: Együtthaladó – Jó gyakorlatok a migráns gyerekek iskolai foglalkoztatásában

Interjú Csereklye Erzsébettel. „Az Együtthaladó projektcsokor fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy integráltan oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtt haladóvá” váljanak. Az Együtthaladó program projektjeiben ezért tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoztak ki.

Az Együtthaladó projektcsokrot a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete valósítja meg 2010 és 2014 között az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával. Az egyetem jelenleg a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye. A Bölcsészettudományi Karon a hagyományos bölcsész szakok mellett szociológiai, politológiai, kulturális-vizuális antropológiai, alkalmazott nyelvészeti képzés is folyik. Az Együtthaladó projektet gondozó Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet a felsőoktatási alapfeladatain kívül ellátja a karra érkező külföldi cserediákok magyar nyelvi oktatását, valamint Szövegtudományi Doktori Iskolát működtet. A projekt kidolgozói az intézet nyelvész oktatói.

Milyen szükségletekre reagál az Együtthaladó? – A kontextus

A projektet megelőző, a magyar közoktatásokban tanuló migránsok helyzetét vizsgáló kutatások során világossá vált, hogy sok esetben a pedagógusoknak nincsenek eszközeik arra, hogy az órán részt vevő, magyarul nem beszélő migráns gyerekekkel hatékonyan foglalkozzanak, ami már középtávon is gyakran szegregációhoz vezethet. A projekt közvetlen előzménye a Református Missziói Központ Menekültmissziójának jó gyakorlata volt, ahol a nyári osztályozó vizsgára felkészítő munka során a felkészítő és a tanuló a tananyag nyelvi egyszerűsítésén dolgozik; a tapasztalatok szerint, ha a menekült tanulók nyelvi szintjére alakítják a tananyagot, akkor ők sikeresen és örömmel tanulnak. A projekt gondolata abból született, hogy a pedagógusoknak nagy segítség az integrált és hatékony oktatásban, ha olyan eszközt kapnak a kezükbe, ami a tananyagtartalmat a tanulók nyelvi szintjén közvetíti. Az Együtthaladó negyedik éve működő projekt, amelyben tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoznak ki általános

A projekteket a továbbiakban egységben kezeljük, a program eredményeit összességében mutatjuk be.

Milyen megoldásokat kínál az Együtthaladó? – A program elemei, főbb tevékenységei

Az Együtthaladó módszere: a tartalomalapú nyelvoktatás és a NyIT. A tartalomalapú nyelvoktatás egy olyan kétfókuszú nyelvoktatási forma, amelyben valamilyen meghatározott tartalom – jelen esetben szaktantárgyi tartalom – közvetítése idegen nyelven történik; a tanulási folyamatban a nyelv tanulása és a tartalom tanulása egyszerre történik. Nem klasszikus értelemben vett nyelvoktatásról van szó; a tantárgyi tanulás során olyan helyzetet teremtenek, amelyben a nyelvi készségek fejlődnek, és a tananyagtartalom elsajátítása mellett a magyar nyelv elsajátítása a cél. A nyelv és tartalom kétfókuszú megközelítés mellett a projektnek egy harmadik fókusza is van, ez pedig az integráció. Így született meg a NyIT mozaikszó: Nyelv – Integráció és Tartalom, amely kifejezi, hogy a nyelvoktatás és a tartalomtanulás mellett az integráció – a nem magyar anyanyelvű migráns tanulók tanórai, iskolai, illetve tágabb értelemben a társadalomba való integrációja – is célja a segédanyagok által támogatott tanulásnak. A segédanyagok így számos olyan feladatot, gyakorlatot is tartalmaznak, amelyek az európai és magyar kulturális ismeretek és értékek közvetítésére szolgálnak, a magyar társadalomban, iskolai környezetben való könnyebb eligazodást segítik, illetve segítenek a migráns tanulók származási kultúrájának elemeit is integrálni a tanítás-tanulás folyamatába. Mindemellett az integrációt a segédanyagok által támogatott integrált tanórai részvétel segíti a leghatékonyabban. A projektek során kidolgozott segédanyagok A projektek során tehát tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoztak ki, matematika, nyelvtan és irodalom, történelem, hon- és népismeret, környezetismeret, természetismeret és biológia tantárgyakhoz, 3–8. osztályos tanulók részére. A segédanyagok – tankönyvek – elkészítése során áttekintették a Nemzeti alaptantervet, a Kerettanterveket, a különböző használatban lévő tankönyveket; mind a szaktárgyi tartalomban, mind szókincsben ezekhez igazodtak. A kidolgozott segédanyagok tehát az iskolaév során feldolgozott tananyaghoz tematikusan kapcsolódnak, ugyanakkor nyelvi és fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez illeszkednek. A segédanyagokat elsődlegesen tanórai használatra tervezték, feladataikat három nyelvtudási szintnek (A1, A2 és B1) megfelelően dolgozták ki. A segédanyagok egy része (hon- és népismeret) már direktebb módon segíti a magyarországi integrációt: segítségül szolgálnak az állampolgársági vizsgára való felkészülésben, és általuk a migráns gyerekek családtagjai, szülei is jobban bevonhatók. Az iskolai tananyaghoz tematikusan kapcsolódó segédanyagokon kívül kifejezetten a pedagógusok számára grammatikai és szintaktikai mátrixok, lexikai mátrixok, módszertani útmutatók is készültek. A grammatikai-szintaktikai mátrixban több nyelvi szint összekapcsolásával mutatták be azokat a nyelvi jelenségeket, amelyek gyakoroltatása a magyarnyelv-oktatási segédanyagok célja. A lexikai mátrixok a különböző tantárgyak, műveltségi területek témaköreinek elsajátításához szükséges szakszókincset dolgozzák fel tantárgyak, témakörök, évfolyamok és nyelvi szintek szerinti felosztásban. Ez nagy segítséget jelent a tanulók értékeléséhez is. A módszertani útmutatók tartalmazzák a feladatok leírását a nyelvi szintek szerint és nyelvtudási szintekre bontva. Részletes tartalmi leírást adnak az egyes tantárgyak témaköreiről, a tananyagok kiválasztásának szempontjairól, valamint javaslatokat tesznek a segédanyagok felhasználási módjára. A tantárgyi segédanyagokon és módszertani mátrixokon kívül – a legnagyobb sikert aratva – magyar nyelvi szótanuló kártyák is készültek. A kártyák elkészítésének legfontosabb célja a családtagok, szülők tanulásba való bevonása volt. A kártyák elsődlegesen szókincsbővítésre használhatók. Egyik oldalukon egy grafika található, a másik oldalon a grafikának megfelelő szó vagy kifejezés, és alatta egy mondat szerepel, amely segíti a szó, kifejezés értelmezését. A 200 kártya elsősorban a lexikai mátrix A1-es szintű szavait tartalmazza, köztük a „túléléshez”, beiskolázáshoz, adminisztrációs ügyek intézéséhez legszükségesebb szavakat is. Különböző színek és ikonok jelzik, hogy melyik tantárgyi területhez, vagy az iskolai élet melyik fontos területéhez kapcsolódnak a szavak. A szótanuló kártyák rendkívül népszerűek mind a pedagógusok, mind a gyerekek, családok körében. Az „Együtthaladó” főbb tevékenységei A projektek kezdeti szakaszában felkeresték az érintett pedagógusokat, és beszélgetések, interjúk során felmérték igényeiket. Ezután a projekt munkatársai – négy nyelvész, egy pedagógiai szakértő, egy grafikus – elkészítették a segédanyagok első változatát. Ezt követően egy műhelybeszélgetés keretében bemutatták a segédanyagokat a pedagógusoknak, és útmutatót, módszertani segítséget adtak a használatukhoz. A pedagógusok elkezdték használni a segédanyagokat, és – előre egyeztetett keretek között, mérések alapján – visszajeleztek a segédanyagokkal kapcsolatban. Ebben a szakaszban a pedagógusoknak „hibakereső” szerepük is van: mind a tananyagtartalomra, mind a szintezésre, mind a használat sikerességére vonatkozóan adnak visszajelzéseket. A visszajelzések alapján a szakértők átdolgozták, javították a segédanyagokat, ezután jött létre az anyagok végleges változata. A négy projektben hat együttműködő iskolában projektenként 8-12 pedagógus vett részt, akik integrált tanórák során, a magyar mint idegen nyelv órákon, magyar nyelvi szakkörökön, homogén és vegyes életkori csoportokban is kipróbálták a segédanyagokat.

Mik az Együtthaladó főbb eredményei, sikerei, nehézségei? A projekt hiánypótló Magyarországon: eddig nem készült a tantárgyi követelményeknek megfelelő tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag. A projekt nagyon erős elméleti háttérrel és kiváló szakmai koncepcióval rendelkezik, nemzetközi szakmai körökben is nagyra értékelik: 2011-ben Európai Nyelvi Díjat nyert, és több nemzetközi konferencián mutatták be sikerrel. A pedagógusok visszajelzései alapján a segédanyagokat nagy hatékonysággal és szívesen használják, bár a pedagógusok személyiségén, szakmai felkészültségén és rugalmasságán – a segédanyagok használata kezdetben sok felkészülést igényel – sok múlik. A gyerekek is szeretik, szívesen használják a könyveket. Számos „apróság” hivatott a gyerekek számára jól használhatóvá, „barátságossá” tenni az anyagokat. (A könyvek elején megtalálható a magyar abc, a gyakran használt utasításokat külön megtanítja, nagy hely van az írásnak, a könyv grafikai elemei is megkönnyítik a használatot stb.) A tanórán kívüli, szakköri keretek közt történő használata különösen népszerű. A segédanyagok használatával a pedagógusok hatékonyabbak és sikeresebbek a migráns gyerekek oktatásában – és a tanulók is motiváltabbak –, ami a pedagógusok attitűdváltozását is elősegíti. A megkérdezett szakértő véleménye szerint a projekt nehézsége a segédanyagokhoz való hozzáférés. Mivel a könyvekre nincs jelentős mennyiségben szükség, ez nagyon megnöveli a nyomtatás költségeit; a projekt a segédanyagok létrehozására, és nem nyomtatására, terjesztésére irányult. A segédanyagok a Miskolci Egyetemi Kiadótól megrendelhetők, könyvformátumban és digitális, nyomtatható változatban is, CD-n.

Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága

Több, az Európai Unió által támogatott migránsspecifikus iskolai kompetenciafejlesztő projekt nyújt lehetőséget a segédanyagok felhasználására, így egyre több iskolában kezdik használni őket. A projekt hosszú távú célja, hogy a pedagógusok felismerjék: lehetséges és a leghasznosabb, ha ők maguk gyártanak segédanyagokat saját – azaz tanítványaik – szükségletei, igényei szerint, bár ezt egyre inkább megnehezíti a magyar oktatási rendszer centralizációja, az kerettantervek, alternatív tantervek, tankönyvek visszaszorítása, valamint a pedagógusok túlterheltsége. Ugyanakkor a tartalomalapú nyelvoktatás az Európai Unió legfőbb nyelvoktatási politikája, így a projekt rendkívül előremutató. A projekt eredményeinek hatékonyságát növelné, ha lehetőség volna a pedagógusok módszertani képzésére annak érdekében, hogy a segédanyagokat a leghatékonyabb módon használják. A projekt pedagógiai szakértőjének megítélése szerint a projektet két fő irányvonal mentén lehetne továbbfejleszteni: cél lehet a tananyagok online hozzáférhetőségének széles körű biztosítása, valamint a tartalmak bővítése is. A következő projekt a munkaerő-piaci integrációt, illetve pályaorientációt segítő tananyagok létrehozására irányul.”

Irodalom

Csereklye Erzsébet (2012): A tanulói sokféleség és a tanárok nézetei. PhD doktori disszertáció, ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest.

Csereklye Erzsébet (2014): A társadalmi sokféleséggel foglalkozó nevelési-oktatási irányzatok elméleti kerete. In Szabolcs-Garai (Szerk.): Neveléstudományi kutatások közben. Válogatás doktori hallgatók munkáiból. ELTE Eötvös Kiadó.

Bukus Beatrix –  Sikó Dóra (2011): Menekült gyermekek fejlesztése. Az Önkéntes Interkulturális Pedagógiai Munkacsoport segédkönyve

Megjegyzés

Első közlés: Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt 2013.

Beküldte: Trencsényi László rovatvezető. trencsenyi.laszlo@ppk.elte.hu

16
szept 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 hozzászólás
CÍMKÉK