Koragyermekkor- és családtörténet új köntösben

06
okt 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje

06
okt 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanuló pedagógusok és az iskola szakmai tőkéje

06
okt 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Felnőttkori tanulási modellek a reflektív gyakorlat szolgálatában. A mentori munka mint felnőttkori tanulásszervezési forma

A tanulmány a felnőttkori tanulás modelljei és a tanulásszervezés stratégiái, valamint a reflektív mentorálás gyakorlata között keres összefüggéseket. A magyar és európai oktatáspolitika erre vonatkozó tartalmainak rövid áttekintésén túl a tanulmány célja, hogy a felnőttkori tanulás és a tanári pályakezdés fogalomrendszere, szerkezete, céljai, az elvárt képességek és tudástartalmak halmazai közötti átfedésekre rávilágítson; a tanulás többdimenziós értelmezésében az egyes tényezők fejlesztő szerepét, feladatait bemutassa. Releváns szakirodalmak alapján a tanulmány hangsúlyozza, hogy a tanárképzés mentorálási szakaszában az önszabályozó tanulás leginkább a reflektív gondolkodás fejlesztésével támogatható. Végezetül a szerzők kérdéseket fogalmaznak meg a mentor, a gyakornok és a felsőoktatási szakember közös munkájának transzparenciáját illetően a gyakornokok pályán maradásának és folyamatos szakmai fejlődésének támogatására.

Kulcsszavak: reflektív mentorálás, felnőttkori tanulás, egész életen át tartó tanulás, folyamatos szakmai fejlődés, önszabályozó tanulás

06
okt 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Miért éppen pedagógusképzés? Szakközépiskolások pedagógusképzésre irányuló tanulmányi motivációi a Kárpát-medencében

Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy milyen motivációkkal érkeznek a felsőoktatásba és a választott szakukra a szakközépiskolások öt ország (Magyarország, Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia) elsősorban kisebbségi és többségi magyar hallgatói, különös tekintettel a pedagógusképzésre. Célunk feltárni, hogy egyrészt milyen társadalmi tényezők befolyásolják a felsőoktatási tanulmányokra, intézmény- és szakválasztásra irányuló motivációkat e speciális régió szakközépiskolásainak körében, egyáltalán milyen mintázatokat tapasztalhatunk a motivációk mögött, másrészt e motivációknak és a szocioökonómiai státusznak milyen befolyásoló szerepe van abban, hogy egy szakközépiskolai diák a pedagógusképzést választotta. Elemezéseinkhez az IESA kutatás adatbázisát használtuk fel (N=2017). A kutatás keretében 2015-ben 13 felsőoktatási intézmény hallgatóit vizsgáltuk meg: ebből három-három Magyarországon az Észak-Alföldi Régióban és Kárpátalján, négy (kihelyezett tagozatokkal) Erdélyben és a Partiumban, egy a Vajdaságban és kettő a Felvidéken. A pedagógusképzést nagyobb arányban választják a kisebb településről származó szakközépiskolások, s elsősorban a határon túli hallgatók körében fontos motivációs tényező az anyanyelven történő tanulás. A pedagógusképzésbe való jelentkezést elsősorban a szakválasztási egyéni motivációk befolyásolják társadalmi és intézményi háttértől függetlenül.

Kulcsszavak: szakközépiskolások, pedagógusképzés, továbbtanulási motiváció, felsőoktatási felvételi

Kísérlet a lemorzsolódás mértékének és okainak megragadására a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar példáján

Évente több, mint százezren jelentkeznek, s bő nyolcvanezren jutnak be a hazai felsőoktatási intézményekbe, azonban a diplomáját nem mindenki kapja meg a várható időben, sőt, sokan vannak, akik egyáltalán nem szereznek diplomát. Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján felállítható egy rangsor, hogy mely szakokon mekkora a sikeresen végzők és a lemorzsolódók aránya. Az informatikai képzésekben a hallgatók harmada nem fejezi be időben a képzést, s csak minden második kap diplomát. A pedagógus- és a művészeti képzésekből viszont mindössze a hallgatók negyede esik ki. Sok oka lehet annak, hogy egy hallgató nem fejezi be elkezdett tanulmányait, lehet az financiális, képességbeli, magánéleti, de a motivációs tényezőknek is szerepe lehet. Vitathatatlanul fontos cél a lemorzsolódás csökkentése, több értelmezés és beavatkozási koncepció született ennek megoldására, ugyanis a lemorzsolódási arány majdnem kétszerese annak, amin túl már komoly problémának számít a jelenség. Jelen tanulmány célja hozzájárulni a hallgatói lemorzsolódás jelenségének értelmezéséhez, illetve a lemorzsolódás hátterében meghúzódó okok vizsgálatához a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatói létszámadataira támaszkodva.

Kulcsszavak: lemorzsolódás, felsőoktatás, intézményi hatás

Ifjúságügyi Kongresszus Komáromban – augusztus 26-27.

Széles szakmai-társadalmi összefogással szervezték a Selye János Egyetemen – immár a két év előtti Kazinczy utcai előzmények után másodízben – az interdiszciplináris ifjúsági szakma nagyszabású eszmecseréjét.

(tovább…)

03
ápr 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

J

Sajnos ennek a bejegyzésnek csak Amerikai Angol nyelvű változata van.

26
ápr 2016
ROVAT Egyéb
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Csapó Benő prima primissima!

Tisztelettel gratulálunk a szegedi professzornak a magas elismeréshez!

(tovább…)

21
dec 2015
SZERZŐ
ROVAT Egyéb
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Hogyan kezeljük az oktatás “professzionális tőkéjét”

Andy Hargreaves, Michael Fullan (2012): Professional Capital – Transforming Teaching in Every School. Teachers College Press, New York and London; Ontario Principal’s Council Toronto.

12
júl 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK