A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására

Az itt olvasható tanulmány „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül lezajlott adatfelvételre épül, melynek során csaknem 600 olyan iskolában gyűjtöttünk adatokat, amelyek uniós társfinanszírozással megvalósított fejlesztési programokban vettek részt. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az iskolák bizonyos szervezeti jellemzői milyen módon befolyásolják közoktatás-fejlesztési programok osztálytermi folyamatokra gyakorolt hatását. A változók két csoportját elemezzük: egyfelől azokat, amelyek a fejlesztési beavatkozások tartós és mély hatásának a megragadását teszik lehetővé, másfelől azokat, amelyek annak a leírását segítik, hogy egy-egy iskolát milyen mértékben jellemeznek a tudás-intenzív szervezetek sajátosságai. Ez utóbbiakat nyolc olyan összetett változóval mértük, amelyeket több primér változóból képeztünk. A két változócsoport közötti összefüggések elemzése azt mutatja, hogy a fejlesztési beavatkozások szignifikáns mértékben nagyobb hatást gyakorolnak azokban az iskolákban, amelyek tudás-intenzív szervezetként működnek.

Kulcsszavak: iskola mint tudás-intenzív szervezet, iskola mint tanulószervezet, oktatásfejlesztés, kurrikulumimplementáció,
uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása

E tanulmány a tanulás-tanítás fejlesztését célzó, uniós forrásokból támogatott közoktatás-fejlesztési beavatkozások megvalósításának problémáival foglalkozik. Célja azoknak az elméleti összefüggéseknek az összegzése, amelyek „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül elvégzett irodalom-feltáró munkából születtek, és amelyek megalapozták e kutatás keretein belül folyó empirikus vizsgálatokat. Általában elemzi a szakpolitikai és fejlesztési beavatkozások, és konkrétan a kurrikulum fejlesztését célzó beavatkozások megvalósításának összefüggéseit, az utóbbit általános kurrikulum-elméleti összefüggésekbe helyezve. A tanulmány a bemutatott általános kurrikulum-implementációs összefüggések fényében vizsgálja a hazai uniós finanszírozású közoktatás-fejlesztési programokat.

Kulcsszavak: kurrikulum, kurrikulum-implementáció, oktatásfejlesztés, implementáció, oktatási változások, uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulás és kutatás a Gyógypedagógia doktori programban

A tanulmány bemutatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2010-ben bevezetett Gyógypedagógia doktori program alapításának képzéstörténeti előzményeit; az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés szintjeinek egymásra épülését; a gyógypedagógia-tudomány fejlődésének szerepét a doktori képzési program megalapozásában; a modul-rendszerű képzési struktúra jellemzőit; az interdiszciplináris tudástartalmak területeit; a fogyatékosság-tudomány által bevezetett szemléletmódot és kutatás-módszertani eljárásokat; a programban résztvevő hallgatók kutatóvá válását megvalósító képzési folyamat főbb elemeit (tudományos elméleti ismeretek, kutatás-tervezés, kutatásmenedzsment, specifikus tudomány-módszertani szempontok, kutatásetikai kérdések, a tudományos eredmények publikálásának technikai és minőségi kritériumai); a doktori képzésben résztvevő témavezetők és a doktoranduszok együttműködésének formáit; az egyéni tanulási utak tervezésének és segítésének lehetőségeit; az első ötéves akkreditációs ciklus tapasztalatait, valamint az ELTE képzésfejlesztő projektjének (TÁMOP 4.2.2.) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nemzetközi kapcsolatainak szerepét a doktori képzésben. Hét európai és egy amerikai egyetem (Dortmund, Halle-Wittenberg, London–2, Manchester, New York, Siegen, Zürich) gyógypedagógiai intézeteinek és doktori képzéseinek Budapestre látogató vendégprofesszorai a megtartott előadások, szemináriumok és konzultációk keretében, valamint a rendelkezésre bocsátott publikációkban, illetve képzési dokumentumokban olyan ismereteket közöltek, amelyek széles kitekintésre, a legfrissebb kutatási területek megismerésére és a doktori képzés szabályozási mechanizmusainak áttekintésére adtak lehetőséget a hallgatóknak és a témavezetőknek egyaránt.

Kulcsszavak: doktori képzés, képzési szintek, modul-szerkezetű képzési struktúra, kutatóvá válás, gyógypedagógia-tudomány, fogyatékosság-tudomány

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata

A tanulmányban bemutatott kutatás az inkluzív módszertan meta-szintű vizsgálata. Célja e módszertan működésének megismerése és jövőjének vizsgálata hátrányos helyzetű emberek csoportjainak esetén. A munka során Delphi-módszert alkalmazva kvalitatív előrejelzés készült az inkluzív kutatások terén jártas, vagy releváns tudással rendelkező szakemberek és a vizsgált csoportokhoz tartozó érintett személyek bevonásával. A visszacsatolásos kérdőív technikája lehetőséget teremtett, hogy a megkérdezett személyek a kutatási eszköz alakítói legyenek. A Delphi-kutatás második szakaszában az első kör eredményeit figyelembe véve alakult ki a vizsgálat Likert-skálás mérőeszköze. A kutatási program tudományos hozadéka, hogy megalapozza az inkluzív kutatási módszernek a hátrányos helyzetű, elsősorban fogyatékossággal élő csoportok körében történő használatát, és aggregálja az ezen a területen eddig felhalmozott tudást.

Kulcsszavak: inkluzív kutatás, participatív kutatás, Delphi-módszer, hátrányos helyzet, fogyatékosság, empowerment

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika

A tanulmány áttekinti a különböző megközelítésű diagnosztikai modelleket, elsősorban a neveléstudományi, gyógypedagógiai alkalmazás területén. Kiindul a medicinális gyökerű, klasszifikáló, kategorizáló diagnosztikus rendszerekből. Meghatározza a differenciál- és szindróma-diagnózist és bemutatja a BNO és a DSM legújabb változatait. Ezek használatának ellenérvei között az inkluzív nevelés során előtérbe kerülő szükségletorientált állapotmegismerést ismerteti. A mérés igényének megjelenése hozza létre a pszichodiagnosztikát és a tesztpszichológiát. Az expanzív fejlődés után lehetőség van az alkalmazás egyoldalúságainak áttekintésére. Új szemléleti elem a diagnosztizálás helyett az assessment kifejezés használata. A klasszikus gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés komplex rendszerben jár el, vizsgálati körébe vonva a gyermek szociális életterének és tapasztalatainak tényezőit is A jelenleg kialakítás alatt álló protokollok a szakszolgálati tevékenységek minőségének emelését és az egységesítést szolgálják.

Kulcsszavak: kategorizáló diagnosztika, pszichodiagnosztika, komplex állapotmegismerés, protokollok

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Participation of children and adults with disability in participatory and emancipatory research

This paper focuses on the conditions of participatory and emancipatory research with people with disability. In the first part of the article, similarities and differences among various inclusive research approaches are described. Methods of action research, participatory research, and emancipatory research are compared and contrasted, with a special focus on participation and empowerment. The second part of the paper includes a discussion of the benefits and challenges of participatory research with typically developing children and with children with special needs. Children and young people, regardless of their disability, like to be involved in decisions about questions and issues of their own life. If research is well planned and strategies are individualized, then participatory research can be successfully used with children with and without special needs. Results from previous research show that children are able to contribute new ideas and creative thoughts to research projects on healthcare, education, technology, and childhood.

Keywords: emancipatory and participatory research, participation, children with special needs

13
nov 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanárok interkulturális nézetei és a szülőkkel való együtműködési gyakorlata

Az egyre diverzebbé váló tanulói csoportok méltányos és hatékony oktatásának kulcsszereplője a tanár. Ugyanakkor a tanárok tantermi munkáját nagymértékben befolyásolják az oktatásról vallott nézeteik.Kutatásunkat megelőzően egyáltalán nem zajlott a magyarországi tanárok interkulturális nézeteire és ezeknek az osztálytermi munkára való hatását feltáró vizsgálat. E témakör megismerése érdekében egy több módszert integráló (ún. triangulációs) vizsgálatot folytattunk le budapesti tanárok körében. Elsőként egy fókuszcsoportos vizsgálat zajlott, majd egy kérdőívet vettünk fel tanárokkal, végül pedig a válaszaik alapján kulturálisan érzékenynek mutatkozó tanárok óráit rögzítettük videóval, és elemeztük ezeket. Jelen tanulmányban a fókuszcsoportos vizsgálat egy részterületét ismertetjük: a tanárok interkulturális nézeteit mutatjuk be a szülőkkel való együttműködésük gyakorlatának összefüggésrendszerében. A pedagógusok értelmezésében a multikulturális nevelés lényege a tanulói másság elfogadása a bevándorló vagy kisebbségi tanulók esetén, a minőségi és eredményes oktatásra való törekvés a más kultúrájú tanulók beilleszkedése érdekében, ami a tanulók erőfeszítésén túl elsősorban értő és hatékony támogatómunkát igényel a tanártól. E munkájuk során azonban a tanárok számos nehézséget éreznek a szülőkkel való kapcsolattatás terén. A bevándorló szülők esetében a nyelvi akadályokat, a roma családok esetében a szülők elérhetetlenségét érzik a fő gátló tényezőnek. A tanárok a személyes viszonyulásmódjaik mellett iskoláiknak a tanulói diverzitásra adott ellentmondásos intézményi stratégiáiról is beszámolnak.

Kulcsszavak: tanárok nézetei, szülőkkel való együttműködés, tanulói sokféleség, interkulturális nevelés, tanári reakciók, oktatási intézményi stratégiák

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A családtörténet és a családi narratívák helye a multikulturális pedagógiában

A tanulmány a multikulturális pedagógia fogalmát értelmezi, és amellett érvel, hogy a multikulturális pedagógiában is makacsul továbbélő hiánypedagógia minden jó szándéka ellenére hozzájárul a társadalmi eredet, a kisebbségi helyzet és identitás negatív tartalmainak továbbéléséhez, miáltal rögzíti és újraalkotja a csoportok közötti különbségeket. Ezzel szemben azok az irányzatok, amelyek a kultúra fogalmát újragondolva úgy alakítják át az iskolát, hogy a tanulók háttérkultúrájának elemeit a tanulási környezetbe és a tanulás folyamatába integrálják, lehetőséget teremtenek egy méltányosabb és igazságosabb iskolai gyakorlat megteremtésére. A tanulmány bemutatja a családi kultúra megismerésének egyik eszközét, a családtörténeti módszert, melynek segítségével a családi kultúra számos tartománya feltárhatóvá válik és az iskolai kultúrába illeszthető.

Kulcsszavak: multikulturális pedagógia, kultúra, kultúraazonos pedagógia, családtörténet és narratívák

21
júl 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Budapesti tanárok multikulturális atitűdje

Több, mint 300 budapesti tanárral végzett vizsgálatunkban 1 arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk a tanárok multikulturális neveléssel kapcsolatos értelmezéseit, valamint kérdőív segítségével mérjük multikulturális neveléssel szembeni attitűdjüket és felszínre hozzuk ezen konstruktum összefüggéseit. Eredményeink alapján azzal együtt, hogy az interkulturális/multikulturális nevelés szakirodalmában szereplő elemek többsége valamilyen formában megjelenik a megkérdezett tanárok multikulturális nevelésre vonatkozó értelmezéseiben, a válaszok jelentős része deskriptív szinten mozog, a különbözőségekre, a különbözők együttnevelésére, más kultúrákra vonatkozó ismeretátadásra utalva. Az összképet árnyalja és a leíró szinten túlmutat azonban az, hogy a válaszoknak nem kis része az ún. etnocentrikus gondolkodást meghaladó etnorelatív szintre utaló elfogadást tükrözi. A multikulturális neveléssel kapcsolatos attitűdöt három főbb tényező jelzi előre: 1) az alapdimenziók, mint a Schwartz-féle jóakarat és egyenlőség értékek (pozitív irányban), valamint az erő (hatalom) érték és a tekintélyelvűség (negatív irányban). 2) a másokhoz, a külső csoportok tagjaihoz való viszonyulás, a velük való interakció közben átélt érzelem, szorongás; és végül 3) a sokféleség tapasztalata: a gyerekkori, családi (beszéltek-e idegen nyelvet gyerekkorukban) és pályaszocializációs (külföldi gyerekek aránya, mássággal jellemezhető tanulókkal kapcsolatos tapasztalatok) előzmények.

Kulcsszavak: budapesti tanárok, multikulturális neveléssel szembeni attitűd, érték, diverzitás

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Akadályok a felnőttkori tanulásban

A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola nem nappali tagozatos képzésein résztvevők milyen tanulást akadályozó tényezőkkel néznek szembe. A kérdés azért nagyon izgalmas, mert a 2000-es évek közepe óta, ha változó mértékben is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Ezért érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik már megkezdték a diplomássá válás útját vagy épp újabb diploma megszerzését tűzték ki célul. Ezért online kérdőíves vizsgálatot végeztünk (n=1.151) a két intézmény nem nappalis hallgatói körében, hogy feltárjuk a felnőttkori tanulás legfontosabb gátló tényezőit. Feltevésünk szerint az anyagiak előteremtése jelenti a legerősebb hátráltató tényezőt a tanulás során. A kutatás eredményeként hat akadályozó faktort azonosítottunk: 1.) tanulás, 2.) szervezés, 3.) öregség, 4.) munkahely, 5.) pénz és 6.) család. Az elemzések azt mutatják, hogy a felsőoktatásban részidős hallgatóként való részvétel legnagyobb akadálya a tandíj, és az egyéb járulékos költségek előteremtésének a nehézsége. Ezt követi azonos mértékben a munkahely és a tanulás, majd a család, a szervezés és a szubjektív öregség érzékelése. Ezzel megerősíthetjük a kutatás hipotézisét, hiszen az eredményeink azt támasztják alá, hogy a felnőttek felsőoktatásban való részvételének valóban az anyagiak előteremtése a legnagyobb akadálya.

Kulcsszavak: komparatív kutatás, a felnőttoktatás történelmi jelentőségei Magyarországon, trendek és témák a kutatás-fejlesztésben, andragógia

28
márc 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK