A különböző ágazatokra jellemző professzionalizálódás tanulságai a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, tanulásának megértésében

A tanulmány bemutatja néhány professzió kialakulásának és változásának megközelítéseit, tipizálási lehetőségeit a vonatkozó főbb és releváns szakirodalmak alapján, inputot adva a közoktatásban dolgozó pedagógusok komplexen értelmezett folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálatához. Vizsgált professziónak egyrészt a tradicionális, archetipikus professziókat, mint a jogi és orvosi professziót választottuk, valamint egy új szakmához köthető, a pedagógus-szakmához közeli, a felsőoktatásban dolgozó oktatókét. Célunk az volt, hogy ezek változás-történetének tanulságai, megközelítései segítsenek a pedagógus szakma aktuális helyzetének, állapotának megértésében és dinamikusan értelmezett fejlesztésében. A tanulmányban leírtuk az alapfogalmak különböző jellemzők mentén lehetséges meghatározásait, kitértünk a hivatások/szakmák típusaira, a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás értelmezéseire, azonosságokra és különbségekre, valamint a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás modelljeire és a modellképzés szempontjaira különböző (egyéni, szervezeti és rendszer) megközelítésekben. Az elemzés végén kérdéseket és dilemmákat fogalmaztunk meg, valamint ajánlásokat, javaslatokat tettünk a pedagógus FSZF jelenlegi modelljének fejlesztése, alakítása céljából az egyén, a szervezet és a rendszer szintjén értelmezett holisztikus alapállás mentén.

Kulcsszavak: professzió, professzionalizáció, szemi-professzió, de- és reprofesszionalizáció, tudás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása. Fogalmi változások

A tanár (pedagógus) folyamatos szakmai fejlődése olyan fogalom, amelynek tartalmát többféle diskurzus alakítja, így értelmezése a mai napig vitatott (Guskey, 1991; Kelchtermans, 2004; Fraser et al., 2007; Evans, 2014; Kennedy, 2016). Guskey megfogalmazása szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy milyen nézőpontból tekintünk a folyamatos szakmai fejlődésre (FSZF), „makroszintű aggodalmaknak, vagy mikroszintű valóságnak” látjuk-e (McLaughlin, 1990, idézi Guskey, 1991). A tanulmány célja, hogy képet adjon a pedagógusok szakmai fejlődésének fogalmi változásáról az elmúlt két évtizedben. Ennek érdekében összegezzük a folyamatos szakmai fejlődés értelmezési különbözőségeit, rámutatunk arra, hogy ez a fogalmi változás hogyan vezetett el a szakmai fejlődés (PD) szakmai fejlődésként és tanulásként történő értelmezéshez (PDL), s ez milyen új kutatási irányokat jelölt ki a nemzetközi térben a téma kutatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása, szakmai identitás, tanuláselméleti modellek, eredményesség

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését befolyásoló szervezeti tényezők

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése (FSZF), mint az oktatási rendszer minőségfejlesztésének egyik központi komponense egyéni, szervezeti és rendszerszinten értelmezhető tényezők komplex együttállásából kibontakozó jelenség. E tanulmány a Models of Teacher Learning című kutatás részeként az FSZF szervezeti szintjére vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi vizsgálatok összefoglalója. A szakirodalom áttekintését végző munkánk nyomán feltárulnak azok a modellek, összefüggések, tényezők, amelyek az iskolát mint szervezetet, s a benne működő szervezeti folyamatokat a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának személyes szintjére közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló kontextusként jelenítik meg. A legfrissebb oktatáskutatásokban előtérbe került a tanárok horizontális, együttműködő tanulása, az informális tanulás, a munkahelyi tanulás, a mentorálás, az önmegújító iskola fogalma és a tanulószervezet koncepciója is. Bemutatjuk a szervezeti kultúra, az iskolai klíma jelentőségét, FSZF-formáló hatásrendszerét, valamint láthatóvá tesszük, hogyan emelkedik ki a szervezetet alakító strukturális és belső, kulturális tényezők sorából a vezetés. Számba vesszük azokat a feltételeket is, amelyek mellett a vezető kulcsszerepet tud betölteni a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok szakmai fejlődésének modellje, informális tanulás, munkahelyi tanulás, együttműködő tanulás, tanulószervezet, vezető

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása az oktatási rendszer szintjén

A tanulmány célja, hogy a pedagógusok, tanárok tanulásának és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének rendszerszintű tényezőire vonatkozó fő elméleti kereteket, modelleket összegezze, illetve a rendszerszintre irányuló vizsgálatok és fejlesztések fő irányait áttekintse, módszere a szakirodalmi másodelemzés segítségével. Az áttekintés struktúrája a következő: először összefoglaljuk a szakmai fejlődés rendszerszintjét meghatározó kontextuális tényezőket, majd értelmezzük a szakmai fejlődés és tanulás fogalmát, e fogalmak alakulásának rendszerszintű tényezőit. Ezután áttekintjük azokat az oktatáspolitikai trendeket, melyek a rendszerszintű fejlesztések irányelveinek változásaiban kimutathatók, majd áttérünk a folyamatos szakmai fejlődés eredményességének rendszerszintű kérdéseinek vizsgálatára. Végül összefoglaljuk azokat az általános sajátosságokat, amelyek egy oktatási rendszer szintjén befolyásolhatják a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését.

Kulcsszavak: oktatási rendszer, pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, pedagógusok tanulása

30
márc 2020
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Eredményesség és szakmai fejlődés. A tanári eredményesség modelljei és az eredményes szakmai fejlődést és tanulást támogató tanulási helyzetek megközelítései

A tanári munka minőségének szerepe a tanulók tanulásában, előrehaladásuk támogatásában, valamint az iskolához fűződő attitűdjeik alakításában vitathatatlan, azonban a tanári minőség (minőségi tanítás) mint fogalom konceptualizálása, és az annak mérését lehetővé tevő megalapozott módszertani megközelítések még nem teljesen feltárt területek az eredményességkutatásokban (Ingwarson & Rowe, 2008; Gore, Smith, Bowe & Lubans, 2017). A folyamatos szakmai fejlődés támogatása ugyanakkor stratégiai szempontból is meghatározó szerepű a tanári munka fejlesztésében. A szakmai tanulást és fejlődést támogató tanulási helyzetek sajátosságait, azok eredményességének értelmezését jelentősen befolyásolja, ahogyan a tanári minőségről (a minőségi tanításról) gondolkodunk. Jelen tanulmány célja, hogy a folyamatos szakmai fejlődéshez és tanuláshoz kapcsolódóan értelmezze és elemezze a tanári minőség koncepciójának elméleti és kutatás alapú modelljeit, azonosítsa az eredményes szakmai fejlődést elősegítő tanulási helyzetek optimális jellemzőit, valamint azokat tényezőket, melyek befolyásolják az eredményes szakmai fejlődést/tanulást.

Kulcsszavak: eredményesség, tanári minőség, szakmai fejlődés, elméleti kutatás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Jog és pedagógia találkozása. A jog oktatásának helye és célszerűsége a pedagógusképzésben

Nem csupán jogalkotói, de a tanárképzést szervező szakemberek részéről elvárás, és hallgatói oldalról érkező igény is a pedagógusképzésben a jogi oktatás biztosítása. A jog oktatásának e képzési területen vannak ugyan előzményei, de a rendelkezésre álló óraszám és az erre felhasználható kreditmennyiség jelentősen behatárolja a mozgásteret. További probléma, hogy a képzésben résztvevők elsősorban jogi kari oktatók vagy gyakorlati szakemberek, akik érthető okból a célját tekintve egyébként jelentősen eltérő jogászképzés módszertanára támaszkodnak. Ugyancsak nehézséget okoz a képzésbe illeszkedő tananyag hiánya is. A tanulmány arra keresi a választ, hogy ilyen körülmények között mit és hogyan érdemes tanítani. Egyúttal megpróbálja a felelet is megadni: A tárgybeli nemzetközi szakirodalom áttekintése és a kapcsolódó jogi szabályozás bemutatása segítségével láthatóvá válik, hogy a tartalom meghatározása során a tanulói jogok hangsúlyosan jelennek meg. A tanulmány azonban ezt meghaladva javaslatot tesz a pedagógusi jogoknak és hangsúlyosan a tanítás szabadságával összefüggő szabályok beemelésére. A módszertan tekintetében ugyancsak a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján az elmélet és a gyakorlat helyes arányán alapuló, életközeli példákra építő módszertant kínál, ehhez bemutatva egy pilot-jelleggel megvalósuló kurzust.

Kulcsszavak: jogtudatosság, jogpedagógia, tanárképzés, módszertani fejlesztés

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A jogászképzés módszertani dilemmái

Az egyetemi képzés strukturális problémáinak tudatos kezelése mellett az európai hagyománytól is idegen módszertani tudatosság vezethet ki a jogászképzés válságából. A hazai jogi felsőoktatás területén is léteznek olyan fejlemények, amelyek e tudatosság megjelenését bizonyítják. A tanulási folyamatot középpontba helyező oktatási szemlélet a jogász felsőoktatásban is új oktatói szemléletet igényel. Ezt a jogászképzés területén folytatott kutatások tudnák segíteni.

Kulcsszavak: jogászképzés, oktatásmódszertan, tanulási folyamat, jogtudomány

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Institutional perspectives on lifelong learning: Evidence from Romania and Hungary

Romania and Hungary are among the countries with the lowest participation in lifelong learning among the European Union Member States. Many studies among them many funded from EU funds have been dedicated to the analysis of the system-level conditions leading to low participation. The institutional perspective is less explored which leads to the experience of LLL providers to be less heard. This article investigates the institutional level of LLL with a focus on universities and the non-degree programs available to non-traditional students in both Romania and Hungary. The findings show that the needed and suitable legal and policy framework is in place in both countries and that numerous non-degree types of programs are available at all four universities included as case-studies. Nevertheless, the lack of funding and prestige associated with non-degree programs, together with limited infrastructure are major causes for the limited number of students enrolled in these types of programs and their failure to reach a wider section of society. National differences such as the lack of coordination between ministries and agencies working on LLL (in the case of Romania) and the changes in the funding system affecting particularly social sciences and humanities (in Hungary) are also inhibiting factors for the increased participation in lifelong learning.

Keywords: lifelong learning, institutional perspective, Hungary, Romania, comparative study

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az oktatás jogi környezete – Az oktatáshoz való jog érvényesülése

Az oktatás közüggyé válásának kezdeti időszakát áttekintve azt látjuk, hogy az oktatáshoz való jog folyamatos társadalmi és jogi fejlődés eredménye. Tanulmányom célja, hogy az e társadalmi és jogi fejlődés eredményeként létrejött, és emberi jogként megfogalmazódott oktatáshoz való jog kapcsán azt vizsgáljam, hol húzódik a jogi szabályozás határa, meddig mehet, illetve megy el az állam a tanítási és tanulási tevékenységfolyamat mozgásterének kijelölésében. A korszerű értelemben felfogott oktatáshoz való jog történeti előzményeinek felvázolását követően e szabadság nemzetközi jogi és szupranacionális szabályozását mutatom be, kezdve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, amely 1948-ban deklarálta, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz. A hazai szabályozás vizsgálatát követően – amely kiterjed a köznevelés, a felsőoktatás és a szakképzés áttekintésére – mintegy összegzésként megállapításaimat teszem meg. Ennek keretében kitérek az állam „tevési” valamint „tartózkodási-tűrési” kötelezettségének meglátásom szerinti megvalósulására. Elöljáróban annyi rögzíthető: az állam eleget tesz az oktatáshoz való jogból eredeztethető intézményfenntartási kötelezettségének, egyúttal megteremti a lehetőséget a nem állami fenntartású intézmények működésére, eleget téve a szabad iskolaválasztás jogának. Következésképpen elmondható, hogy az állam az oktatás megvalósulásának feltételeiről való gondoskodás „tevési” kötelezettségének eleget tesz, azonban tovább vizsgálva Magyarország jelenlegi oktatáspolitikáját, az állam általi „tartózkodás-tűrés” kötelezettségének teljesítése aggályokat vet fel.

Kulcsszavak: oktatáshoz való jog, tanítás, tanulás, intézményfenntartási kötelezettség, szabad intézményválasztás

12
dec 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető az Oktatás a jogban – jog az oktatásban című rovathoz

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK