A nyelvtanár szerepe vállalati környezetben angol nyelvet tanuló felnőttek motivációjában, három kutatás tükrében

Számos tanulmány megerősíti, hogy a tanárok jelentős szerepet játszanak a nyelvtanulók motivációjában (lásd például: Mezei és Csizér, 2005; Radel, Sarazzin, Legrain és Wild, 2010; Dörnyei és Ushioda, 2011). Ennek ellenére nagyon kevés kutatást végeztek felnőtt nyelvtanulók részvételével nem angol anyanyelvi (EFL) környezetben. Néhány kivétel ez alól Shoaib és Dörnyei (2005), Szaszkó (2007) és Murray (2011) tanulmánya. Ezek közül azonban egyik sem foglakozik a tanár felnőtt nyelvtanulókra kifejtett motiváló hatásával vállalati környezetben. Ez a dolgozat ezt a hiányt próbálja pótolni azáltal, hogy bemutatja három, a közelmúltban készült vizsgálat eredményeit. (1) Egy interjútanulmányt (N=17), amely azt vizsgálja, hogy a rendszerváltástól napjainkig hogyan változott a vállalati környezetben angol nyelvet tanuló felnőttek motivációs beállítódása, (2) egy kvantitatív kérdőíves tanulmányt (N=127), amely felnőtt nyelvtanulók attribúcióit mérte, (3) egy validációs tanulmányt (N=5), amely kutatási eszköz validálását mutatta be. Mindhárom kutatás eredményei megerősítették a tanárok motivációra kifejtett hatásának jelentőségét, különösen a személyre szabott figyelem motiváló hatását.

Kulcsszavak: felnőtt nyelvoktatás, vállalati nyelvoktatás, motiváció, attribúció

21
dec 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci (re)integrációjának aktuális kérdései a felnőtképzés területén – I. rész

2012. január 1-jétől jelentősen átalakult a megváltozott munkaképességű emberek támogatási rendszere Magyarországon. Az ezzel szinkronban hozott kormányzati intézkedések azt mutatják, hogy a foglalkoztatási célkitűzések között kiemelt szerepe van a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása elősegítésének. A megváltozott rendszer kapcsán kiemelt partnerekként kezelendőek a felnőttképzési intézmények, hiszen az új szakmai ismeretek elsajátításában, a meglévők frissítésében, az át- és továbbképzésben, a készségek és kompetenciák fejlesztésében hangsúlyos feladatuk van (Szellő, 2006; Hangya, 2013; Laki, 2013), azonban a felnőttképzéshez való hozzáférés egyenlőtlenségeket mutat (ÁJBH 2012; Hangya, 2012). Tanulmányomban bemutatom, hogy a különböző jogszabályok és rendeletek által biztosított integrált és egyenlő eséllyel történő képzésben való részvétel lehetősége mindenki számára nyitva áll, de inkább egy elvi lehetőség marad és a valódi részvétel már nagyban függ a képzést nyújtó intézmény szemléletétől. Megfelelően felkészült szakemberekkel és a módszertan fejlesztésével javítani lehet a célcsoport információhoz, képzésekhez és szolgáltatásokhoz történő hozzáférését, mely segíti kompetenciáik, készségeik fejlődését, munkaerő-piaci (re)integrációjuk esélyeit, valamint életminőségük pozitív irányú változását.

Kulcsszavak: fogyatékossággal élő személyek, megváltozott munkaképesség, felnőttképzés, multikulturális felnőttképzés

21
dec 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A tudásmenedzsment a munkahelyi tanulásban

Tanulmányunk célja, hogy áttekintést adjunk a tudásmenedzsment szerepéről, alkalmazási lehetőségeiről a munkahelyi tanulás támogatásában. Röviden áttekintjük a munkahelyi tanulás és a tudásmenedzsment elméleteit és azok összefüggéseit. A tudás, s annak fejlesztése, kihasználása a szervezetek számára a versenyképes működés alapfeltétele. A tudásmenedzsment alkalmazásának célja a szervezet tudásmegosztó képességének a módszeres és szervezett fejlesztése a teljesítmény növelése érdekében (KPMG, 2003). A tanulmányban a tudásmenedzsment alkalmazását a munkahelyi tanulás lehetséges támogatási eszközeként vizsgáljuk. Különös figyelmet szentelünk a kollaboratív médiaeszközök használatának a tudásmenedzsmentben és a munkahelyi tanulásban, mivel a távmunka, a rugalmas munkaidő terjedése és az IKT eszközök jelenléte a munka és a szabadidő világában ezt szükségszerűvé teszi. A tanulmány zárásaként rávilágítunk arra, hogy napjainkban a munkahelyi tanulásról való gondolkodást szükségszerű új megközelítésbe helyezni, mert a „bárhol bármikor” értelmezett munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollégák közötti tudásmegosztás és a munkavállalóknak milyen lehetőségeik vannak a tudásuk fejlesztésére.

Kulcsszavak: munkahelyi tanulás, tudásmenedzsment, felnőttkori tanulás, kollaboratív média

21
dec 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az oktatási feladatokról és szerepekről való gondolkodás a hazai doktoranduszok körében

A hazai felsőoktatásban a doktori képzés erőteljesen a kutatói szakmai identitás kialakításának a terepe, kevésbé fókuszál az oktatói feladatokra való szakszerű felkészítésre, annak ellenére, hogy a doktoranduszok képezik az oktatói utánpótlást a felsőoktatásban. A tanulmány vázolja egy, a hazai egyetemeken tanuló doktoranduszok körében végzett vizsgálat eredményeit, fókuszálva az oktatásról kialakuló diskurzusra, az oktatói feladatokról, szerepekről formálódó véleményekre. Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a rendszer a professzionális tudósok és amatőr oktatók szocializációját támogatja, és bár vannak törekvések rá, de összességében nem jellemző az oktatási hatékonyságot szakértői tudás meglétéhez kötni, míg a nemzetközi tendenciák erőteljesen a tudományos igényű, professzionális megközelítést emelik ki, mint a tanítás és tanulás minőségének egyik legfontosabb feltételét.

Kulcsszavak: doktori képzés, az oktatói munka professzionalizációja, tanításra és tanulásra fókuszáló tudományosság, oktatói szakmai identitás

21
dec 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Dráma és pedagógia. A drámapedagógia aktuális kérdéseiről

Dráma a nevelésben: cselekvésen keresztül létrejövő tanulás? Társadalmi integráció, inklúzió, multikulturális pedagógiai tartalmak és plurális iskolakoncepciók, demokratikus nevelési célok mellett elkötelezett fiatal neveléstudományi diszciplína? Pedagógiai rendszer és ugyanennek a kritikája? Performatív módszer? A társadalmi részvétel fóruma? Úgy tűnik, a hazai oktatási gyakorlat még mindig nem aknázza ki kellően a dráma problémaközpontú tanulást segítő eljárásait, nem fordít elegendő figyelmet a drámapedagógia tanuláselméleti alapjaira. Napi pedagógiai praxis, számos hazai és nemzetközi projekt eredménye igazolja, hogy drámával hatékonyabban közvetíthetünk tudásanyagot, tantárgyi tartalmakat, oldhatunk meg iskolai konfliktusokat. A pedagógiai alkalmazások sikerei egyrészt a drámatanári kompetenciákon, másrészt a stratégiák, munkamódok, dramatikus munkaformák helyes megválasztásán múlnak. A tervező és irányító szakember segítheti a résztvevőket abban, hogy személyes és társadalmi szinteken megnyilvánuló tapasztalataikat megosszák, értelmezzék és a maguk számára érthetővé tegyék. Jelen tanulmány a dráma kortárs alkalmazásának sokféleségét mutatja be nemzetközi trendekre, mesterekre is hivatkozva.

Kulcsszavak: dráma a nevelésben, alkalmazott dráma, problémaközpontú tanulás, drámaalapú kutatás, művészetalapú intervenció

10
júl 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vizuális kommunikáció: a 21. század domináns közlésmódja a kortárs művészetben és tudományban, megjelenése a vizuális nevelésben

A 20. században elkezdődtek azok a változások, melyek a verbalitással szemben előtérbe helyezték a vizualitást. Ennek következtében a képekhez, a vizuális információhoz és a vizualitáshoz való viszonyunk jelentős mértékben átalakult. A vizuális megismerés és kommunikáció egyre összetettebb elemei és műveletei közötti eligazodás igénye ráirányította a figyelmet a képi gondolkodás és elemzés megismerésére, a vizuális nyelv megértésére és a vizuális nevelésre. A vizuális kommunikáció elismert, de máig formálódó diszciplína. Ennek ellenére és ezzel együtt a jelentősége és relevanciája a hétköznapi életben, az oktatásban és a tudományban egyaránt vitathatatlan. Egyre sürgetőbb igénnyel jelenik meg a vizuális kommunikáció fogalomrendszerének tisztázása, hiszen egyetemi jegyzetekben és a nemzeti kurrikulumban is megtalálható. A tanulmány a vizuális kommunikáció konceptuális hátterének bemutatása és rendszerezése mellett, a kortárs művészetben, a tudományban és a vizuális nevelésben elfoglalt helyére fókuszál.

Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, kortárs művészet, infografika, vizuális nyelv, vizuális nevelés

10
júl 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Újra válaszúton a mozgókép- és médiaoktatás?

Az utóbbi negyedszázadban drámai mélységű és gyorsaságú átalakulás zajlik a médiában. Az online platformok átértelmezik a kommunikációs formákat, ez pedig kihat a kultúra minden szegmensére. A tanulmány – áttekintve a médiaoktatás-történet alapvető fordulatait – arra keresi a választ, hogy vajon a film- és médiaoktatásban, és különösen a hazai médiaoktatás formális iskolai gyakorlatában hogyan jelenik meg ez a paradigmaváltás.

Kulcsszavak: médiaoktatás, médiaműveltség, digitális fordulat

10
júl 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban

Tanulmányunkban a zenei képességek és az eredményes iskolai tanulás szempontjából fontos alapkészségek közötti összefüggéseket elemezzük. Vizsgálatunkban 198 középső csoportos, valamint 146 nagycsoportos óvodás gyermek vett részt. A zenei képességek vizsgálatához saját mérőeszközt fejlesztettünk. Tesztünk olyan zenei képességeket vizsgál, amelyek a zenei észlelés komponenseit foglalják magukba; megkülönböztettük a zenei képességek implicit és explicit szintjét. Az alapkészségek fejlettségének méréséhez a DIFER Programcsomag mérő-eszközeit használtuk. Összefüggés-vizsgálatunk a nem, illetve a családi háttér vonatkozásaira is kiterjedt. Eredményeink szerint a zenei képességek összefüggenek a DIFER tesztrendszer által vizsgált alapkészségek fejlettségével. Középső csoportban a DIFER-készségek mindegyike szignifikánsan összefügg az explicit szinthez kapcsolódó készségekkel, a hallás utáni ritmustapsolással, a hangköz- és dallaménekléssel. Nagycsoportban az implicit szint (hallás utáni megkülönböztetés) és az elemi alapkészségek között mutathatók ki szignifikáns korrelációk. A zenei képességek közül a ritmushallás függ össze legerősebben a DIFER-készségekkel. A zenei képességek legjelentősebb magyarázó erejét – mind középső, mind nagycsoportban – a DIFER-index összevont mutatójában mutattuk ki. Mind a zenei képességek, mind a DIFER készségek fejlettsége kevés eltérést mutat a nemek tekintetében. A lányok esetében azonban szorosabb kapcsolat van a zenei képességek és DIFER-készségek között, mint a fiúknál. Az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél erősebb kapcsolat mutatható ki a zenei képességek és az alapkészségek között, mint az iskolázottabb szülők gyermekeinél. Eredményeink alapján azt valószínűsítjük, hogy óvodáskorban a zenei képességek fejlesztése pozitív transzferhatással bírhat az elemi alapkészségek fejlettségére. A zenei nevelés számottevő segítséget jelenthet különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei számára.

Kulcsszavak: zenei képességek, DIFER alapkészségek, óvodáskor

05
ápr 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Teaching visual culture (and then doubting it)

Teaching visual culture is driven in large part by what could be best described as a will to see. This can be under – stood in part as a supposed natural desire to see; to see things in particular ways, and to know things through specific practices of looking. The will to see is inherently self-justifying and tied tightly to the presupposition that the more we see, the more knowledge we gain. But what happens when students don’t see? In this article, the promise of visual culture studies is advanced and at the same time made problematic through doubt. Using concepts from psychoanalytic theory, an argument is made that teaching visual culture is stained by the unconscious, engaging the unknown, unfixed, anxious, uncertain, and absent subject.

Kulcsszavak: art and design education, psychoanalytic theory, visual culture

05
ápr 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Perceptions of the changes in the Finnish art education curriculum

In this article, I discuss the need for curriculum changes in Finnish art education and how the new national curriculum for visual art education has tried to respond to contemporary artistic, social, cultural, and educational conditions. I describe the major changes in the Finnish National Core curriculum for art education in the future, and contemplate the possibilities of the boundary breaking phenomenon-based learning for the long-term plans in the future and beyond. The need for a shift in art education evolves from social changes and reflects contemporary art and cultural practices. I describe how the change from a mono-cultural society to a relatively multicultural society has been slower in Finland than in many other European countries, and how celebrated notions of Nordic democracy and equality are not as untainted by colonial legacies as is often assumed. I continue to discuss how increasing cultural diversity requires action from art educators.

Kulcsszavak: art and design education, curriculum design, phenomenon-based learning

05
ápr 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK