Labdarúgó akadémiák pedagógiai programjainak elemzése

Jelen kutatásunkban magyarországi labdarúgó akadémiák pedagógiai programjainak elemzését végeztük el, vizsgálatunkban igyekeztünk feltárni a labdarúgó akadémiák növendékeit körülvevő életvilág pedagógiai aspektusait. Korábbi kutatásaink során egyértelművé vált, hogy ez a terület a tudományos kutatás számára még teljesen feltáratlan, és az akadémiák által másodlagos fontosságúnak tekintett területnek számít. Kutatásunk célja az volt, hogy az akadémiák pedagógiai programjainak dokumentumelemzése során a dokumentumokat formai és tartalmi jegyek mentén összehasonlítsuk, illetve az intézmények pedagógiai- és szociális részlegének vezetőivel felvett interjúk elemzése során a kapott tapasztalatokat cáfoljuk vagy pedig megerősítsük. Kutatásunk eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy miképpen a közoktatás esetében a helyi pedagógiai programok elkészítése során ezt a kutatók elvégezték (például Brezsnyánszky, 2000), jobban megértsük a labdarúgó akadémiák pedagógiai világának elemeit, értékorientált összetevőit. Kutatásunk eredményeképpen elmondható, hogy az egyes labdarúgó akadémiák pedagógiai programjai mind a formai, mind pedig a tartalmi jegyek mentén erősen heterogének, és pedagógiai jellegű tartalmuk minősége gyakran megkérdőjelezhető. Az interjúelemzés során kapott eredmények alapján kijelenthetjük, hogy – bár minden általunk vizsgált akadémián működik az oktatási- és szociális részleg, mindenhol több munkatárssal – a dokumentumelemzés során a pedagógiai munka színvonalára vonatkozó következtetésünk helytálló volt. Az akadémiák szinte kivétel nélkül saját elgondolásaik alapján írják meg a pedagógiai programjaikat és szervezik pedagógiai tevékenységüket, elkerülve az egyes intézmények közötti kooperációt, az ebből fakadó egységesség lehetőségét, illetve a pedagógiai munka minőségének erősödését és annak szakszerű dokumentálását. Mindezek mellett maguk a részlegvezetők is érzik a fennálló hiányosságokat a szekcióik működését illetően, ami további bizonytalanságokra enged következtetni.

Kulcsszavak: labdarúgó akadémiák, pedagógiai program, dokumentumelemzés, interjúk

02
okt 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az intézményi hatás és modelljeinek vizsgálata közép-kelet-európai felsőoktatási intézmények sportjában

Tanulmányunk célja, hogy feltárja, milyen intézményi környezeti tényezők jellemzik néhány kárpát-medencei felsőoktatási intézmény sportéletét. Fő kérdésünk, hogy az intézményi hatás modelljei hogyan jelennek meg a sport területén a vizsgált felsőoktatási intézményekben, milyen tényezők miként befolyásolhatják a hallgatók sportolási szokásait. Az intézményi hatás tényezőinek megragadásához nemzetközi modelleket vettünk alapul. Feltáró kutatásunk célja, hogy megnézzük, ezek a modellek milyen módon és formában jennek meg a vizsgált felsőoktatási intézmények sportjában. Tanulmányunkban bemutatjuk az intézmények sport, illetve konstruált környezetét, szervezeti és infrastrukturális hátterét, valamint az oktatók szerepét.

Kulcsszavak: sportolási szokások, felsőoktatás, intézményi háttér

02
okt 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A sportolói identitás és a sport-elköteleződés összefüggései serdülő sportolók körében

Számos nemzetközi kutatás bizonyította a sportolói identitás jelentőségét serdülő sportolóknál, hiszen az közvetve befolyásolhatja testi és szellemi fejlődésüket. Hazánkban a sportolói identitás vizsgálata még gyermekcipőben jár, ezért célunk az volt, hogy feltárjuk a serdülő sportolók identitásának összefüggéseit szociodemográfiai adatokkal, sportolási szokásokkal és a sport-elköteleződés modellel. Összesen 344 középiskolás sportoló vett részt a kutatásunkban, akiknek átlagéletkora 16,6 életév volt. Kérdőíves vizsgálatunkhoz a szociodemográfiai adatok és sportolási szokások mellett az ún. Sportolói identitás skálát és az ún. Sport-elköteleződés kérdőívet használtuk. Adataink elemzéséhez kétmintás t-próbát, egyszempontos varianciaanalízist, korrelációt, valamint regresszióanalízist alkalmaztunk. Eredményeinkben azt tapasztaltuk, hogy a sportolói identitás szintje nemenként, tagozatonként, versenyzési szintekként különbözik, és függ a kortól, a sportágban eltöltött időtől, valamint az edzésmennyiségtől is. Regressziós elemzésünkből kiderült, hogy a sport iránti elköteleződés nagymértékben magyarázza a sportolói identitást. Személyes befektetések-mennyiség és a Lelkes elköteleződés rendelkeznek a legnagyobb magyarázó erővel a sportolói identitásra. Az Értékes lehetőségek, Törekvés a fejlődésre – közösség, Erőltetett elköteleződés, és a Közösségi támogatás – érzelmi változók szintén szignifikánsan pozitív magyarázó erővel bírnak a modellben. Érdekes módon a Sportélvezet és a Törekvés a fejlődésre, egyéni, negatív kapcsolatban állnak a sportolói identitással, miközben korábbi tanulmányok rávilágítottak pozitív hatásukra a fizikai aktivitás terén. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a magas fokú identitás kialakulása nemcsak belső motiváció eredménye lehet, hanem a közösség, de még a kényszer hatására történő sportolás is erősítheti a sportolói identitást.

Kulcsszavak: sportolói identitás, sport-elköteleződés, serdülők, regresszió

02
okt 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Búcsú Vámos Ágnestől

02
okt 2020
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A különböző ágazatokra jellemző professzionalizálódás tanulságai a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, tanulásának megértésében

A tanulmány bemutatja néhány professzió kialakulásának és változásának megközelítéseit, tipizálási lehetőségeit a vonatkozó főbb és releváns szakirodalmak alapján, inputot adva a közoktatásban dolgozó pedagógusok komplexen értelmezett folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálatához. Vizsgált professziónak egyrészt a tradicionális, archetipikus professziókat, mint a jogi és orvosi professziót választottuk, valamint egy új szakmához köthető, a pedagógus-szakmához közeli, a felsőoktatásban dolgozó oktatókét. Célunk az volt, hogy ezek változás-történetének tanulságai, megközelítései segítsenek a pedagógus szakma aktuális helyzetének, állapotának megértésében és dinamikusan értelmezett fejlesztésében. A tanulmányban leírtuk az alapfogalmak különböző jellemzők mentén lehetséges meghatározásait, kitértünk a hivatások/szakmák típusaira, a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás értelmezéseire, azonosságokra és különbségekre, valamint a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás modelljeire és a modellképzés szempontjaira különböző (egyéni, szervezeti és rendszer) megközelítésekben. Az elemzés végén kérdéseket és dilemmákat fogalmaztunk meg, valamint ajánlásokat, javaslatokat tettünk a pedagógus FSZF jelenlegi modelljének fejlesztése, alakítása céljából az egyén, a szervezet és a rendszer szintjén értelmezett holisztikus alapállás mentén.

Kulcsszavak: professzió, professzionalizáció, szemi-professzió, de- és reprofesszionalizáció, tudás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása. Fogalmi változások

A tanár (pedagógus) folyamatos szakmai fejlődése olyan fogalom, amelynek tartalmát többféle diskurzus alakítja, így értelmezése a mai napig vitatott (Guskey, 1991; Kelchtermans, 2004; Fraser et al., 2007; Evans, 2014; Kennedy, 2016). Guskey megfogalmazása szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy milyen nézőpontból tekintünk a folyamatos szakmai fejlődésre (FSZF), „makroszintű aggodalmaknak, vagy mikroszintű valóságnak” látjuk-e (McLaughlin, 1990, idézi Guskey, 1991). A tanulmány célja, hogy képet adjon a pedagógusok szakmai fejlődésének fogalmi változásáról az elmúlt két évtizedben. Ennek érdekében összegezzük a folyamatos szakmai fejlődés értelmezési különbözőségeit, rámutatunk arra, hogy ez a fogalmi változás hogyan vezetett el a szakmai fejlődés (PD) szakmai fejlődésként és tanulásként történő értelmezéshez (PDL), s ez milyen új kutatási irányokat jelölt ki a nemzetközi térben a téma kutatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása, szakmai identitás, tanuláselméleti modellek, eredményesség

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését befolyásoló szervezeti tényezők

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése (FSZF), mint az oktatási rendszer minőségfejlesztésének egyik központi komponense egyéni, szervezeti és rendszerszinten értelmezhető tényezők komplex együttállásából kibontakozó jelenség. E tanulmány a Models of Teacher Learning című kutatás részeként az FSZF szervezeti szintjére vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi vizsgálatok összefoglalója. A szakirodalom áttekintését végző munkánk nyomán feltárulnak azok a modellek, összefüggések, tényezők, amelyek az iskolát mint szervezetet, s a benne működő szervezeti folyamatokat a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának személyes szintjére közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló kontextusként jelenítik meg. A legfrissebb oktatáskutatásokban előtérbe került a tanárok horizontális, együttműködő tanulása, az informális tanulás, a munkahelyi tanulás, a mentorálás, az önmegújító iskola fogalma és a tanulószervezet koncepciója is. Bemutatjuk a szervezeti kultúra, az iskolai klíma jelentőségét, FSZF-formáló hatásrendszerét, valamint láthatóvá tesszük, hogyan emelkedik ki a szervezetet alakító strukturális és belső, kulturális tényezők sorából a vezetés. Számba vesszük azokat a feltételeket is, amelyek mellett a vezető kulcsszerepet tud betölteni a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok szakmai fejlődésének modellje, informális tanulás, munkahelyi tanulás, együttműködő tanulás, tanulószervezet, vezető

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása az oktatási rendszer szintjén

A tanulmány célja, hogy a pedagógusok, tanárok tanulásának és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének rendszerszintű tényezőire vonatkozó fő elméleti kereteket, modelleket összegezze, illetve a rendszerszintre irányuló vizsgálatok és fejlesztések fő irányait áttekintse, módszere a szakirodalmi másodelemzés segítségével. Az áttekintés struktúrája a következő: először összefoglaljuk a szakmai fejlődés rendszerszintjét meghatározó kontextuális tényezőket, majd értelmezzük a szakmai fejlődés és tanulás fogalmát, e fogalmak alakulásának rendszerszintű tényezőit. Ezután áttekintjük azokat az oktatáspolitikai trendeket, melyek a rendszerszintű fejlesztések irányelveinek változásaiban kimutathatók, majd áttérünk a folyamatos szakmai fejlődés eredményességének rendszerszintű kérdéseinek vizsgálatára. Végül összefoglaljuk azokat az általános sajátosságokat, amelyek egy oktatási rendszer szintjén befolyásolhatják a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését.

Kulcsszavak: oktatási rendszer, pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, pedagógusok tanulása

30
márc 2020
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Eredményesség és szakmai fejlődés. A tanári eredményesség modelljei és az eredményes szakmai fejlődést és tanulást támogató tanulási helyzetek megközelítései

A tanári munka minőségének szerepe a tanulók tanulásában, előrehaladásuk támogatásában, valamint az iskolához fűződő attitűdjeik alakításában vitathatatlan, azonban a tanári minőség (minőségi tanítás) mint fogalom konceptualizálása, és az annak mérését lehetővé tevő megalapozott módszertani megközelítések még nem teljesen feltárt területek az eredményességkutatásokban (Ingwarson & Rowe, 2008; Gore, Smith, Bowe & Lubans, 2017). A folyamatos szakmai fejlődés támogatása ugyanakkor stratégiai szempontból is meghatározó szerepű a tanári munka fejlesztésében. A szakmai tanulást és fejlődést támogató tanulási helyzetek sajátosságait, azok eredményességének értelmezését jelentősen befolyásolja, ahogyan a tanári minőségről (a minőségi tanításról) gondolkodunk. Jelen tanulmány célja, hogy a folyamatos szakmai fejlődéshez és tanuláshoz kapcsolódóan értelmezze és elemezze a tanári minőség koncepciójának elméleti és kutatás alapú modelljeit, azonosítsa az eredményes szakmai fejlődést elősegítő tanulási helyzetek optimális jellemzőit, valamint azokat tényezőket, melyek befolyásolják az eredményes szakmai fejlődést/tanulást.

Kulcsszavak: eredményesség, tanári minőség, szakmai fejlődés, elméleti kutatás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Jog és pedagógia találkozása. A jog oktatásának helye és célszerűsége a pedagógusképzésben

Nem csupán jogalkotói, de a tanárképzést szervező szakemberek részéről elvárás, és hallgatói oldalról érkező igény is a pedagógusképzésben a jogi oktatás biztosítása. A jog oktatásának e képzési területen vannak ugyan előzményei, de a rendelkezésre álló óraszám és az erre felhasználható kreditmennyiség jelentősen behatárolja a mozgásteret. További probléma, hogy a képzésben résztvevők elsősorban jogi kari oktatók vagy gyakorlati szakemberek, akik érthető okból a célját tekintve egyébként jelentősen eltérő jogászképzés módszertanára támaszkodnak. Ugyancsak nehézséget okoz a képzésbe illeszkedő tananyag hiánya is. A tanulmány arra keresi a választ, hogy ilyen körülmények között mit és hogyan érdemes tanítani. Egyúttal megpróbálja a felelet is megadni: A tárgybeli nemzetközi szakirodalom áttekintése és a kapcsolódó jogi szabályozás bemutatása segítségével láthatóvá válik, hogy a tartalom meghatározása során a tanulói jogok hangsúlyosan jelennek meg. A tanulmány azonban ezt meghaladva javaslatot tesz a pedagógusi jogoknak és hangsúlyosan a tanítás szabadságával összefüggő szabályok beemelésére. A módszertan tekintetében ugyancsak a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján az elmélet és a gyakorlat helyes arányán alapuló, életközeli példákra építő módszertant kínál, ehhez bemutatva egy pilot-jelleggel megvalósuló kurzust.

Kulcsszavak: jogtudatosság, jogpedagógia, tanárképzés, módszertani fejlesztés

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK