Oktatáspolitika, nyelvpolitika, tannyelv-politika 1945–1989 között

A 2. világháború után a Szovjetunió megszállási övezetébe tartozó Magyarországon a sokirányú központosítás érintette a nyelvtanulást is: megszűnt a német, francia, angol és más tannyelvek tanítása, tantárgyi tanításuk is jelentősen szűkült, s kötelező tantárgy lett az addig nem tanult orosz nyelv. Zárt nyelvpolitika/nyelvoktatáspolitika volt érvényben az 1989-es rendszerváltozásig. Tanulmányomban a magyar–orosz tannyelvű iskolákat mutatom be, az 1945–1989 közötti időszak gazdasági, társadalmi, politikai kontextusában – forrás- és dokumentumelemzésekre támaszkodva, érzékeltetve a tannyelvpolitika változó mozgásterét a változó társadalmi, politikai kontextusban, s azokat a pedagógiai megfontolásokat, amelyek ezeket kísérték.

Kulcsszavak: közoktatás-politika, tannyelvpolitika, politikai kontroll, orosznyelv-oktatás, kétnyelvű iskolák

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Marketing a felsőoktatásban: weboldalak elemzési szempontrendszere a magyar és nemzetközi szakirodalom alapján

A felsőfokú képzést biztosító intézményekről napjainkban a legtöbb információt az Interneten keresik. Az egyetemi és főiskolai weboldalak nem csupán információ forrásként szolgálnak, hanem önreprezentációs és marketing célú kommunikációs szerepük is van. A szerkezetük és a hangvételük meghatározza, hogy a felhasználók mit gondolnak az adott intézményről (Middleton, McConnell & Davidson, 1998; Kent & Taylor, 2002; McAllister-Spooner, 2009). A kapcsolat a felsőoktatási intézetek és a felhasználók között két funkciót tölt be: lehetőség az intézményeknek, valamint alapvető elvárás a felhasználók szempontjából. Irodalmi áttekintésünk célja, hogy feltárjuk a meghatározó megközelítési módokat, amelyeket a nemzetközi és hazai felsőoktatási intézmények weboldalainak elemzési kutatásaiban használnak. A kutatás többfókuszú voltát bizonyítja a tény, hogy a téma kutatói különböző egységeket vizgálva értékelték az egyes weboldalakat, ezáltal különféle modelleket, követelmény-rendszereket és sémákat hoztak létre. Miután áttekintettük a kutatást, amely a weboldalak legfontosabb értékelési szempontjain alapult, létrehoztunk egy piaci alapú kritérium rendszert – hitelesség, interaktivitás, tartalom, információ, attraktivitás és kivitelezés – egységesítve az “Egyetemi Weboldal Minőségének Konceptuális Kerete” – “Conceptual Framework of University Website Quality (WEBQUAL)” rendszerével, amelyet Khawaja és Bokhari jelentettek meg 2010-ben. Ezt egy olyan modellben foglaltuk össze, amely a felsőoktatási intézmények marketing elemeit tartalmazza. Egy téma alapú kutatási trendeket vizsgáló értékelésre alapozva meg lehet határozni azt, hogy vajon az a felület, amellyel a felhasználó találkozik, elősegíti vagy akadályozza (a) az egyik oldalon a termék, vagyis a képzés “eladhatóságát”, (b) a másik oldalon pedig a “be – szerezhetőségét”. Ennek az összetett rendszernek a felépítése, a működési hatékonysága és a lehetőség arra, hogy alkalmazkodjon a külső és belső változásokhoz, határozhatja meg az intézmény népszerűségét a diákok körében, elérve azt, hogy úgy érezzék, megtiszteltetés ehhez a közösséghez tartozniuk.

Kulcsszavak: oktatás marketing, felsőoktatás, weboldalkutatás

31
dec 2020
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Pedagógusok a problémáikról, a hibákról

A problémák nagyobb részét a pedagógusok saját maguk oldják meg. Ennek oka a probléma hibaként, s a hiba saját szakmai bizonytalanságként való értelmezése. A pedagógus azt tanulja meg a szervezetben, hogy a probléma a kez – dő, a tapasztalattal még nem rendelkező jellemzője. Megoldáskereséskor nem a mély reflektivitás, a gyakorlatközösségek működése a jellemző tanult gyakorlat, hanem a problémamegoldás magasabb pozícióhoz hárítása, a felelősség átruházása.

Kulcsszavak: pedagógus kompetenciák, problémamegoldás, hibakezelés, szervezeti bizalom, humán tőke

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Képzési innováció és szervezeti tanulás a felsőoktatásban, a bolognai folyamat követése az ELTE-n akciókutatással

A felsőoktatás funkciói alapvető változáson esnek át: új tanulásfelfogás, új oktatói feladatok, új szervezeti működés jelenik meg. Ebben a tanulmányban azokat a mérföldköveket mutatom be, amelyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Intézete rakott le a bolognai folyamathoz való illeszkedésekor. A pedagógia alapszakhoz kapcsolódó 2006–2011-es akciókutatás szervezeti tanulás volt, mert a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlott, ami nem egymás mellett élő emberek egyéni tanulásának összege, s nem is tőlük független eredmény, hanem egy új közös minőség.

Kulcsszavak: akciókutatás, tanuló szervezet, képzésiprogram-innováció, Bologna-folyamat

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vezető profilú mesterpedagógusok reflektivitása és vezetői szerepértelmezése

A hazai életpályamodell mesterpedagógus fokozata négy profil mentén rendezi a pedagógusok tevékenységeit. A vezetői profil megalkotása a hazai köznevelés rendszerébe újfajta vezetői professzióképet vezetett be. Jelen kutatás a pilot minősítésben fokozatot szerzett vezető profilú mesterpedagógusok reflektivitásának feltárására és vezetői szerepértelmezésük megértésére fókuszál. Kutatásunkban másodelemzésre került 813 mesterpedagógus pályázati dokumentációjának két eleméből (általános és részterv) tartalomelemzéssel készült adatbázis, valamint tartalomelemzéssel tártuk fel 119 vezető profilt választó narratív és reflektív írását. Eredményeink tükrében megállapítható, hogy a vezető profilú mesterpedagógusok reflektivitása nem járul hozzá pedagógiai vagy vezetői kultúrájuk megváltozásához, nem azonosítható kognitív stratégiaként esetükben. Reflexióik többnyire a mindennapok feladatainak megoldását segítik, és nem a hosszú távú, változásokhoz való adaptív alkalmazkodást lehetővé tevő stratégiák megalkotásában támogatják őket. Vezetői szerepértelmezésükhöz kapcsolódóan három jellemző vezetőtípust azonosítottunk, melyek közül a végrehajtó vezető típusa dominál.

Kulcsszavak: vezetői reflektivitás, mesterpedagógus fokozat, tartalomelemzés

31
dec 2020
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A méltányos pedagógia kutatási aspektusai a tanítás-tanulás folyamatában

Célunk az esélyegyenlőtlenség multifaktoriális okainak feltárása az iskolába lépő tanulóknál, s ezen okok csökkentésére/megszüntetésére irányuló méltányos pedagógiai (equity) eljárások alkalmazása az esélyigazságosság biztosítása érdekében. A méltányos pedagógia mint pedagógiai védőháló, a tanulói szükségletekhez méretezett differenciált pedagógiai többlettámogatás, melynek végső, ám távlati célja az esélyegyenlőség (equality) megközelítése/elérése. E törekvésekben mutatkozó diszfunkciós folyamatok feltárása, illetve javaslatok megfogalmazása jelenti tanulmányunk központi feladatát.

Kulcsszavak: esélyegyenlőtlenség, esély, esélyigazságosság, méltányos pedagógia

31
dec 2020
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Akciókutatások és pedagógiai kísérletek párhuzamai és különbözőségei

Tanulmányunkban két neveléstudományi kutatási módszer, az akciókutatás és a pedagógiai kísérlet összehasonlítására vállalkozunk. A közös kiinduló alap: a nevelés-oktatás folyamatában egy tervezett hatás implementációja és elemzése. A hasonlóságok és a párhuzamok mellett elemzésünk szerint az egyik legszembetűnőbb különbség az alap- és az alkalmazott kutatási kiindulópontban keresendő, míg a másik lényeges eltérést az akciókutatások több ciklusú munkamenete adja. A tanulmány bemutatja a hazai és a nemzetközi publikációs színtér jellemzőit, és javaslatot fogalmaz meg az akciókutatások lehetséges felhasználására a pedagógusképzésben.

Kulcsszavak: akciókutatás, pedagógiai kísérletek, alapkutatás, alkalmazott kutatás

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kéttannyelvű oktatás hazai megvalósítása és fenntartása

31
dec 2020
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nekrológ

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Labdarúgó akadémiák pedagógiai programjainak elemzése

Jelen kutatásunkban magyarországi labdarúgó akadémiák pedagógiai programjainak elemzését végeztük el, vizsgálatunkban igyekeztünk feltárni a labdarúgó akadémiák növendékeit körülvevő életvilág pedagógiai aspektusait. Korábbi kutatásaink során egyértelművé vált, hogy ez a terület a tudományos kutatás számára még teljesen feltáratlan, és az akadémiák által másodlagos fontosságúnak tekintett területnek számít. Kutatásunk célja az volt, hogy az akadémiák pedagógiai programjainak dokumentumelemzése során a dokumentumokat formai és tartalmi jegyek mentén összehasonlítsuk, illetve az intézmények pedagógiai- és szociális részlegének vezetőivel felvett interjúk elemzése során a kapott tapasztalatokat cáfoljuk vagy pedig megerősítsük. Kutatásunk eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy miképpen a közoktatás esetében a helyi pedagógiai programok elkészítése során ezt a kutatók elvégezték (például Brezsnyánszky, 2000), jobban megértsük a labdarúgó akadémiák pedagógiai világának elemeit, értékorientált összetevőit. Kutatásunk eredményeképpen elmondható, hogy az egyes labdarúgó akadémiák pedagógiai programjai mind a formai, mind pedig a tartalmi jegyek mentén erősen heterogének, és pedagógiai jellegű tartalmuk minősége gyakran megkérdőjelezhető. Az interjúelemzés során kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy – bár minden általunk vizsgált akadémián működik az oktatási- és szociális részleg, mindenhol több munkatárssal – a dokumentumelemzés során a pedagógiai munka színvonalára vonatkozó következtetésünk helytálló volt. Az akadémiák szinte kivétel nélkül saját elgondolásaik alapján írják meg a pedagógiai programjaikat és szervezik pedagógiai tevékenységüket, elkerülve az egyes intézmények közötti kooperációt, az ebből fakadó egységesség lehetőségét, illetve a pedagógiai munka minőségének erősödését és annak szakszerű dokumentálását. Mindezek mellett maguk a részlegvezetők is érzik a fennálló hiányosságokat a szekcióik működését illetően, ami további bizonytalanságokra enged következtetni.

Kulcsszavak: labdarúgó akadémiák, pedagógiai program, dokumentumelemzés, interjúk

02
okt 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK