A pedagógus kulcsszerepe a középfokú oktatásból történő lemorzsolódás megelőzését célzó jelző- és pedagógiai támogatórendszerben hazai és nemzetközi példák alapján

A középfokú végzettség megszerzése a méltányos társadalom megteremtésének alapja, ezért a korai iskolaelhagyási arány uniós szinten 10% alá történő csökkentése az Európai Unió 2020-as stratégiájának egyik prioritása. Az Európai Bizottság korai iskolaelhagyással foglalkozó szakértői munkacsoportjának nemzetközi kutatáson alapuló megállapításai szerint a lemorzsolódás megelőzésének egyik hatékony eszköze a korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer kialakítása. A CroCooS – Előzzük meg a lemorzsolódást! című projekt keretében végzett háttérkutatás és korábbi szakmai tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a lemorzsolódás megelőzésében a tanárok kulcspozíciója tőke, amelyre építeni lehet a megelőző programok kialakításakor és egy komplex korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer bevezetésekor. Világszerte nagy mennyiségű kutatási és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel a megelőző és beavatkozó programok kapcsán, amelyek segíthetik mind a helyi, mind a rendszerszintű megoldások kialakítását. Jelen cikk európai és tengeren túli példákon keresztül az iskola és benne a pedagógus szerepét középpontba állítva mutatja be egy korai jelző és pedagógiai támogatórendszer legfontosabb elemeit.

Kulcsszavak: lemorzsolódás, végzettség nélküli iskolaelhagyás, korai jelző- és pedagógiai támogatórendszer, korai figyelmeztető jelek, tipológia

16
okt 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A Chapter from Hungarian Multilingual–Multicultural Education

A tanulmány egy nyelvpedagógiai kutatást mutat be, amely egy magyar multilingvális–multikulturális óvodában zajlott. Bevezetésképp leírja a pápai Fáy András Óvoda különös helyzetét, ahol 2008 szeptemberétől 23 külföldi család gyermekét fogadták. Az interdiszciplináris kutatás azt a fontos kérdést vizsgálja, hogy ebben a pedagógiai és nyelvpedagógiai szempontból igen komplex helyzetben hogyan tudják megtalálni az óvodapedagógusok, a gyerekek, a szülők, illetve az oktatáspolitikusok a közös nyelvi, kulturális és pedagógiai alapot a migráns és a magyar családokból jövő gyermekekkel való kommunikációban. Az elméleti háttér bemutatása után, amely a migránsok nyelvtanulásával és az akkulturációs stratégiákkal foglakozik, az ismertetés betekintést nyújt az óvoda kétnyelvű magyar–angol pedagógiai programjába. A tanulmány középpontjában a kutatási eredmények állnak, melyek a szocio-pedagógiai környezetet, az óvodai nyelvhasználatot és kommunikációt, illetve a nyelvpedagógiai módszereket és eszközöket tárják fel. A diszkusszió végkifejlete az a következtetés, miszerint Magyarországon egy új nyelvpedagógiai modell születésének lehetünk tanúi, mely jellemzőinek ismertetésével zárul a tanulmány.

Kulcsszavak: nyelvpedagógia, multilingvális és multikulturális óvoda, akkulturációs stratégiák, nyelvi és kulturális sokszínűség

12
júl 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulási eredmények értékelése a korai kétnyelvű fejlesztésre felkészítő pedagógusképzésben

Jelen tanulmány egy nagyobb kutatási projekt része, amely az intézményes kétnyelvűséggel (CLIL: Content and Language Integrated Learning), a pedagógus-kompetenciákkal és a képzéssel foglalkozik. Mivel a pedagógus szerepe kiemelten fontos a korai kétnyelvű/kéttannyelvű nevelési-oktatási programokban, a jelöltek nézeteinek és tanulási eredményeinek megismerése és követése elengedhetetlen feladata a képzésnek. A tanulmány az ELTE TÓK-on folyó korai kétnyelvű fejlesztésre felkészítő speciális alapképzés egyik stúdiumának közelmúltban átalakult értékelési formáját vizsgálja. Bemutatásra kerül, hogy a hallgatók az adott kurzushoz tartozó portfólió elkészítése és védése során hogyan adnak számot a kívánatos tanulási eredmények eléréséről egy megújult vizsga keretében. A rövid szakirodalmi összegzést követően, ismertetésre kerülnek a portfólió fő elemei, valamint a létrehozott kreatív produktumokkal és az újszerű oktatásszervezési megoldással kapcsolatos hallgatói visszajelzések és értékelések. Kulcsszavak: tanulási eredmények, értékelés, pedagógusképzés, vizsga, portfólió, kétnyelvű fejlesztés (CLIL)

Kulcsszavak: tanulási eredmények, értékelés, pedagógusképzés, vizsga, portfólió, kétnyelvű fejlesztés (CLIL)

12
júl 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Célnyelven tanult tantárgyi tartalom értékelése a korai CLIL-ben

A célnyelven történő tantárgytanulás Magyarországon több tárgyat érint, mint amennyit a nemzeti alaptanterv előír. Ilyen a célország(ok) civilizációja tantárgy, mely mind az általános, mind a középiskolai kéttannyelvű programokban kötelezően szerepel, a középiskolákban érettségi tárgy. A célnyelvi civilizáció tantárgy sajátságos helyzete miatt annak értékelése nem támaszkodhat hazai hagyományokra olyan mértékben, mint a többi, ugyancsak célnyelven tanult, de a magyar NAT-ban is szereplő tárgy esetében. Ez a tény keltette fel a kutatói érdeklődést mind a célnyelven (ez esetben angolul) tanított civilizáció, mind egyéb angolul tanított tárgyak tanítása során született tanulói teljesítmények, eredmények értékelése iránt. A jelen tanulmány egy erre irányuló pilot- kutatás tapasztalatait osztja meg az olvasóval.

Kulcsszavak: CLIL, idegen nyelvi fejlesztés az általános iskolában, pedagógiai értékelés, értékelés és tanulás egysége, az értékelés, mint az önbizalomépítés egyik módja

12
júl 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Randomizált pedagógiai kísérletek a 21. században: in tempore opportuno

Tanulmányunkban a randomizált pedagógiai kísérletek 21. századi amerikai elterjedésének és a fogalom recepciójának felvázolására vállalkozunk. Elsőként a randomizált kísérletek fogalmának részletes elemzését adjuk, majd a randomizált kísérletek történetiségével, emberi és szervezeti kihívásaival foglalkozunk. Az Amerikai Pedagógiai Kutatók Szervezete (AERA) által kiadott hat impakt faktoros folyóirat utóbbi 13 évfolyamának cikkein, a címet, az absztraktot és a kulcsszavakat bevonva, tartalomelemzést végeztünk, amely jól jelzi a randomizált kísérletek megjelenését, jelenlegi és várható előretörését a nívós folyóiratokban. Korábbi munkánkban (Csíkos, 2011) már kifejtettük az Amerikai Egyesült Államokban 2001-ben elfogadott ’No Child Left Behind’ elnevezésű törvény és a rá egy évre, 2002-ben elfogadott Education Sciences Reform törvény lehetséges hatását a neveléstudományi kutatásokra. Mostani elemzésünk célja kettős. A randomizált kísérletek fogalmának még pontosabb körüljárásával az elmélet és a gyakorlat számára használható leírást szeretnénk adni erről a kísérleti típusról, továbbá a fogalom 21. századi recepcióját kísérjük figyelemmel a tartalomelemzés módszerével.

Kulcsszavak: randomizált kísérletek (randomized experiments), pedagógiai kísérletek (educational experiments), No Child Left Behind, tartalomelemzés (content analysis)

16
ápr 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Magyarországi akciókutatások kritikai elemzése

Magyarországon a kétezres évek óta megnövekedett az akciókutatások iránti érdeklődés. Az oktatási szakértők a korábbinál hatékonyabb megoldásokat keresnek a praxis, a gyakorlat, a tanári kompetenciák és az iskolák minőségi fejlesztéséhez, melyek eszközéül szolgálhat az akciókutatás meghonosítása és széleskörű adaptálása. A szerzők bemutatják a magyarországi akciókutatások kialakulását, szerkezetét és változatait az első magyarországi akciókutatások keletkezésétől napjainkig. A tanulmány négy fő részből épül fel: elsőként a kutatók beszámolnak az akciókutatásban uralkodó nemzetközi irányzatokról; a kollaboratív és emancipált akciókutatásokról; a részvételi akciókutatásokról, a tanár kutató szerepéről; az iskolavilág akciókutatásokról; és a self-study kutatásokról. A mű második része az akciókutatásokat megelőző iskolakísérleteket és pedagógiai kísérleteket mutatja be az 1960-70-es években, külön figyelmet fordítottak a Gáspár-féle szentlőrinci iskolakísérletnek. A harmadik részt a Magyarországon az 1980-as évektől végzett akciókutatásnak nevezett programok elemzése alkotja, külön figyelmet fordítva Zsolnai József munkáságára. Végezetül a mű utolsó részében a kutatók bemutatják a magyarországi akciókutatásokat, illetve akciókutatásnak definiált kutatásokat a 90-es évektől napjainkig.

Kulcsszavak: akciókutatás-történet, iskolakísérletek, Szentlőrinc, akciókutatások Magyarországon, Zsolnai József, neveléstudományi kutatástörténet

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vannak-e nekünk paradigmáink? Thomas Kuhn tudományfilozófiája a neveléstudomány(ok)ban

Természetesen vannak paradigmáink, ezt mondja az intuíciónk, és ezt mondja a szakirodalom (például Kozma, 2001) is. De milyen fogalom egészen pontosan a paradigma? Mire gondolunk, gondolhatunk, amikor ezt a fogalmat használjuk? Triviális-e, hogy a neveléstudományban paradigmákról beszélünk, noha tudjuk, hogy a fogalmat a természettudományok vonatkozásában dolgozta ki Thomas Kuhn. A tanulmány a tudományfilozófus alapművéből kiindulva vizsgálja a fogalom társadalom- és neveléstudományi kiterjeszthetőségének lehetőségeit.

Kulcsszavak: paradigma, társadalomtudomány, neveléstudomány, Kuhn

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Integrációs célú átfogó intézményfejlesztés egy budapesti általános iskolában

Olyan intézményekben készítettünk esettanulmányt, amely az sajátos nevelési igényű tanulók integrációját jóval az erre vonatkozó törvényi kötelezettségek megjelenése előtt kezdte, és mára komoly sikereket ért el minden tanulójának fejlesztésében. A vizsgált intézmény egy budapesti, 13. kerületi általános iskola, amelynek működését és a fejlesztések történetét megfigyelve hosszú, evolutív fejlesztési folyamat rajzolódott ki, amely erős vezetés mellett, a tanárok magas autonómiájával zajlott.

Kulcsszavak: méltányosság, fejlesztés, szervezet, megosztott vezetés, implementáció

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására

Az itt olvasható tanulmány „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül lezajlott adatfelvételre épül, melynek során csaknem 600 olyan iskolában gyűjtöttünk adatokat, amelyek uniós társfinanszírozással megvalósított fejlesztési programokban vettek részt. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az iskolák bizonyos szervezeti jellemzői milyen módon befolyásolják közoktatás-fejlesztési programok osztálytermi folyamatokra gyakorolt hatását. A változók két csoportját elemezzük: egyfelől azokat, amelyek a fejlesztési beavatkozások tartós és mély hatásának a megragadását teszik lehetővé, másfelől azokat, amelyek annak a leírását segítik, hogy egy-egy iskolát milyen mértékben jellemeznek a tudás-intenzív szervezetek sajátosságai. Ez utóbbiakat nyolc olyan összetett változóval mértük, amelyeket több primér változóból képeztünk. A két változócsoport közötti összefüggések elemzése azt mutatja, hogy a fejlesztési beavatkozások szignifikáns mértékben nagyobb hatást gyakorolnak azokban az iskolákban, amelyek tudás-intenzív szervezetként működnek.

Kulcsszavak: iskola mint tudás-intenzív szervezet, iskola mint tanulószervezet, oktatásfejlesztés, kurrikulumimplementáció,
uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása

E tanulmány a tanulás-tanítás fejlesztését célzó, uniós forrásokból támogatott közoktatás-fejlesztési beavatkozások megvalósításának problémáival foglalkozik. Célja azoknak az elméleti összefüggéseknek az összegzése, amelyek „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül elvégzett irodalom-feltáró munkából születtek, és amelyek megalapozták e kutatás keretein belül folyó empirikus vizsgálatokat. Általában elemzi a szakpolitikai és fejlesztési beavatkozások, és konkrétan a kurrikulum fejlesztését célzó beavatkozások megvalósításának összefüggéseit, az utóbbit általános kurrikulum-elméleti összefüggésekbe helyezve. A tanulmány a bemutatott általános kurrikulum-implementációs összefüggések fényében vizsgálja a hazai uniós finanszírozású közoktatás-fejlesztési programokat.

Kulcsszavak: kurrikulum, kurrikulum-implementáció, oktatásfejlesztés, implementáció, oktatási változások, uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK