A zenei képességek összefüggése a DIFER készségekkel óvodáskorban

Tanulmányunkban a zenei képességek és az eredményes iskolai tanulás szempontjából fontos alapkészségek közötti összefüggéseket elemezzük. Vizsgálatunkban 198 középső csoportos, valamint 146 nagycsoportos óvodás gyermek vett részt. A zenei képességek vizsgálatához saját mérőeszközt fejlesztettünk. Tesztünk olyan zenei képességeket vizsgál, amelyek a zenei észlelés komponenseit foglalják magukba; megkülönböztettük a zenei képességek implicit és explicit szintjét. Az alapkészségek fejlettségének méréséhez a DIFER Programcsomag mérő-eszközeit használtuk. Összefüggés-vizsgálatunk a nem, illetve a családi háttér vonatkozásaira is kiterjedt. Eredményeink szerint a zenei képességek összefüggenek a DIFER tesztrendszer által vizsgált alapkészségek fejlettségével. Középső csoportban a DIFER-készségek mindegyike szignifikánsan összefügg az explicit szinthez kapcsolódó készségekkel, a hallás utáni ritmustapsolással, a hangköz- és dallaménekléssel. Nagycsoportban az implicit szint (hallás utáni megkülönböztetés) és az elemi alapkészségek között mutathatók ki szignifikáns korrelációk. A zenei képességek közül a ritmushallás függ össze legerősebben a DIFER-készségekkel. A zenei képességek legjelentősebb magyarázó erejét – mind középső, mind nagycsoportban – a DIFER-index összevont mutatójában mutattuk ki. Mind a zenei képességek, mind a DIFER készségek fejlettsége kevés eltérést mutat a nemek tekintetében. A lányok esetében azonban szorosabb kapcsolat van a zenei képességek és DIFER-készségek között, mint a fiúknál. Az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekeinél erősebb kapcsolat mutatható ki a zenei képességek és az alapkészségek között, mint az iskolázottabb szülők gyermekeinél. Eredményeink alapján azt valószínűsítjük, hogy óvodáskorban a zenei képességek fejlesztése pozitív transzferhatással bírhat az elemi alapkészségek fejlettségére. A zenei nevelés számottevő segítséget jelenthet különösen az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei számára.

Kulcsszavak: zenei képességek, DIFER alapkészségek, óvodáskor

05
ápr 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Teaching visual culture (and then doubting it)

Teaching visual culture is driven in large part by what could be best described as a will to see. This can be under – stood in part as a supposed natural desire to see; to see things in particular ways, and to know things through specific practices of looking. The will to see is inherently self-justifying and tied tightly to the presupposition that the more we see, the more knowledge we gain. But what happens when students don’t see? In this article, the promise of visual culture studies is advanced and at the same time made problematic through doubt. Using concepts from psychoanalytic theory, an argument is made that teaching visual culture is stained by the unconscious, engaging the unknown, unfixed, anxious, uncertain, and absent subject.

Kulcsszavak: art and design education, psychoanalytic theory, visual culture

05
ápr 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Perceptions of the changes in the Finnish art education curriculum

In this article, I discuss the need for curriculum changes in Finnish art education and how the new national curriculum for visual art education has tried to respond to contemporary artistic, social, cultural, and educational conditions. I describe the major changes in the Finnish National Core curriculum for art education in the future, and contemplate the possibilities of the boundary breaking phenomenon-based learning for the long-term plans in the future and beyond. The need for a shift in art education evolves from social changes and reflects contemporary art and cultural practices. I describe how the change from a mono-cultural society to a relatively multicultural society has been slower in Finland than in many other European countries, and how celebrated notions of Nordic democracy and equality are not as untainted by colonial legacies as is often assumed. I continue to discuss how increasing cultural diversity requires action from art educators.

Kulcsszavak: art and design education, curriculum design, phenomenon-based learning

05
ápr 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Becoming A/r/tography

This article explores moments of becoming a/r/tography. A/r/tography is a research methodology, a creative practice, and a performative pedagogy that lives in the rhizomatic practices of the in-between. Resisting the tendency for endless critique of past experience and bodies of knowledge, a/r/tography is concerned with the creative invention of concepts and mapping the intensities experienced in relational, rhizomatic, yet, singular events. Considering several recent research projects, this article explores what it means to be becoming a/r/tography. Rather than asking what an art education practice means, the question becomes what does this art education practice set in motion do? There can be no being a/r/tography without the processes of becoming a/r/tography.

Keywords: art and design education, arts based research, A/r/tography

05
ápr 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A tanári szerepmodell fejlesztésében rejlő lehetőségek

Kutatásaink középpontjában egy évtizede a tanári munka minőségének vizsgálata és fejlesztése állt. A tanári minőségre vonatkozó kutatások szakirodalmi elemzése jól mutatja, hogy eredményeik három tényező köré csoportosíthatók: a személyiség, a tanári szerepmodell és a kognitív elemek. Azzal szembesültünk, hogy azok a tanárkiválasztási és -fejlesztési kísérletek, melyek kizárólag e területek valamelyikére irányultak, nem voltak sikeresek. Ezért a három tényező kapcsolatának feltérképezéséből, modellezéséből a tanárok fejlesztésében alkalmazható elméleti keretet alakítottunk ki. A tanári munka minőségének fejlesztésére tett mentorálási kísérleteink rávilágítottak számos összefüggésre: modellünk szerint egymásra épülő rétegekről van szó, azaz a személyiséget és a kognitív elemeket a tanári szerepmodell köti össze. Eredményeink szerint a tanár hitelességét meghatározza, hogy a szerepmodellben harmonizálódnak-e a személyiség és a kognitív szint elemei. A mentorált tanárok szerepmodelljének harmonizálása a tanulók teljesítményében is kimutatható. A kutatásban részt vevő azon tanárok, kiknek tanári munkáját indikátoraink alapján a közepes minőségi kategóriába soroltuk a szerepmodell szintjén azonosítható problémával küzdenek. Mentoráltjaink változását, tanári munkájuk minőségének alakulását kettőtől-öt évig követtük, így számos módszert azonosítottunk, melyek a szerepmodell harmonizálásán keresztül javítják a tanári munka minőségét. A sikeres szerepfejlesztő módszereket a mérnöktanár-képzésbe ágyazva használjuk. A tanárjelöltek körében végzett felmérés szerint az alkalmazott módszereink közül néhány kiemelkedő hatást gyakorolt saját tanári szerepmodelljükre. E módszerek leírását közöljük.

Kulcsszavak: tanári munka minősége, tanári szerepmodell, mentorálás, tanárképzés, szerepmodellt fejlesztő módszerek

24
dec 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Mentortanárok oktatási módszerei

A mentortanárok a pedagógusképzés kulcsszereplői. Komplex tevékenységi körük része, hogy oktatási módszereikkel példát mutassanak a tanárjelölt hallgatóknak, hogy jártasak legyenek az egyes oktatási módszerek alkalmazásában, hogy be tudják mutatni azokat a módszertani elemeket, amelyekkel az elmélet során ismerkedtek meg a hallgatók, illetve tanácsaikkal segíteni tudják őket az iskolai gyakorlaton. Emiatt rendkívül fontos, hogy a mentortanárok kiforrott, sokszínű módszertani kultúrával rendelkezzenek. E problematikából kiindulva a jelen tanulmányban bemutatott kutatás célja a mentortanárok módszertani kultúrájának feltérképezése.

Kulcsszavak: mentortanár, oktatási módszerek és munkaformák, tanárképzés

24
dec 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A mentortanári feladatokra való felkészülés vizsgálata a tanári kompetenciák tükrében

A kezdő tanárok pályaszocializációjának támogatásában kiemelt szereplők a mentorok, akik a mentorálttal való közvetlen kapcsolatukon keresztül vesznek részt a tanári kompetenciák fejlesztésében. A mentor szakmai és személyes támogatást, legfőképpen pedig mintát ad a pályakezdő számára, ezért elvárható, hogy a tanári kompetenciák teljes körével magas szinten rendelkezzen. Kutatásunkban azt mértük fel, hogy a gyakorlatvezető mentortanár végzettséget szerző tapasztalt pedagógusok, hogyan vélekednek a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott tanári kompetenciák fontosságáról, illetve hogyan ítélik meg saját felkészültségüket ezeken a területeken. A kérdőíves vizsgálatban 72 személy vett részt. Az eredmények azt mutatják, hogy a mentortanárok kiváló interperszonális készségekkel bírnak, és a leginkább kompetensnek az együttműködésen alapuló kapcsolatok kialakításában, a hiteles kommunikációban és a toleráns, bizalmi légkör megteremtésében érzik magukat. Azonban az is kiderült, hogy hiányosságokat mutatnak a digitális kor és a megváltozott tanulói igények által támasztott kihívások kezelésében.

Kulcsszavak: pályakezdő tanárok, bevezető támogatás, mentorálás, képzési és kimeneti követelmények, tanári kompetenciák, kompetenciafejlesztés

24
dec 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953–1962)

Az 1948 és 1962 között („a hosszú ötvenes években”, lásd Sáska, 2006) létező származási kategóriák rendszerével a magyar történeti szakirodalom eddig főleg a felsőoktatásba való bejutás szempontjából foglalkozott (Huszár, 2005; Ladányi, 1995; Sáska, 2006; Takács, 2008). A kategóriák azonban alapvetően befolyásolták a középfokú oktatást is: a beiskolázás során a szelekció eszközeként, a kor szóhasználatában „a szociális összetétel javítása érdekében” a munkás – paraszt származású diákokat részesítették előnyben (pozitív diszkrimináció), illetve korlátozták az osztályidegen kategóriába tartozó gyermekek bekerülését (negatív diszkrimináció) a középiskolába. A származási kategóriák gyakorlata számtalanszor előbukkant még az iskolai előmenetel során (értékelésnél, fegyelmi intézkedéseknél, társadalmi ösztöndíjak odaítélésénél stb.), majd a képzés lezárulásával, a továbbtanuláskor szintén felmerült a származás kérdése, a középiskola által adott ajánlások formájában. A kategóriák változatos (és egyáltalán nem következetes) alkalmazása egyfajta előzetes, mesterséges lemorzsolódást eredményezett a középiskolai- és főiskolai-, egyetemi felvételiknél. Tanulmányom a származási kategóriák sokszínű használatát elemzi az 1953 és 1962 közötti időszakot vizsgálva, egy vidéki gimnázium és szakközépiskola gyakorlatában. Az írás változatos forrásanyagon alapul: az iskolai irattári dokumentumok (jelentések, naplók, anyakönyvek) mellett figyelembe vettem a megyei és országos oktatásirányítás által kiadott utasításokat, rendeleteket – a központi direktívák összevetése a helyi megvalósulással érdekes tanulságokat eredményezett. A kutatás során személyes visszaemlékezéseket, a járási pártbizottságok által írt ajánlásokat és beiskolázási jelentéseket, továbbá központi párthatározatokat is felhasználtam.

Kulcsszavak: oktatástörténet, származási kategóriák, lemorzsolódás, szocialista pedagógia, társadalmi egyenlőtlenség

16
okt 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Egyéni tanulási utak Koppenhágában I.

Jelenlegi tanulmányomban a Koppenhágai Ifjúsági Életpálya-tanácsadási Centrum (továbbiakban KIÉC) és a Koppenhágai Ifjúsági Iskolahálózat (továbbiakban KII) működését, mindennapjait mutatom be, elsősorban az ott dolgozó és tanuló résztvevők nézőpontja, történetei alapján, rámutatva annak fontosságára, hogy az ott eltöltött időszak miért jelent fordulópontot az odajáró lemorzsolódott vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok számára. A felhasznált 20 interjút iskolavezetőkkel, tanárokkal, életpálya-tanácsadókkal, pszichológussal, döntéshozókkal és olyan volt diákokkal készítettem, akik a KII tanuló-központú pedagógiájának, támogató tanulási környezetének és a KIÉC-cel együttműködő intenzív életpálya-tanácsadásnak, megsegítésnek köszönhetően megszerették a tanulást, és visszataláltak az oktatás és/vagy a munka világába. Ezen kívül betekintést kaphatunk a tanulók és a helyi közösség igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat sajátosságaiba négy kivételes intézmény bemutatásán keresztül, amelyek a következők: KIÉC, KII, Byhojskolen – Városi Iskola, Nye Veje – Új Utak. A tanulmány végén néhány javaslatot teszek a dán jó gyakorlatok alapján a korai iskolaelhagyás csökkentését elősegítő intézkedésekre, melyek megfontolás tárgyául szolgálhatnának hazai szinten a döntéshozók, valamint a releváns oktatási intézmények számára. I. rész: „Az általánosban kiábrándult voltam…de a Városi Iskolában felfedeztem valamiféle szuper erőt…, azt mondták, okos vagyok…vagyis ez megadta az esélyt, hogy valahogy meglepetést szerezzek magamnak, bízzak magamban” (A tanulmány II. része a Neveléstudomány 12. 2015. 4. számában jelenik meg)

Kulcsszavak: egyéni tanulási utak, tanuló-központú pedagógia, támogató tanulási környezet, tanár-diák viszony, ágazatok közötti együttműködés, intenzív életpálya-tanácsadás

16
okt 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás trendjei

Az írás ismerteti a lemorzsolódás, valamint a korai iskolaelhagyás és a munkaerő-piaci átmenet kérdéskörét nemzetközi és hazai mutatók változásainak bemutatásával. A cikk bemutatja, hogy az elmúlt tíz évben hogyan alakult a magyar korai iskolaelhagyás mutatója az európai adatokhoz képest, milyen nemek szerinti, területi és életkori sajátosságokat különíthetünk el. Rámutat a korai iskolaelhagyás hullámzó adatainak okaira is. Kiemeli, hogy területileg szembetűnőek a különbségek. Észak-Magyarország adatai jelentősen meghaladják az országos átlagot és 2,5-szeres az arány a legkedvezőbb helyzetű közép-magyarországi régióhoz képest. A tanulmány bemutat egy új hazai indikátor-kísérletet is, amely még iskolarendszeren belül, a tanulói továbbhaladásról nyújt információt egyéni szintű tanulói adatok nyomonkövetésével. Az adatokból látható, hogy a lemorzsolódás leginkább a szakképzésben tanulókat érinti. Fontos azonban kiemelni, hogy a szakközépiskolai képzésben ugyanúgy jelen van, mint a szakiskolaiban és ugyan kis mértékben, de az általános iskolai képzésből is esnek ki tanulók.

Kulcsszavak: korai iskolaelhagyás, lemorzsolódás, szakképzés

16
okt 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK