: Az élethosszig tartó tanulás intézményi perspektívái: romániai és ma.arországi példák

Románia és Magyarország az Európai Unió tagállamai között azok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb az élethosszig tartó tanulásban való részvétel aránya. Számos tanulmány, köztük több, épp az Unió által támogatott rendszerszinten vizsgálja, milyen körülmények eredményezik ezt az alacsony arányt. Ezáltal azonban az intézményi nézőpont kevésbé kutatott, ami ahhoz vezet, hogy pont az élethosszig tartó tanulásban közreműködők tapasztalatai válnak kevésbé láthatóvá. A tanulmány ezért az élethosszig tartó tanulást intézményi szinten vizsgálja az egyetemekre és a nem-tradicionális felnőtt hallgatói csoportok számára hirdetett diplomát nem adó képzésekre fókuszálva Romániában és Magyarországon egyaránt. Ugyan az eredmények azt mutatják, hogy a szükséges és megfelelő jogi és politikai keretek mindkét országban adottak és számos diplomát nem adó képzés el is érhető az esettanulmányokban vizsgált mind a négy egyetemen, mindazonáltal e képzések támogatásának és megbecsültségének hiánya az infrastruktúra alacsonyabb színvonalával együtt alapvetően azt eredményezi, hogy csak korlátozott számú hallgató iratkozik be ezekre a képzésekre, illetve azok a társadalom szélesebb rétegei számára nem elérhetők. Az országok közti olyan különbségek, mint az érintett minisztériumok és más illetékes szervezetek közötti együttműködés hiánya (Románia esetében) vagy túlnyomó részben a társadalom- és bölcsészettudományok finanszírozásának átalakítása (Magyarországon) mind olyan gátló tényezők,amelyek az élethosszig tartó tanulásban való részvétel arányának csökkenéséhez vezetnek.

Kulcsszavak: élethosszig tartó tanulás, intézményi nézőpont, Magyarország, Románia, összehasonlító tanulmány

Download...
Year: 2018
Issue: 4
Page: 19-29
12
Dec 2018
AUTHOR
COMMENTS 0 comment
TAGS