Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához – 2. rész

14
ápr 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Innovációs folyamatok a magyar oktatási rendszerben

E tanulmány az oktatási innovációs folyamatok empirikus vizsgálatának („Innova kutatás”) 2016 őszén lezajlott adatfelvételére épül. Ennek során a magyar oktatási rendszer csaknem ötezer egységétől (4241 köznevelési intézmény, 513 felsőoktatási egység – tanszékek, intézetek és doktori iskolák – és 99 piaci felnőtt-képző intézmény) gyűjtöttünk az innovációs tevékenységükre jellemző adatokat. A tanulmány első része az oktatási innováció fogalmi megragadásának és mérhetőségének kérdéseivel foglalkozik. A második rész röviden bemutatja az Innova kutatást, ismertetve az intézményi szintű innovációs aktivitás intenzitásának mérését célzó komplex mutatók egyikét. A harmadik rész az Innova kutatás adatai alapján a magyar oktatási rendszerben zajló innovációs folyamatok néhány sajátosságát tárja fel, adatokat közölve az innovációs aktivitás mértékéről és elemezve az ezt befolyásoló tényezőket. Az elemzés az oktatási ágazat valamennyi alrendszerét lefedi.

Kulcsszavak: Innováció, oktatási innováció, innováció-kutatás, az innováció mérése, oktatásfejlesztés, Innova kutatás

14
ápr 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Innovációk keletkezése és terjedése egy budapesti általános iskolában

Jelen tanulmány a helyi pedagógiai innovációk születésére és terjedésére fókuszálva mutatja be és elemzi egy különösen dinamikus és tudás-intenzív budapesti általános iskola innovációs tevékenységét. Az elemzés alapját az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében megvalósított „Innova kutatás” keretében végzett több napos intenzív terepmunka adta. Az esettanulmány az elemzett intézmény innovációs történéseit vizsgálja mintegy húszéves időtávra visszatekintve. Bemutat számos helyi innovációt: olyanokat, amelyek külső ösztönzők nyomán jöttek létre és olyanokat, amelyek keletkezése mögött pusztán belső motiváció állt; olyanokat, amelyek hosszú távon sikeresnek bizonyultak, és olyanokat, amelyek kudarcosan zárultak; olyanokat, amelyek elszigeteltek maradtak és olyanokat is, amelyek az intézményben széles körben elterjedtek. A tanulmány az iskola innovációs tevékenységét egy, eredetileg az egyes innovációk életének leírására alkalmazott elemzési keretrendszeren belül vizsgálja. Többek között bemutatja a jellemző konfliktus- és problémahelyzeteket az innovációs folyamatok különböző fázisaiban, így például az új ötletek gesztációja, a tervezés, a burjánzás, a visszaesés, az adaptálás és a lezárás kapcsán.

Kulcsszavak: Innova kutatás, oktatási innováció, esettanulmány, innovációk születése, innovációk terjedése, helyi szintű innovációk

14
ápr 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

PED-QCA innováció a hazai neveléstudományi vizsgálatok számára

A tanulmány egy hazai szoftver-innovációt (PED-QCA) kínál a Qualitative Comparative Analysis (QCA) módszertanához. Kiemeli, hogy a QCA által nyújtott vizsgálati struktúra lehetőséget ad a szelekciómentes optimalizálásra, ami a neveléstudományi empirikus vizsgálatok számára új lehetőségeket nyithat a pedagógiai valóság értelmezésében. Ezt a folyamatot segítheti a PED-QCA, amely a crisp-set QCA (csQCA) működési elvei alapján utat nyithat az adekvátabb fuzzy-set QCA (fsQCA) módszertan neveléstudományi interpretációja felé.

Kulcsszavak: PED-QCA, Qualitative Comparative Analysis, szoftver-fejlesztés

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

10–14 éves tanulók idegen nyelvű szövegértési, szövegalkotási tudásának és stratégiahasználatának vizsgálata

Az idegen nyelvi olvasott szöveg értése és az írott szöveg alkotása már többször állt a hazai és nemzetközi kutatások középpontjában. Tanulmányunk a két területet ötvözi a területspecifikus stratégiahasználattal kiegészítve. Az olvasott szövegértési, valamint az írott szövegalkotási feladatok az idegen nyelvek tanításában domináns szerepet kapnak. Felmerül azonban az a kérdés, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen stratégiahasználat kapcsolódik, és milyen összefüggések vannak a szövegértési, szövegalkotási eredmények és a stratégiahasználat között, valamint hogyan alakul az idegen nyelvi attitűddel és osztályzatokkal való kapcsolatuk. Tanulmányunkban erre keresünk választ. Empirikus kutatásunkat felső tagozatos (10-14 éves) diákok körében valósítottuk meg online tesztek és kérdőívek felhasználásával. Az adatfelvétel az eDia rendszeren keresztül történt, a tanulók a saját iskolájukban két tanítási órán töltötték ki a teszteket és a kérdőíveket. Az eredmények szerint a tanulók szövegértési és szövegalkotási teszteredményei nem függenek szorosan a stratégiahasználatuktól. A szövegértési stratégiákat a szövegértés folyamatában megközelítőleg azonos mértékben alkalmazták, a szövegalkotási stratégiáknál viszont elsősorban az írás folyamán való stratégiahasználat jellemezte a tanulókat. Az írás és az olvasás során végzett tevékenységek között erős, szignifikáns kapcsolat mutatkozott. A változók közötti összefüggések vizsgálata azt jelezte, hogy a stratégiahasználat az angol nyelvi osztályzattal és az attitűddel mutat szoros összefüggést, és ezen változók teszteredményekre gyakorolt hatása jelentős. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a nyelvtanulással kapcsolatos attitűd meghatározó mind a tanulmányi eredmények, mind a stratégiahasználat tekintetében. Kutatásunk megerősítette azt is, hogy a nyelvtanulási folyamatba ágyazott explicit stratégiahasználat tanítása és az alkalmazás tudatossá tétele segíthet mind a szövegértési, mind a szövegalkotási készségek fejlesztésénél.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégiák, nyelvelsajátítás, idegen nyelvi olvasás- és írástudás

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Teachers’ knowledge dynamics and innovation in education – Part II.

Teachers’ knowledge is dynamic; it is constantly shaped by new information, collaboration with colleagues, engagement with teaching tools and textbooks, teaching practice in the classroom, and so on. This paper investigates how knowledge dynamics can be described, building on work conducted in the Innovative Teaching for Effective Learning (ITEL) project of the OECD. A review of literature is conducted along three analytical foci in order to explore processes underlying the dynamics of knowledge functions, structures and the emergence of knowledge. The first part of the paper looked at the individual and social perspectives and used data from the ITEL pilot study to illustrate some of the mechanisms. This second part investigates the socio-material perspective and, integrates the three analytical angles into a complexity view of knowledge dynamics and innovation. The integrated view helps highlighting the different ways in which innovation in education is linked to the dynamics of professional knowledge.

Keywords: Teacher knowledge, knowledge dynamics, professional learning, innovation

14
ápr 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Innováció az oktatásban: az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei

E tanulmány a helyi/intézményi szintű oktatási innovációk keletkezésével, terjedésével és rendszerformáló hatásával foglalkozó „Innova kutatás” elméleti szakaszának eredményeit foglalja össze. A tanulmány bemutatja az oktatási innováció kutatásának általános összefüggéseit, kiemelve az oktatási innováció és az ennek jobb megértését szolgáló kutatások társadalmi és szakpolitikai jelentőségét, utalva a kutatás szaktudományos és szakpolitikai kontextusára. Röviden ismerteti a kutatás céljait, kutatási kérdéseit, szakaszait és az alkalmazott módszereket. Tanulmány az innovációkutatás nemzetközi irodalmának feldolgozása alapján részletesen elemzi azokat az általános, és speciálisan az oktatási ágazatra jellemző elméleti összefüggéseket, amelyek meghatározták az Innova kutatás keretei között zajló empirikus vizsgálatok eszközeit és adatelemzési szempontjait. Részletesen bemutatjuk az Innova kutatás első szakaszában kidolgozott konceptuális és fogalmi kereteket, illetve az adatfelvételeket és elemzéseket orientáló elméleti modelleket. Döntő részben e tanulmányból ismerhető meg az az elméleti háttér, amelyre e tematikus szám további tanulmányai épülnek, miközben az utóbbiak több ponton kiegészítik azt, ami e tanulmányban megjelenik.

KulcsszavakInnova kutatás, oktatási innováció, innováció-menedzsment, innovációelmélet, innovációk terjedése

20
dec 2017
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához (1.rész)

20
dec 2017
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Teachers’ knowledge dynamics and innovation in education – Part I.

Teachers’ knowledge is dynamic; it is constantly shaped by new information, collaboration with colleagues, engagement with teaching tools and textbooks, teaching practice in the classroom, and so on. The paper investigates how knowledge dynamics can be described, building on work conducted in the Innovative Teaching for Effective Learning (ITEL) project of the OECD. A review of literature is conducted through three analytical foci – the individual, social and socio-material – in order to explore processes underlying the dynamics of knowledge functions, structures and the emergence of knowledge. This first part of the paper looks at the individual and social perspectives. Data from the ITEL pilot study is used to illustrate some of these mechanisms. The second part will look at the socio-material perspective and, integrate the three analytical angles into a complexity view of knowledge dynamics and innovation, ultimately highlighting the different ways in which innovation in education is linked to the dynamics of professional knowledge.

Keywords: Teacher knowledge, knowledge dynamics, professional learning, innovation

20
dec 2017
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A szervezeti tanulás és az innováció összefüggései a magyar oktatási rendszer alrendszereiben

A tanulmány az OTKA által finanszírozott „A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” című kutatás egyik empirikus vizsgálatát mutatja be. A 2016 őszén zajlott adatfelvétel során a magyar oktatási rendszer 4241 köznevelési intézménye, 513 felsőoktatási szervezeti egysége és 99 for- és non-profit alapon működő szervezete válaszolt rövid kérdőívünkre, melyben többek között az innovációs tevékenység, aktivitás és gyakorlat jellemzőiről, valamint a szervezeti tanulási folyamatokról is kérdeztük a kitöltő szervezeti egységek vezetőit. A tanulmány részletes leírást tartalmaz a kutatás során alkalmazott innovációs index és szervezeti tanulási kapacitás félig-megerősítő faktorelemzés segítségével történő létrehozásáról, illetve ezek összefüggéséről és az oktatás különböző alrendszereiben való megjelenésükről. Az innovativitás és a szervezeti tanulás leírására szolgáló mutatók jelen tanulmányban elkülönülő változókat alkotnak, melyek a korábbi elméleti és empirikus tanulmányokkal szemben nem mutatnak erős összefüggést, inkább két különböző folyamatot jelölnek, melyek együttes működtetése nehéz, azonban a szubjektív fejlődési mutató alapján a legkívánatosabb. Az eredményeket ennek fényében a kétkezesség-elmélet szemszögéből elemezzük.

Kulcsszavak: Innova kutatás, szervezeti tanulás, innováció, szervezeti kétkezesség, félig-megerősítő faktorelemzés

20
dec 2017
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK