldásában. Az Akadémia elnöke megbízta helyettesét, Szentágothai Jánost, hogy szervezze meg az Akadémia osztályait átfogó elnökségi közoktatási bizottságot (EKB). Ehhez hasonló bizottság az Akadémia életében még nem működött. Szentágothai Szépe György nyelvész professzor személyében megtalálta azt az embert, aki kiváló szervező- és kommunikációs képességei birtokában megalkotta a bizottsági rendszert, életben tartotta és eredményre vezette az EKB-t. Szépe György – a vele 1999 őszén készített interjúban – egyrészt egyértelművé teszi, hogy a “távlati” műveltség kifejezés az évszázad végére vonatkozik, másrészt, hogy a minisztérium akkor „illetéktelennek” nyilvánította magát ennek az új műveltségnek a meghatározásában. {…} Szeptember 25-én megalakult a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének döntése alapján az MTA elnökségi közoktatási bizottsága, az EKB.
Az EKB hihetetlen méretű intellektuális energiát aktivizált. A munkát több, az iskola iránt elkötelezett lelkes akadémikus és az akadémiai körökhöz közel álló tudós segítette {…} Az Akadémia állásfoglalásai először a Magyar Tudományban kerültek publikálásra (1975. 3. sz.). De az autentikus szöveg a nevezetes “fehér” könyvben sokszorosított formában jelent meg 1976-ban: A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalásai és ajánlásai a távlati műveltség tartalmára és az iskolai nevelőtevékenység fejlesztésére. Az eredeti dokumentum az iskolai műveltséget hét integrált tömbbe rendezte. A hét tömböt később Szabolcsi Miklós “hét dombra” keresztelte át. Ez az első alkalom, hogy egy félhivatalos dokumentum az iskolai műveltséget nem tantárgyakban, hanem műveltségi területekben foglalta össze.{…}
A „fehér” könyv szerkezete könnyen áttekinthető. A két állásfoglalást (Állásfoglalás a távlati iskolai műveltség tartalmáról, Állásfoglalás az iskola nevelőtevékenységének fejlesztéséről) a hét műveltségi terület szisztematikus kifejtése követi.”
Báthory Zoltán: Maratoni reform. Önkonet. Budapest, 2001. 23-25. o.
Beküldte: Trencsényi László, rovatvezető. trencsenyi.laszlo@ppk.elte.hu
