: Weöres ‘100

A születésének centenáriumát köszöntő magyar versszerető közönség a gyerekek körében vitán felül legnépszerűbb költőt tiszteli Weöresben. A Bóbita, a Pletykázó asszonyok, a Kocsi és vonat s más nyelvi játékai, tündérképzetei az óvodások mindennapi kenyerévé váltak.

A centenáriumra 1939-es doktori disszertációjából idézünk. Ennek címe A vers születése volt, melyben kitér a gyerek és a vers viszonyára is. Máig tanulságosan. „Azt mondják, hogy a gyermeket úgyszintén kezdő kötőt utánzási ösztön vezeti a versíráshoz, és a felnőttek mondanivalóit visszhangozza tökéletlenül. Ez nem mindig i gaz. Feltétlenül áll arra a nagyszámú és többé-kevésbé érdektelen versezetet, melyeket a gyermeklapok közölnek gyermekektől: ezek üres visszhangjai mindenféle szavalásra szánt dörgedelmeknek s többnyire hipokríta ál-erényekre intő bölcsességeknek; és csak annyit dokumentálnak, hogy a nyers, faragatlan gyermeklélek hogyan kezd alkalmazkodni a szokásos sémákhoz, kötelező szólamokhoz, bálványozott hazugságokhoz. De van az apró embereknek olyan költészete is, melyben a bontakozó lélek teljes eredetiséggel nyilatkozik. Érdemes volna ezt a napjainkban és körülöttünk viruló prehisztorikus költészetet gyűjteni és kiadni; esztétikai, lélektani és pedagógiai szempontból egyaránt értékes lenne: sok érdekességgel és nemegyszer bárdolatlan hatalmas erővel zeng ebben az irodalom-alatti irodalomban a gyermeklélek minden öröme és bánata.”

Beküldte Trencsényi László rovatvezető. trencsenyi.laszlo@ppk.elte.hu

05
aug 2013
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 hozzászólás
CÍMKÉK