Jog és pedagógia találkozása. A jog oktatásának helye és célszerűsége a pedagógusképzésben

Nem csupán jogalkotói, de a tanárképzést szervező szakemberek részéről elvárás, és hallgatói oldalról érkező igény is a pedagógusképzésben a jogi oktatás biztosítása. A jog oktatásának e képzési területen vannak ugyan előzményei, de a rendelkezésre álló óraszám és az erre felhasználható kreditmennyiség jelentősen behatárolja a mozgásteret. További probléma, hogy a képzésben résztvevők elsősorban jogi kari oktatók vagy gyakorlati szakemberek, akik érthető okból a célját tekintve egyébként jelentősen eltérő jogászképzés módszertanára támaszkodnak. Ugyancsak nehézséget okoz a képzésbe illeszkedő tananyag hiánya is. A tanulmány arra keresi a választ, hogy ilyen körülmények között mit és hogyan érdemes tanítani. Egyúttal megpróbálja a felelet is megadni: A tárgybeli nemzetközi szakirodalom áttekintése és a kapcsolódó jogi szabályozás bemutatása segítségével láthatóvá válik, hogy a tartalom meghatározása során a tanulói jogok hangsúlyosan jelennek meg. A tanulmány azonban ezt meghaladva javaslatot tesz a pedagógusi jogoknak és hangsúlyosan a tanítás szabadságával összefüggő szabályok beemelésére. A módszertan tekintetében ugyancsak a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján az elmélet és a gyakorlat helyes arányán alapuló, életközeli példákra építő módszertant kínál, ehhez bemutatva egy pilot-jelleggel megvalósuló kurzust.

Kulcsszavak: jogtudatosság, jogpedagógia, tanárképzés, módszertani fejlesztés

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A jogászképzés módszertani dilemmái

Az egyetemi képzés strukturális problémáinak tudatos kezelése mellett az európai hagyománytól is idegen módszertani tudatosság vezethet ki a jogászképzés válságából. A hazai jogi felsőoktatás területén is léteznek olyan fejlemények, amelyek e tudatosság megjelenését bizonyítják. A tanulási folyamatot középpontba helyező oktatási szemlélet a jogász felsőoktatásban is új oktatói szemléletet igényel. Ezt a jogászképzés területén folytatott kutatások tudnák segíteni.

Kulcsszavak: jogászképzés, oktatásmódszertan, tanulási folyamat, jogtudomány

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Institutional perspectives on lifelong learning: Evidence from Romania and Hungary

Romania and Hungary are among the countries with the lowest participation in lifelong learning among the European Union Member States. Many studies among them many funded from EU funds have been dedicated to the analysis of the system-level conditions leading to low participation. The institutional perspective is less explored which leads to the experience of LLL providers to be less heard. This article investigates the institutional level of LLL with a focus on universities and the non-degree programs available to non-traditional students in both Romania and Hungary. The findings show that the needed and suitable legal and policy framework is in place in both countries and that numerous non-degree types of programs are available at all four universities included as case-studies. Nevertheless, the lack of funding and prestige associated with non-degree programs, together with limited infrastructure are major causes for the limited number of students enrolled in these types of programs and their failure to reach a wider section of society. National differences such as the lack of coordination between ministries and agencies working on LLL (in the case of Romania) and the changes in the funding system affecting particularly social sciences and humanities (in Hungary) are also inhibiting factors for the increased participation in lifelong learning.

Keywords: lifelong learning, institutional perspective, Hungary, Romania, comparative study

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az oktatás jogi környezete – Az oktatáshoz való jog érvényesülése

Az oktatás közüggyé válásának kezdeti időszakát áttekintve azt látjuk, hogy az oktatáshoz való jog folyamatos társadalmi és jogi fejlődés eredménye. Tanulmányom célja, hogy az e társadalmi és jogi fejlődés eredményeként létrejött, és emberi jogként megfogalmazódott oktatáshoz való jog kapcsán azt vizsgáljam, hol húzódik a jogi szabályozás határa, meddig mehet, illetve megy el az állam a tanítási és tanulási tevékenységfolyamat mozgásterének kijelölésében. A korszerű értelemben felfogott oktatáshoz való jog történeti előzményeinek felvázolását követően e szabadság nemzetközi jogi és szupranacionális szabályozását mutatom be, kezdve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, amely 1948-ban deklarálta, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz. A hazai szabályozás vizsgálatát követően – amely kiterjed a köznevelés, a felsőoktatás és a szakképzés áttekintésére – mintegy összegzésként megállapításaimat teszem meg. Ennek keretében kitérek az állam „tevési” valamint „tartózkodási-tűrési” kötelezettségének meglátásom szerinti megvalósulására. Elöljáróban annyi rögzíthető: az állam eleget tesz az oktatáshoz való jogból eredeztethető intézményfenntartási kötelezettségének, egyúttal megteremti a lehetőséget a nem állami fenntartású intézmények működésére, eleget téve a szabad iskolaválasztás jogának. Következésképpen elmondható, hogy az állam az oktatás megvalósulásának feltételeiről való gondoskodás „tevési” kötelezettségének eleget tesz, azonban tovább vizsgálva Magyarország jelenlegi oktatáspolitikáját, az állam általi „tartózkodás-tűrés” kötelezettségének teljesítése aggályokat vet fel.

Kulcsszavak: oktatáshoz való jog, tanítás, tanulás, intézményfenntartási kötelezettség, szabad intézményválasztás

12
dec 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető az Oktatás a jogban – jog az oktatásban című rovathoz

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Önkormányzati sportstratégiák

Az önkormányzatok sportban betöltött szerepét már az 1992-ben megalkotott Európai Sport Charta is hangsúlyozta. Európa szinte valamennyi országában jelentős a helyi önkormányzatok szerepe, a helyi sporttevékenységet általában helyzetelemzés és stratégiai tervezés kíséri. Magyarországon az önkormányzatoknak törvényi kötelezettsége a sportfeladataik rendeletben való megfogalmazása, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző adottságokkal és lakossági igényekkel rendelkező városok megtervezzék és rendszerezzék sportban vállalt feladataikat. Vizsgálatunk célja, hogy ezeknek a koncepcióknak a hatékonyságát felmérjük a dokumentumelemzés módszerével. Jelen tanulmány a holland sportirányítási rendszer elemzéséből, valamint egy holland város, Leusden sportstratégiájából kiindulva hazai városok sportkoncepcióit elemzi négy szempont alapján. A stratégiákat megalapozó felmérések megléte, a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos intézkedések, a stratégiák élsporttal foglalkozó tartalma, valamint a konkrét lépések, beavatkozási pontok azonosítása képezte a vizsgálat tárgyát, nyolc hazai város esetében. Az elemzések kapcsán megállapítható, hogy a hazai városok koncepcióihoz nem készültek lakossági felmérések, a helyzetelemzések és a javaslatok nem az egyes célcsoportok igényeire alapozottak, kevés szó esik a hátrányos helyzetűekről. A magyar koncepciók jelentős mértékben foglalkoznak a helyi élsport tevékenységgel, és változó mértékű a konkrét programok tételes megfogalmazása.

Kulcsszavak: önkormányzatok, sportstratégia, sportfinanszírozás, sportirányítás

15
jún 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Egészség, életmód, egészségfejlesztés a felsőoktatás szemszögéből

Paradox módon az emberek csak akkor kezdenek törődni az egészségükkel, amikor már zavar keletkezik benne, nevezhetjük ezt „egészség-paradoxon”-nak is. Az egészség napjainkban már szinte közhelyszerűen használt fogalom, sokféle dolgot értenek alatta, mégis kevesen élnek egészségtudatosan, kevesen tesznek eleget egészségük érdekében. Ebben a cikkben körüljárjuk az egészség fogalmát, annak összetevőit, komplex szemléletét, és elemezzük az egészségfejlesztés lehetőségeit. Megközelítésünk Engel bio-pszicho-szociális modelljén alapul, és abból indul ki, hogy az egészség összetett és többdimenziós. A paradoxont segíthet feloldani, ha tudatosítjuk, hogy az egészség tényezői egyben életmódunk elemei, és hogy az egészséges életmód kialakításában az egyénnek kiemelten nagy a felelőssége. Ennek tudatosítása és kialakításának segítése az oktatás minden szintjének fontos feladata. Kiemelt szerepe van a felsőoktatásnak, hiszen az értelmiségnek, és különösen a pedagógusoknak példát kell mutatniuk, munkájukba bele kell illeszteniük az egészségnevelést. Egy, a közelmúltban befejeződött TÁMOP-program a felsőoktatás és az egészségfejlesztés kapcsolatát járta körül, és javaslatot tett az egészségtudatos felsőoktatás fejlesztésére.

Kulcsszavak: egészség, egészség-fejlesztés, egészségtudatos nevelés, életmód, felsőoktatás

15
jún 2018
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Modern tanulástámogatás a sportképzésekben – innovatív rendszerelemek hatása a Gimnasztika tantárgy tanulási eredményességére

A felsőoktatásban is ésszerű igény az éppen aktuális hallgatói generáció tanulási jellemzőinek figyelembe vétele. Gimnasztika tantárgyban 2012-óta évente új, az Y generációhoz igazodó tanulástámogató rendszerelemek bevezetésével kutatjuk az elsajátítási eredményesség változását. A 2012–2013. tanévben, a sokoldalúan alkalmazott kooperatív tanulásszervezés szignifikánsan javította a tárgy vizsgaeredményeit a nappali tagozatos hallgatóknál. A hallgatók kurzusrészvétele aktívabbá, tudatosabbá és felelősebbé vált. A 2013–2014. tanévben többféle filmeszközzel segítettük a mozgástanulást általában, illetve a tananyagátadást és a számonkérést speciálisan. Ennek hatására elsősorban a levelező tagozatos hallgatók eredményei javultak szignifikánsan. 2013-óta, a kontaktórákon kívüli szakmai kommunikációt a Moodle kurzusfelületen bonyolítjuk. Ezen a felületen a 2014–2015. tanévben, gyakorló tesztfeladat-rendszert hoztunk létre. A gimnasztikaelmélet és a gyakorlatelemzés anyagait magába foglaló feladatokat, különösen a számonkérési időszakokban, több tízezres nagyságrendben oldják meg a hallgatók. A kérdésbank lehetőséget ad az online számonkérésre is, mely a zárthelyi dolgozat (zh) írás után azonnali visszajelzést is nyújt a hallgatóknak. Az akciókutatás valamennyi tanulástámogató eleme pozitív hatást gyakorolt a tanulási eredményességre. Tervezzük még a jövőben az Y generációra jellemző folyamatos társas interakciókat a tanulási folyamatba erőteljesebben bevonni.

Kulcsszavak: akciókutatás, videofelvétellel támogatott tanulás, digitális tanulástámogatás, sportképzések

15
jún 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Magyarországi iskolarendszer alapú sporttámogatások. Sport, tanulás, karrier

A sport és a tanulás, a sport és a karrier témaköre mindig is fontos egy fiatal életében. Az elmúlt években több tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az Európai Unió szintén kiemelt témaként kezeli a duális karriert. A tanulmány bemutatja azokat a programokat, amelyek a fiatal élsportolókat támogatják Magyarországon. Az általános és középiskolai évek alatt lehetőséget adhat a sport és a tanulás kettősségének megvalósításra a sportiskolai, valamint az akadémia rendszer. Ennek a korosztálynak nyújt lehetőséget a Héraklész Bajnok Program is, majd a későbbiekben a Héraklész Csillag Program. A központi kormányzat jelentős anyagi támogatást nyújt a sportiskolai program és a Héraklész program működéséhez. A tanulás és a sport kettősségét ismeri el a „Jó tanuló – Jó sportoló” díjazás, amelyet megtalálhatunk iskolai, önkormányzati és országos szinten is. A felsőoktatásban tanulókat két jelentősebb központi program segíti: Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj Program és az Olimpikon Életút Program. Bemutatásra kerül néhány jó gyakorlat is, amely a felsőoktatásban intézményi szinten támogatja a szabadidősportot vagy az élsportot.

Kulcsszavak: kettős karrier, sport támogatás, tanulás és sport, szabadidősport a felsőoktatásban, élsport a felsőoktatásban

15
jún 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető a Neveléstudomány innovációs tematikus számához – 2. rész

14
ápr 2018
SZERZŐ
ROVAT Fókusz
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK