A kriminálpedagógia bemutatkozása

A kriminálpedagógia elméletének és gyakorlatának kontinensünkön megközelítően 130 éves múltja van, azonban létezéséről a neveléstudomány a mai napig alig vesz tudomást. Jelen tanulmányban – elsősorban rendszerelméleti megközelítéssel – azt kívánom bizonyítani, hogy a kriminálpedagógia mint speciális neveléstudományi terület ma is létezik, valamint létezésének van gyakorlati létjogosultsága is: alapvető rendszerszervezési elvként működhet a büntetés-végrehajtási intézetek, és a fogvatartottak mindennapi életének megszervezésekor. Megállapításaim és következtetéseim 37 évnyi kriminálpedagógiai kutatómunka eredményeire épülnek, melyek során szakirodalom- és dokumentumelemzést, nevelési programok tervezését, 193 büntetés-végrehajtási intézetben terepkutatást és dokumentumfilm-készítést végeztem, valamint 21 éve oktatok kriminálpedagógiát. A kutatási eredmények alapján bizonyítottnak látom, hogy nem csak létezik a kriminálpedagógia, hanem szerepe napjainkban jelentősen felértékelődhet, mivel a szabadultak visszaesésének csökkentése érdekében számos országban keresik a büntetés-végrehajtás számára az új eljárásokat és megoldási módokat. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a kriminálpedagógia soha nem volt, és ma sem csodaszer, azonban – mint alkalmazott tudományterület – képes és kész hozzájárulni a fogvatartottak eredményes reintegrációját elősegítő eljárásmódok kidolgozásához. A tanulmány elkészítését továbbá az a szándékom is inspirálta, hogy a neveléstudomány szakemberei, oktatói és kutatói, valamint a pedagógia szakos- és doktori hallgatók naprakész tájékoztatást kapjanak a kriminálpedagógia jelenlegi legmodernebb elméletéről, valamint a tudományterület felhasználásának elvi lehetőségeiről.

Kulcsszavak: kriminálpedagógia, fogvatartott, büntetés, konstruktív életvezetés, személyiségtérkép, reintegráció

31
márc 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Dilemmák, nehézségek, lehetőségek a börtönkutatásokban

Az alábbi írás a börtönben végzett kutatásokban felmerülő nehézségek, dilemmák kérdéskörét igyekszik körüljárni a rendelkezésre álló nemzetközi szakirodalom áttekintésének segítségével. A szövegben tárgyalandó problémacsoportok és etikai aggályok akár gátló tényezőként is felfoghatóak, nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy milyen módokon segítik a kutatót vizsgálódása tárgyának gondosabb kimunkálásában, önmaga szerepének definiálásában, a kutatás helyszíne adta lehetőségek feltérképezésében. Tehát nem kizárólag akadályként, de előmozdító erőként, lehetőségként is tekinthetünk rájuk a kutatói munkában. Az írás szerves részét képezi az érzelmek szerepének vizsgálata is, melyek azonosítása és megélése szintén „kockázatos” terep a zárt intézeti kutatások esetében, hiszen az itt neveltek nem ritkán együttérzést kiváltó életúttal rendelkeznek, és legtöbbször pontosan tudják, mivel lehet ezt az együttérzést mélyíteni. Kérdés, hogy szabad-e, lehet-e érzelmek nélkül kutatni, és ha nem, hogyan kell azt a határt meghúzni, amikor az érzelmek jelenléte még nem sérti a kutatás objektív mivoltának kitételét?

Kulcsszavak: börtönkutatás, zárt intézeti neveltek, módszertani dilemmák, érzelmek szerepe, kvalitatív kutatás

31
márc 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Kritikai pedagógia kísérletek lehetőségei és korlátai a büntetés-végrehajtásban

A kritikai pedagógia egy olyan nevelési irányzat, melynek központi célkitűzése a kritikai öntudat fejlődésének támogatása, méghozzá elsősorban a társadalmi problémák párbeszéden alapuló feltárása, megértése révén. A megközelítés lényegi vonása, hogy a tanulási folyamatot demokratikus alapokon, az oktatók és résztvevők egyenlő partnerségére építve képzeli el. E szemlélet gyakorlatba való átültetése még a szokványos oktatási formációk keretében is meglehetős kihívásokkal terhelt feladat. Hatványozottan így van ez egy olyan intézményben, melynek feladata, hogy társadalmi kontroll funkciót lásson el a bűnelkövetők elzárása, valamint ideális esetben a társadalomba történő visszavezetése révén. A börtön szigorú hierarchián és feltétel nélkül elvárt engedelmességen alapuló totális intézmény, ahol a kezdetektől fogva jelen van az elkövetők megjavítására, korrekciójára irányuló szándék. A tanulmány a kritikai pedagógia és a korrekciós nevelés pedagógiai alapkoncepcióját összevetve, továbbá a kritikai pedagógia elvein alapuló oktatási programok tapasztalatait felhasználva mutatja be a nevelés lehetőségeit és korlátait a büntetés-végrehajtás keretei között.

Kulcsszavak: kritikai pedagógia, büntetés-végrehajtás, büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés, börtönpedagógia

31
márc 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bebörtönzött családok – fogvatartottak családjai a börtönről

A család az ember életének meghatározó eleme, ez a büntetés-végrehajtási intézetben büntetésüket töltő fogvatartottak esetében még inkább így van. A börtönbe kerülésükkel sokszor családi kapcsolataik is átalakulnak, átrendeződnek a családon belüli szerepek, a benti lét a családdal kapcsolatos érzelmekre is hatást gyakorol. Több hazai kutatás is született azzal kapcsolatban, hogy mennyire kiemelkedő szerepe van a családdal való kapcsolattartásnak a reintegrációs tevékenységben (Albert & Biró, 2015; Hegedűs, Farkas, Fekete, Ivaskevics, Molnár & Sipos, 2016), ugyanakkor az, hogy a családtag börtönbe kerülése hogyan hat az otthon maradottakra (szülőkre, gyermekekre, társra), kevéssé vizsgált terület (Visontai-Szabó, 2019; Herczog, 2012) hazánkban. Jelen írásban a fogvatartottak otthon maradt családtagjaival és kiemelten a gyermekeivel foglalkozom egyrészt a szakirodalom, másrészt pedig az általam készített kutatás segítségével. Kutatásom során olyan személyekkel beszélgettem, akiknek valamelyik hozzátartozója börtönben van. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy ők miként élték meg a családtagjuk bebörtönzését, mennyire tartják fontosnak a vele való kapcsolattartást, miként élik meg a látogatásokat, mennyire segítette őket a büntetés-végrehajtási intézet a kapcsolattartásban?

Kulcsszavak: büntetés-végrehajtási intézet, reintegráció, család, látogatófogadás

31
márc 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanárszakos hallgatók angolnyelv-tanulási és online olvasásistratégia-használata közötti összefüggések

Napjainkban az idegen nyelvek tanulása, elsajátítása, az idegen nyelvhez kötődő információszerzés gyakran online színtéren valósul meg, amelynek feltétele, hogy a nyelvtanulók rendelkezzenek az idegen nyelven elérhető információk értelmezéséhez és feldolgozásához szükséges szintű idegen nyelvi olvasási készségekkel és online olvasási stratégiákkal. Kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az egyetemi hallgatók milyen mértékben használják a digitális térben a különböző információk szerzését segítő online olvasási stratégiákat, valamint, hogy milyen kapcsolat van a hallgatók nyelvtanulási stratégiáinak és online olvasási stratégiáinak használata között. A nyelvtanulási stratégiák használatának mérésére Oxford (1990) Strategy Inventory for Language Learning (SILL) kérdőívét, az online olvasási stratégiák vizsgálatára Anderson (2003) Online Survey of Reading Strategies (OSORS) kérdőívét alkalmaztuk. Az eredmények mindkét kérdőív esetében mérsékelt stratégiahasználatot jeleztek. A nyelvtanulási stratégiák közül a metakognitív stratégiák használata volt a legjellemzőbb, míg az online olvasási stratégiák közül a problémamegoldó stratégiatípus volt a leggyakrabban használt. A különböző nyelvtanulási és olvasási stratégiák között mindenütt szignifikáns kapcsolatot detektáltunk, és eredményeink megerősítették többdimenziós modellünk működőképességét, amely szerint a nyelvtanulási stratégiák összességében nem, azonban bizonyos faktoraik szignifikáns hatást gyakorolnak az online olvasási stratégiahasználatra. A nyelvtanulási stratégiák közül a memória, a kompenzáló és a kognitív stratégiák hatása a legjelentősebb, és az átfogó olvasási stratégiák központi szerepe figyelhető meg. Kutatásunk felhívta a figyelmet a stratégiahasználat tanításának fontosságára.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégia, online olvasás, kérdőív, modellfejlesztés

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nőképváltozások gimnáziumi történelemtankönyvekben 1949 és 1989 között

Jelen kutatás egy hosszmetszeti összehasonlító tankönyvelemzés részét képezi, amely 1949 és 1989 között megjelent történelemtankönyvek nőképét, illetve nő- és genderspecifikus tartalmi elemeit, azok struktúráját tárja fel tankönyvtörténeti fókusz mentén, neveléstörténeti háttérrel. A vizsgálat célja egyrészről az volt, hogy elemezze a korszakban megjelent gimnáziumi történelemtankönyvek női dimenzióját, másrészről pedig az, hogy feltérképezze a tankönyvekben megtalálható ideológiai tartalmak vonatkozásában a nőképpel kapcsolatos legfontosabb változásokat. A tankönyvelemzés kutatásmódszertani koncepciójának alapját egy ún. nőképdimenziós-modell jelentette, amely három aspektus: a történelmi, a tartalmi és a didaktikai kontextus mentén rajzolja meg az adott korszak nőképét. Jelen vizsgálat fókuszában a nőkép történeti-ideológiai-politikai dimenziója állt, amely a történetírói tradíciót, a nődeficitet/nőhiányt, a nők férfi legitimációs értékét, illetve a hősnőszimbólumokat vette górcső alá. A kutatás eredményei nőtörténeti dimenzióba helyezve várhatóan bemutatják, hogy a vizsgált időszak történelemtankönyveiben manifesztálódó, politikai-ideológiai hatásoknak kitett nőkép/nőeszmény hogyan formálódott, változott. A kutatás segítheti a kor nőneveléstörténeti horizontjának kitágítását tantárgypedagógiai, tankönyvtörténeti aspektusból, illetve a nők történelmének beépítését a jelenkori történelemtankönyvekbe.

Kulcsszavak: tankönyvelemzés, tankönyv mint politikum, nőtörténelem, nőképdimenziós-modell

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Oktatáspolitika, nyelvpolitika, tannyelv-politika 1945–1989 között

A 2. világháború után a Szovjetunió megszállási övezetébe tartozó Magyarországon a sokirányú központosítás érintette a nyelvtanulást is: megszűnt a német, francia, angol és más tannyelvek tanítása, tantárgyi tanításuk is jelentősen szűkült, s kötelező tantárgy lett az addig nem tanult orosz nyelv. Zárt nyelvpolitika/nyelvoktatáspolitika volt érvényben az 1989-es rendszerváltozásig. Tanulmányomban a magyar–orosz tannyelvű iskolákat mutatom be, az 1945–1989 közötti időszak gazdasági, társadalmi, politikai kontextusában – forrás- és dokumentumelemzésekre támaszkodva, érzékeltetve a tannyelvpolitika változó mozgásterét a változó társadalmi, politikai kontextusban, s azokat a pedagógiai megfontolásokat, amelyek ezeket kísérték.

Kulcsszavak: közoktatás-politika, tannyelvpolitika, politikai kontroll, orosznyelv-oktatás, kétnyelvű iskolák

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Marketing a felsőoktatásban: weboldalak elemzési szempontrendszere a magyar és nemzetközi szakirodalom alapján

A felsőfokú képzést biztosító intézményekről napjainkban a legtöbb információt az Interneten keresik. Az egyetemi és főiskolai weboldalak nem csupán információ forrásként szolgálnak, hanem önreprezentációs és marketing célú kommunikációs szerepük is van. A szerkezetük és a hangvételük meghatározza, hogy a felhasználók mit gondolnak az adott intézményről (Middleton, McConnell & Davidson, 1998; Kent & Taylor, 2002; McAllister-Spooner, 2009). A kapcsolat a felsőoktatási intézetek és a felhasználók között két funkciót tölt be: lehetőség az intézményeknek, valamint alapvető elvárás a felhasználók szempontjából. Irodalmi áttekintésünk célja, hogy feltárjuk a meghatározó megközelítési módokat, amelyeket a nemzetközi és hazai felsőoktatási intézmények weboldalainak elemzési kutatásaiban használnak. A kutatás többfókuszú voltát bizonyítja a tény, hogy a téma kutatói különböző egységeket vizgálva értékelték az egyes weboldalakat, ezáltal különféle modelleket, követelmény-rendszereket és sémákat hoztak létre. Miután áttekintettük a kutatást, amely a weboldalak legfontosabb értékelési szempontjain alapult, létrehoztunk egy piaci alapú kritérium rendszert – hitelesség, interaktivitás, tartalom, információ, attraktivitás és kivitelezés – egységesítve az “Egyetemi Weboldal Minőségének Konceptuális Kerete” – “Conceptual Framework of University Website Quality (WEBQUAL)” rendszerével, amelyet Khawaja és Bokhari jelentettek meg 2010-ben. Ezt egy olyan modellben foglaltuk össze, amely a felsőoktatási intézmények marketing elemeit tartalmazza. Egy téma alapú kutatási trendeket vizsgáló értékelésre alapozva meg lehet határozni azt, hogy vajon az a felület, amellyel a felhasználó találkozik, elősegíti vagy akadályozza (a) az egyik oldalon a termék, vagyis a képzés “eladhatóságát”, (b) a másik oldalon pedig a “be – szerezhetőségét”. Ennek az összetett rendszernek a felépítése, a működési hatékonysága és a lehetőség arra, hogy alkalmazkodjon a külső és belső változásokhoz, határozhatja meg az intézmény népszerűségét a diákok körében, elérve azt, hogy úgy érezzék, megtiszteltetés ehhez a közösséghez tartozniuk.

Kulcsszavak: oktatás marketing, felsőoktatás, weboldalkutatás

31
dec 2020
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Pedagógusok a problémáikról, a hibákról

A problémák nagyobb részét a pedagógusok saját maguk oldják meg. Ennek oka a probléma hibaként, s a hiba saját szakmai bizonytalanságként való értelmezése. A pedagógus azt tanulja meg a szervezetben, hogy a probléma a kez – dő, a tapasztalattal még nem rendelkező jellemzője. Megoldáskereséskor nem a mély reflektivitás, a gyakorlatközösségek működése a jellemző tanult gyakorlat, hanem a problémamegoldás magasabb pozícióhoz hárítása, a felelősség átruházása.

Kulcsszavak: pedagógus kompetenciák, problémamegoldás, hibakezelés, szervezeti bizalom, humán tőke

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Képzési innováció és szervezeti tanulás a felsőoktatásban, a bolognai folyamat követése az ELTE-n akciókutatással

A felsőoktatás funkciói alapvető változáson esnek át: új tanulásfelfogás, új oktatói feladatok, új szervezeti működés jelenik meg. Ebben a tanulmányban azokat a mérföldköveket mutatom be, amelyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Intézete rakott le a bolognai folyamathoz való illeszkedésekor. A pedagógia alapszakhoz kapcsolódó 2006–2011-es akciókutatás szervezeti tanulás volt, mert a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlott, ami nem egymás mellett élő emberek egyéni tanulásának összege, s nem is tőlük független eredmény, hanem egy új közös minőség.

Kulcsszavak: akciókutatás, tanuló szervezet, képzésiprogram-innováció, Bologna-folyamat

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK