Célnyelven tanult tantárgyi tartalom értékelése a korai CLIL-ben

A célnyelven történő tantárgytanulás Magyarországon több tárgyat érint, mint amennyit a nemzeti alaptanterv előír. Ilyen a célország(ok) civilizációja tantárgy, mely mind az általános, mind a középiskolai kéttannyelvű programokban kötelezően szerepel, a középiskolákban érettségi tárgy. A célnyelvi civilizáció tantárgy sajátságos helyzete miatt annak értékelése nem támaszkodhat hazai hagyományokra olyan mértékben, mint a többi, ugyancsak célnyelven tanult, de a magyar NAT-ban is szereplő tárgy esetében. Ez a tény keltette fel a kutatói érdeklődést mind a célnyelven (ez esetben angolul) tanított civilizáció, mind egyéb angolul tanított tárgyak tanítása során született tanulói teljesítmények, eredmények értékelése iránt. A jelen tanulmány egy erre irányuló pilot- kutatás tapasztalatait osztja meg az olvasóval.

Kulcsszavak: CLIL, idegen nyelvi fejlesztés az általános iskolában, pedagógiai értékelés, értékelés és tanulás egysége, az értékelés, mint az önbizalomépítés egyik módja

12
júl 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Randomizált pedagógiai kísérletek a 21. században: in tempore opportuno

Tanulmányunkban a randomizált pedagógiai kísérletek 21. századi amerikai elterjedésének és a fogalom recepciójának felvázolására vállalkozunk. Elsőként a randomizált kísérletek fogalmának részletes elemzését adjuk, majd a randomizált kísérletek történetiségével, emberi és szervezeti kihívásaival foglalkozunk. Az Amerikai Pedagógiai Kutatók Szervezete (AERA) által kiadott hat impakt faktoros folyóirat utóbbi 13 évfolyamának cikkein, a címet, az absztraktot és a kulcsszavakat bevonva, tartalomelemzést végeztünk, amely jól jelzi a randomizált kísérletek megjelenését, jelenlegi és várható előretörését a nívós folyóiratokban. Korábbi munkánkban (Csíkos, 2011) már kifejtettük az Amerikai Egyesült Államokban 2001-ben elfogadott ’No Child Left Behind’ elnevezésű törvény és a rá egy évre, 2002-ben elfogadott Education Sciences Reform törvény lehetséges hatását a neveléstudományi kutatásokra. Mostani elemzésünk célja kettős. A randomizált kísérletek fogalmának még pontosabb körüljárásával az elmélet és a gyakorlat számára használható leírást szeretnénk adni erről a kísérleti típusról, továbbá a fogalom 21. századi recepcióját kísérjük figyelemmel a tartalomelemzés módszerével.

Kulcsszavak: randomizált kísérletek (randomized experiments), pedagógiai kísérletek (educational experiments), No Child Left Behind, tartalomelemzés (content analysis)

16
ápr 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Magyarországi akciókutatások kritikai elemzése

Magyarországon a kétezres évek óta megnövekedett az akciókutatások iránti érdeklődés. Az oktatási szakértők a korábbinál hatékonyabb megoldásokat keresnek a praxis, a gyakorlat, a tanári kompetenciák és az iskolák minőségi fejlesztéséhez, melyek eszközéül szolgálhat az akciókutatás meghonosítása és széleskörű adaptálása. A szerzők bemutatják a magyarországi akciókutatások kialakulását, szerkezetét és változatait az első magyarországi akciókutatások keletkezésétől napjainkig. A tanulmány négy fő részből épül fel: elsőként a kutatók beszámolnak az akciókutatásban uralkodó nemzetközi irányzatokról; a kollaboratív és emancipált akciókutatásokról; a részvételi akciókutatásokról, a tanár kutató szerepéről; az iskolavilág akciókutatásokról; és a self-study kutatásokról. A mű második része az akciókutatásokat megelőző iskolakísérleteket és pedagógiai kísérleteket mutatja be az 1960-70-es években, külön figyelmet fordítottak a Gáspár-féle szentlőrinci iskolakísérletnek. A harmadik részt a Magyarországon az 1980-as évektől végzett akciókutatásnak nevezett programok elemzése alkotja, külön figyelmet fordítva Zsolnai József munkáságára. Végezetül a mű utolsó részében a kutatók bemutatják a magyarországi akciókutatásokat, illetve akciókutatásnak definiált kutatásokat a 90-es évektől napjainkig.

Kulcsszavak: akciókutatás-történet, iskolakísérletek, Szentlőrinc, akciókutatások Magyarországon, Zsolnai József, neveléstudományi kutatástörténet

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vannak-e nekünk paradigmáink? Thomas Kuhn tudományfilozófiája a neveléstudomány(ok)ban

Természetesen vannak paradigmáink, ezt mondja az intuíciónk, és ezt mondja a szakirodalom (például Kozma, 2001) is. De milyen fogalom egészen pontosan a paradigma? Mire gondolunk, gondolhatunk, amikor ezt a fogalmat használjuk? Triviális-e, hogy a neveléstudományban paradigmákról beszélünk, noha tudjuk, hogy a fogalmat a természettudományok vonatkozásában dolgozta ki Thomas Kuhn. A tanulmány a tudományfilozófus alapművéből kiindulva vizsgálja a fogalom társadalom- és neveléstudományi kiterjeszthetőségének lehetőségeit.

Kulcsszavak: paradigma, társadalomtudomány, neveléstudomány, Kuhn

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Integrációs célú átfogó intézményfejlesztés egy budapesti általános iskolában

Olyan intézményekben készítettünk esettanulmányt, amely az sajátos nevelési igényű tanulók integrációját jóval az erre vonatkozó törvényi kötelezettségek megjelenése előtt kezdte, és mára komoly sikereket ért el minden tanulójának fejlesztésében. A vizsgált intézmény egy budapesti, 13. kerületi általános iskola, amelynek működését és a fejlesztések történetét megfigyelve hosszú, evolutív fejlesztési folyamat rajzolódott ki, amely erős vezetés mellett, a tanárok magas autonómiájával zajlott.

Kulcsszavak: méltányosság, fejlesztés, szervezet, megosztott vezetés, implementáció

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására

Az itt olvasható tanulmány „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül lezajlott adatfelvételre épül, melynek során csaknem 600 olyan iskolában gyűjtöttünk adatokat, amelyek uniós társfinanszírozással megvalósított fejlesztési programokban vettek részt. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az iskolák bizonyos szervezeti jellemzői milyen módon befolyásolják közoktatás-fejlesztési programok osztálytermi folyamatokra gyakorolt hatását. A változók két csoportját elemezzük: egyfelől azokat, amelyek a fejlesztési beavatkozások tartós és mély hatásának a megragadását teszik lehetővé, másfelől azokat, amelyek annak a leírását segítik, hogy egy-egy iskolát milyen mértékben jellemeznek a tudás-intenzív szervezetek sajátosságai. Ez utóbbiakat nyolc olyan összetett változóval mértük, amelyeket több primér változóból képeztünk. A két változócsoport közötti összefüggések elemzése azt mutatja, hogy a fejlesztési beavatkozások szignifikáns mértékben nagyobb hatást gyakorolnak azokban az iskolákban, amelyek tudás-intenzív szervezetként működnek.

Kulcsszavak: iskola mint tudás-intenzív szervezet, iskola mint tanulószervezet, oktatásfejlesztés, kurrikulumimplementáció,
uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása

E tanulmány a tanulás-tanítás fejlesztését célzó, uniós forrásokból támogatott közoktatás-fejlesztési beavatkozások megvalósításának problémáival foglalkozik. Célja azoknak az elméleti összefüggéseknek az összegzése, amelyek „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül elvégzett irodalom-feltáró munkából születtek, és amelyek megalapozták e kutatás keretein belül folyó empirikus vizsgálatokat. Általában elemzi a szakpolitikai és fejlesztési beavatkozások, és konkrétan a kurrikulum fejlesztését célzó beavatkozások megvalósításának összefüggéseit, az utóbbit általános kurrikulum-elméleti összefüggésekbe helyezve. A tanulmány a bemutatott általános kurrikulum-implementációs összefüggések fényében vizsgálja a hazai uniós finanszírozású közoktatás-fejlesztési programokat.

Kulcsszavak: kurrikulum, kurrikulum-implementáció, oktatásfejlesztés, implementáció, oktatási változások, uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulás és kutatás a Gyógypedagógia doktori programban

A tanulmány bemutatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2010-ben bevezetett Gyógypedagógia doktori program alapításának képzéstörténeti előzményeit; az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés szintjeinek egymásra épülését; a gyógypedagógia-tudomány fejlődésének szerepét a doktori képzési program megalapozásában; a modul-rendszerű képzési struktúra jellemzőit; az interdiszciplináris tudástartalmak területeit; a fogyatékosság-tudomány által bevezetett szemléletmódot és kutatás-módszertani eljárásokat; a programban résztvevő hallgatók kutatóvá válását megvalósító képzési folyamat főbb elemeit (tudományos elméleti ismeretek, kutatás-tervezés, kutatásmenedzsment, specifikus tudomány-módszertani szempontok, kutatásetikai kérdések, a tudományos eredmények publikálásának technikai és minőségi kritériumai); a doktori képzésben résztvevő témavezetők és a doktoranduszok együttműködésének formáit; az egyéni tanulási utak tervezésének és segítésének lehetőségeit; az első ötéves akkreditációs ciklus tapasztalatait, valamint az ELTE képzésfejlesztő projektjének (TÁMOP 4.2.2.) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nemzetközi kapcsolatainak szerepét a doktori képzésben. Hét európai és egy amerikai egyetem (Dortmund, Halle-Wittenberg, London–2, Manchester, New York, Siegen, Zürich) gyógypedagógiai intézeteinek és doktori képzéseinek Budapestre látogató vendégprofesszorai a megtartott előadások, szemináriumok és konzultációk keretében, valamint a rendelkezésre bocsátott publikációkban, illetve képzési dokumentumokban olyan ismereteket közöltek, amelyek széles kitekintésre, a legfrissebb kutatási területek megismerésére és a doktori képzés szabályozási mechanizmusainak áttekintésére adtak lehetőséget a hallgatóknak és a témavezetőknek egyaránt.

Kulcsszavak: doktori képzés, képzési szintek, modul-szerkezetű képzési struktúra, kutatóvá válás, gyógypedagógia-tudomány, fogyatékosság-tudomány

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata

A tanulmányban bemutatott kutatás az inkluzív módszertan meta-szintű vizsgálata. Célja e módszertan működésének megismerése és jövőjének vizsgálata hátrányos helyzetű emberek csoportjainak esetén. A munka során Delphi-módszert alkalmazva kvalitatív előrejelzés készült az inkluzív kutatások terén jártas, vagy releváns tudással rendelkező szakemberek és a vizsgált csoportokhoz tartozó érintett személyek bevonásával. A visszacsatolásos kérdőív technikája lehetőséget teremtett, hogy a megkérdezett személyek a kutatási eszköz alakítói legyenek. A Delphi-kutatás második szakaszában az első kör eredményeit figyelembe véve alakult ki a vizsgálat Likert-skálás mérőeszköze. A kutatási program tudományos hozadéka, hogy megalapozza az inkluzív kutatási módszernek a hátrányos helyzetű, elsősorban fogyatékossággal élő csoportok körében történő használatát, és aggregálja az ezen a területen eddig felhalmozott tudást.

Kulcsszavak: inkluzív kutatás, participatív kutatás, Delphi-módszer, hátrányos helyzet, fogyatékosság, empowerment

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika

A tanulmány áttekinti a különböző megközelítésű diagnosztikai modelleket, elsősorban a neveléstudományi, gyógypedagógiai alkalmazás területén. Kiindul a medicinális gyökerű, klasszifikáló, kategorizáló diagnosztikus rendszerekből. Meghatározza a differenciál- és szindróma-diagnózist és bemutatja a BNO és a DSM legújabb változatait. Ezek használatának ellenérvei között az inkluzív nevelés során előtérbe kerülő szükségletorientált állapotmegismerést ismerteti. A mérés igényének megjelenése hozza létre a pszichodiagnosztikát és a tesztpszichológiát. Az expanzív fejlődés után lehetőség van az alkalmazás egyoldalúságainak áttekintésére. Új szemléleti elem a diagnosztizálás helyett az assessment kifejezés használata. A klasszikus gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés komplex rendszerben jár el, vizsgálati körébe vonva a gyermek szociális életterének és tapasztalatainak tényezőit is A jelenleg kialakítás alatt álló protokollok a szakszolgálati tevékenységek minőségének emelését és az egységesítést szolgálják.

Kulcsszavak: kategorizáló diagnosztika, pszichodiagnosztika, komplex állapotmegismerés, protokollok

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK