Tanárszakos hallgatók szakmai fejlődését és tanulását meghatározó kontextuális elemek és vizsgálati lehetőségeik

A tanárok és tanárszakos hallgatók tanulásának komplex, humánökológiai szempontú értelmezése az egyén és környezetének (mezo- és makroszint egyaránt) kapcsolatát dinamikus rendszerként írja le. E dinamizmus feltárása elképzelhetetlen az egyes rendszerelemek belső struktúrájának megértése nélkül. Míg a hallgatók tanulásának személyes és makroszintű jellemzői könnyen azonosíthatók, és így jól belátható rendszert alkotnak, addig kihívást jelentő kérdés, hogy miként definiálható az a mezoszintű tanulási tér, amelyben – az egyén (hallgató) szakmai tanulását szociokonstruktivista nézőpontból vizsgálva és a képzéshez kötődő, illetve azon túli tanulásra is fókuszálva – az informális tanulási folyamatok is értelmezhetővé válnak. Tanulmányunkban a képzési programot mint tágan értelmezett adaptív rendszert azonosítottuk elemzési egységként, ami valójában megfelel egy dinamikus, folyamat alapú kurrikulum értelmezésnek, magában foglalva annak szándékolt és a hallgatók által észlelt jellegét is.

Kulcsszavak: tanárszakos hallgatók szakmai fejlődése és tanulása, tanulási tér, képzési program

31
márc 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulószervezeti jellemzők és a pedagógusok tanulása a hazai köznevelési rendszerben

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését (FSZF) nagymértékben tudja támogatni az a szervezet, az a tanuló szakmai közösség, ahol a mindennapi munkájukat végzik. E tanulmány a Models of Teacher Learning című kutatás részeként az FSZF szervezeti szintjét, elsősorban a tanuló szervezeti dimenziók hatását vizsgálja. A pedagógusok tanulását szervezeti kontextusban vizsgáló kutatások szervezeti szerepekhez, légkörhöz, szervezeti tanulási tervek elemzéséhez kapcsolódnak. Ugyanakkor funkcionális szempontból az iskola működése kisebb egységekre tagolódik, strukturálódik, így a két fogalom, szervezet – intézmény szétválik. Kutatásunkban a tanulószervezeti dimenziók hatását vizsgáljuk, azt a célt tűztük ki, hogy megvizsgáljuk egy reprezentatív magyar pedagógusi mintán a Marsick és Watkins (2003) által fejlesztett Tanulószervezeti dimenziók kérdőív érvényességét és megbízhatóságát. Először a tanulószervezeti kérdőív érvényességi és megbízhatósági mutatóit ismertetjük, majd előbb a külső, kontingencia-tényezők mentén elvégzett összefüggésvizsgálatokat, utána pedig a tanulási tevékenységmintázatokkal kapcsolatos elemzéseket és a legfontosabb eredményeket mutatjuk be.

Kulcsszavak: pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, szervezeti modellek, tanulószervezeti viselkedés dimenziói

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének és tanulásának komplexitása

Tanulmányunkban elsődleges célunk volt a pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának tanuláselméleti nézőpontú értelmezése, s az ebből a perspektívából építkező hazai kutatások összegzése. A szakmai fejlődést és tanulást az egyén és a környezete dinamikus kapcsolataként értelmező megközelítésből kiindulva mutatjuk be azt a formális tanuláson túlmutató tevékenységlistát/tevékenységstruktúrát, amely alkalmas az eddig kevéssé feltárt informális tanulási folyamatok megértésére. A hazai reprezentatív mintán végzett kutatásunk alapján bemutatjuk továbbá ezen tevékenységek faktorstrukúrájának összefüggéseit a pedagógusok életkorával és azzal, hogy az életpálya mely szakaszában tartanak, továbbá végzettségükkel, munkakörükkel és szakmai közösségi kapcsolataikkal.

Kulcsszavak: pedagógusok szakmai fejlődése és tanulása, informális tanulási tevékenységek, munkavégzés közben történő tanulás, MoTeL-kutatás

31
márc 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető a Neveléstudomány „Pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása” című tematikus számához

31
márc 2022
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Értelmezhető-e a fegyelem a felsőoktatásban? Avagy, mi a fegyelmi eljárás az egyetemeken?

A fegyelmi eljárásokat a hatályos felsőoktatási törvény is ismeri, azok, illetve azok előképe, az egyetemek bíráskodási joga azonban a magyar felsőoktatási jog történetének egy viszonylag kevéssé ismert, elhanyagolt területe. Ezen elhanyagolt terület történeti hátterét mégis nagyon fontos megismerni, mert megmagyarázza és érthetővé teszi a jelenleg is élő jogintézményeket, valamint rávilágít arra, hogy a történeti jellegzetességek hirtelen, kívülről jövő átalakítása – akár történelmi/politikai szükségszerűségből fakadó lemetszése – milyen következményeket és problémákat generál a jelen jogalkalmazásában.

Kulcsszavak: felsőoktatás, fegyelmi eljárás, egyetemi bíráskodási jog, jogtörténet, autonómia

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A viselkedészavart mutató tanulók jogszabályi helyzete nemzetközi kontextusban – különös tekintettel a szabályszegés következményeire

A viselkedészavart mutató tanulók köznevelési rendszerben való helyzetét vizsgálva fontos kiindulópont, hogy a gyermekjogok szemszögéből közelítsünk ahhoz, hogy miként biztosított számukra a megfelelő oktatáshoz való jog. Tanulmányunkban ehhez elsősorban a nemzetközi jog különböző dokumentumait vesszük alapul. Az ezekben megjelenő emberi jogi elvek mentén azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen mélységben tartalmazzák, illetve miként értelmezik és alkalmazzák azokat a megvalósítás érdekében. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat tárgyát képező személyi kör egyrészről a gyermek, másrészről sajátos nevelési igényű tanuló, kutatásunk kiindulópontja a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény. A tanulmányban bemutatjuk, hogy az említett egyezményekben megfogalmazott jogok hogyan viszonyulnak, illetve miként valósulnak meg kifejezetten a viselkedészavart mutató tanulók inkluzív (befogadó) oktatási lehetőségei tekintetében. Kulcskérdésünk, hogy a tipikusan fejlődő tanulók számára létrehozott oktatási rendszerben ténylegesen meg tud-e valósulni a viselkedészavart mutató tanulók számára is a befogadás, és az megfelelő hatékonysággal működik-e? Az érintett személyek jogait nem csupán szűken, az oktatásra nézve értelmezzük, de vizsgálatunk tárgyává tettük a viselkedészavart mutató tanulók egészségügyi ellátását (pszichiátriai diagnózis, gyógyszeres kezelés) érintő jogi szabályozást, valamint az oktatási rendszerben gyűjtött tapasztalatok, a kriminalizálódás lehetősége és a büntetőjog összefüggéseit.

Kulcsszavak: emberi jogok, viselkedészavar, iskolajog, ellátás, igazságszolgáltatás

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Pedagógusok, pedagógusjelöltek és tanulók viszonyulása a fegyelmezéshez, avagy amit a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tudnak és gondolnak

A tanulmány egy kétszakaszos iskolafókuszú jogi attitűdkutatás eredményeit szintetizálja, amelyen belül az iskolai fegyelmezésre, illetve a pedagógusok, pedagógusjelöltek, valamint a tanulók fegyelmezéshez való viszonyulására fókuszál. Mindkét kutatási szakaszban kérdőíves módszert alkalmaztunk, amelyben tanárok és tanárjelöltek jogi jelenségekhez fűződő viszonyát vizsgáltuk, illetve azt, hogy szükségesnek érzik-e, hogy a képzésük során részletesebben tanuljanak az iskola mint intézmény jogi környezetéről. A kutatásokból az derül ki, hogy a tanárok és a tanulók is elsősorban fenyegető, nehezen érthető funkciójú jelenségként értékelik a jogrendszert, ugyanakkor a gyermekjogokhoz pozitív értékeket társítanak. A házirendet a tanulók is a rend fenntartásának eszközeként értékelik. A szaktárgyi fegyelmezés körében kirajzolódó fő mintázat a fegyelmezési eszközök hiánya, illetve az elégtelen osztályzat mint fegyelmezési eszköz alkalmazása annak ellenére, hogy ezt maguk a tanárok is aggályosnak tartják. A vizsgálat további eredménye, hogy bemutatja: mind a pedagógusok, mind a pedagógusjelöltek oldaláról igény mutatkozik arra, hogy az iskolai jogrendszerről szóló oktatásnak helye legyen a tanárképzésben.

Kulcsszavak: fegyelem, magatartási problémák kezelése, jogi tudatosság, tanárképzés, attitűdök, házirend

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Adalékok az iskolai testi fenyítéssel kapcsolatos vélekedések előzményeinek 19. századi történetéhez. Egy vita 1887-ből

Kutatásomban egy a „botbüntetésről” szóló 1887-es magyarországi szakmai vita érveit próbálom meg értelmezni a diskurzuselemzés módszerével minél szélesebb jogtörténeti és művelődéstörténeti összefüggésrendszerbe ágyazva. A vita alapján feltételezem, hogy a korszakban lezajló szellemi erjedés az iskolai gyakorlat és a tanítói szerep átalakulásának is alapjául szolgált, azaz a mentalitásváltásnak valamiféle határmezsgyéjén vagyunk, legalábbis egy olyan mezsgyén, ami a társadalom egy részének gondolkodásmódját döntően befolyásolhatta. Ez idő tájt már a laikus közvélemény egy részét is foglalkoztatta az iskolai testi fenyítés kérdése, és kritikusai leginkább a magyar társadalmi élet „elmaradottságával” hozták azt összefüggésbe. Forrásom a Néptanoda című újság, amely a pécsi tanítóegylet kiadásában 1867-től jelent meg hetente és a környező tanítóegyesületek közlönyeként funkcionált. Bár – ahogy látni fogjuk – számszerűen alulmaradtak, mégis voltak a vizsgált vitának olyan résztvevői, akik a botütés végleges eltörlésére voksoltak már 1887-ben is. Ugyan napjaink jogszabályai a testi fenyítés tekintetében egyértelműen tiltó álláspontot képviselnek, teljes egészében sem a napi gyakorlatból, sem a nevelői mentalitásból nem tűnt még el ez a sok vitát kiváltó nevelői módszer. Tanulmányommal az ezzel kapcsolatos korábbi diskurzus érvrendszerének megismeréséhez szeretnék hozzájárulni.

Kulcsszavak: 19. század, testi fenyítés, népiskola, néptanítók, diskurzuselemzés

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

„Végső eszközök” Bevezető az Oktatás, fegyelem, jog című Fókusz rovathoz

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A partnerség lehetőségei – Oktatók és hallgatók dilemmái a távolléti felsőoktatás második időszakában

A tanulmányunkban a távolléti felsőoktatás oktatói és hallgatói tapasztalatainak értelmezésére vállalkozunk. Nem elsősorban az új gyakorlatokat helyezzük középpontba, hanem az oktatók és hallgatók tanításhoz és tanuláshoz kapcsolódó dilemmáit, az ehhez kötődő reflexiókat, az értelmezésekben megmutatkozó hasonló és eltérő irányokat. Kvalitatív longitudinális kutatásunk a távolléti felsőoktatás első időszakában kezdődött; a második szakaszban az oktatók és a hallgatók az akkor összegyűjtött dilemmákra adtak reflexiókat: az arctalanság, felelősségvállalás, motivációvesztés, túlterheltség és az előrelépés vagy visszalépés dilemmáira. E reflexiók elemzése azt mutatja, hogy a hallgatókkal való partneri viszony szerepel ugyan a cselekvési lehetőségek között, de a dilemmák értelmezésében ez kevéssé átgondolt, ott inkább az oktatói és hallgatói szerep közti távolság erősödik fel.

Kulcsszavak: pedagógiai dilemma, távolléti felsőoktatás, hallgatói partnerség, dilemmatikus tér, kvalitatív longitudinális kutatás