A kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan hazai fejlődéstörténete négy neveléstudományi folyóirat tükrében: fókuszban a 2011–2015 közötti időszak

A tanulmány a magyar kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan fejlődéstörténetét vizsgáló munkák sorába kíván illeszkedni, folytatja a Sántha Kálmán (2009, 2016) tanulmányai által megkezdett törekvést. Négy magyar neveléstudományi szaklap, az Iskolakultúra, az Új Pedagógiai Szemle, a Magyar Pedagógia és a Pedagógusképzés 2011 – 2015 megjelent számait vizsgáltuk, célként a jelenlegi hazai kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan helyzetének feltárását, valamint a hazai és a nemzetközi kvalitatív irányzatok közötti kapcsolatok feltérképezését tűztük ki. A tanulmányokat a kombinált (deduktív és induktív) logika szerinti kvalitatív tartalomelemzési eljárással dolgoztuk fel, a szövegkorpuszokat fő- és alkódok hierarchiájával vizsgáltuk. Az eredményeket három nagyobb tartalmi csoport, a kvalitatív tanulmányok elméleti hátterére vonatkozó cikkek, a kvalitatív módszerek alkalmazhatóságát elemző empirikus tanulmányok és a recenziók, konferencia-ismertetők alapján jelenítettük meg. A tanulmány a hazai kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan szisztematizálási törekvéseihez kíván hozzájárulni.

Kulcsszavak: pedagógiai szaklapok, kvalitatív kutatási módszerek, kvalitatív tartalomelemzés

29
jún 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Digitális történetmesélés alkalmazása természettudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában

Az oktatási intézmények falai között egyre több digitális eszköz és technológia jelenik meg, mellyel párhuzamosan felmerültek a pedagógiai módszertani kultúra technológia-alapú megújulására vonatkozó igények is. A digitális történetmesélés (digital storytelling, továbbiakban DST) egy olyan új tanulásszervezési eljárás, melyben a hagyományos történetmesélés ötvöződik a digitális eszközhasználattal. Lényege, hogy a tanulók nem öncélúan alkalmazzák a digitális eszközöket, hanem egyedi elbeszéléseket, sajátos multimédia produktumokat hoznak létre, melyek felkeltik tanulótársaik figyelmét, lelkesedését, és kommunikációt generálnak a feldolgozott témában a tanulóközösségen belül. Többszörösen bizonyított a DST tanulói motivációra (Abdolmanafi-Rokni és Qarajeh, 2014) és teljesítményre (Smeda, Dakich és Sharda, 2014) gyakorolt pozitív hatása. A kutatások jelentős hányada azonban humán tárgyak esetében tért ki a DST különböző képesség- és készségfejlesztésben játszott szerepére (problémamegoldó képesség – Chun-Ming, Gwo-Jen és Iwen, 2012); önálló tanulási stratégia kialakításának képessége, kritikai gondolkodás (Abdel-Hack, Helwa és Abdel-Hamid, 2014). E tanulmány célja annak bemutatása, hogyan lehet a DST-t gimnáziumi földrajz órán kreativitásfejlesztő módszerként alkalmazni. Kvalitatív és kvantitatív mérőeszközök, illetve egy digitális történet-értékelő sablon segítségével azt vizsgáltuk, milyen stratégiák mentén szelektálnak különböző képi és verbális tartalmakat a tanulók digitális történetük tervezése és alkotása során, illetve hogy digitális eszközhasználati szokásaik megfelelnek-e a DST módszeréhez köthető technológiai elvárásoknak. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy a tanulók egyéni tanulási jellemzői, mint például digitális kompetenciájának mértéke, vagy egyéni kognitív stílusa hogyan függenek össze a DST mint tanulási módszer alkalmazásával.

Kulcsszavak: digitális történetmesélés, kognitív stílus, digitális kompetencia, módszertan

29
jún 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Learning and Teaching in Innovation: why it is important for education in 21st century

The purpose of this article is to understand the state of play in today’s research into the field of teacher learning and teacher professional development, as well as to make a connection with the need for change in how education is implemented in schools of 21st century. The study portrays the accelerated learning curve for teachers in innovative learning environments which as such demand collaboration, experimentation and questioning of one’s own practice. The conclusions point out the need for spreading the examples of successful pedagogical and technological innovations and further stimulating teacher learning in order to get better results for schools, pupils and societies in the future.

Keywords: teacher learning, teacher professional development, innovation, educational change, 21st century skills

29
jún 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A Kazah Köztársasági Hadsereg fizikai kiképzési rendszerének fejlődéstörténete

Jelen tanulmány a Kazah Köztársasági Hadsereg fizikai kiképzési rendszerének történetét és főbb állomásait mutatja be. A kazahi kiképzési rendszer és a kazah fegyveres erők fejlődése között szoros kapcsolat mutatható ki. A fizikai kiképzés természetéről és szervezéséről vallott vélemények időben változtak, az ország mindenkori militáris doktrínáitól függően. A tanulmányban a fizikai kiképzés főbb állomásait a szabályozó dokumentumok elemzésének segítségével határoztuk meg.

Kulcsszavak: Kazah Köztársaság, katonai doktrína, fegyveres erők, testedzés, sportok, periodizáció, katonaság

29
márc 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának aktuális kérdései a felnőttképzés területén II.

A tanulmány első része, elméleti bevezetője a Neveléstudomány folyóirat előző 2016/4. számában jelent meg. A tanulmány második részében az „Esély(egyenlőség)-Részvétel-Lehetőség Fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának aktuális kérdései a felnőttképzés területén” című kutatásom eredményeit mutatom be. Célom volt megismerni a fogyatékossággal élő személyek foglalkozási rehabilitációjának egy fontos területét, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési intézmények működését. Kiemelten vizsgáltam a fogyatékossággal élő felnőttek képzésekhez történő akadálymentes hozzáférésének lehetőségeit, figyelembe véve az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokat. A kutatás hiánypótló információk forrásaként szolgál a fogyatékossággal élő személyek képzésben történő részvételére vonatkozóan, mind a felnőttképzési, mind pedig az érintett, fogyatékossággal élő személyek oldaláról. A kutatás lefolytatását a „Közösen a Jövő Munkahelyeiért” Alapítvány támogatta.

Kulcsszavak: fogyatékossággal élő személyek, megváltozott munkaképesség, felnőttképzés, multikulturális felnőttképzés

29
márc 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A képzettség és a foglalkozás közötti kongruencia/inkongruencia a hazai és nemzetközi kutatási eredmények tükrében

Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi kutatásban vizsgálták a képzettség és a foglalkozás közötti illeszkedést a végzettségi szint és a szakirányú végzettség figyelembevételével. A vertikális és horizontális kongruenciát/ inkongruenciát vizsgáló kutatások a populáció nagyságát tekintve két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok a kutatások, amelyek az összes képzettségi szinten végzettek foglalkoztatását vizsgálták, míg a másik csoportot kifejezetten a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését vizsgáló kutatások alkotják. A kutatási eredmények alapján a legtöbb európai országban gyakori jelenség az inkongruens elhelyezkedés vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Ugyanakkor problémát a valódi inkongruencia jelenthet, amikor a munkavállalók nem tudják hasznosítani képességeiket. Talán olyan képzési programokra van szükség, amelyek a speciális tudás mellett kielégíthetik az inkongruenciához kapcsolódó transzfertudás iránti munkaerőpiaci igényeket is.

Kulcsszavak: kongruencia, horizontális inkongruencia, vertikális inkongruencia, felsőoktatás, munkaerőpiac, kutatási eredmények

29
márc 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az oktatáspolitika műveltségképe

A tanulmány a hazai felsőoktatás-politika műveltségképének alakulását vizsgálja a rendszerváltástól napjainkig. Elemzi a posztindusztriális társadalom és gazdaság sajátosságait, a posztindusztriális korszak oktatásának jellemzőit, illetve az egyetem értelmiségképző szerepének átalakulását a középkori egyetemtől a huboldti egyetemen át a szolgáltató egyetemig. Végezetül a tanulmány bemutatja a magyar felsőoktatási törvényekben és a kormányzat felsőoktatási stratégiájában az értelmiség, az értelmiség-képzés, a műveltség és a szakember-képzés szavak előfordulásának gyakoriságát, és kontextusát. A törvények és a koncepció szóhasználata tükrözik a gazdasági és politikai mozgásokat. A rendszerváltást követően elmozdul a társadalmi, gazdasági szerkezet a posztindusztrializáció felé. A 2010. évi kormányváltást követően egy „visszaiparosítási” politika tapasztalható, amely a szakértelmiségi műveltségkép felé történő visszamozdulást eredményezett.

Kulcsszavak: műveltségkép, posztindusztrializáció, értelmiség-képzés, szakértelmiség

29
márc 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Empirikus kutatás a sportszakmai képesítési rendszerről – II. rész

E tanulmánynak a Neveléstudomány 2016. 3. számában megjelent első része (DOI: 10.21549/NTNY.15.2016.3.7) számot adott a kutatás módszereiről, megmagyarázta a képesítési rendszer fogalmát, bemutatta a jelenleg elérhető sportszakmai képesítéseket, majd górcső alá vette azok történeti alakulását és a szak- és felnőttképzés, valamint a felsőoktatás területén szerezhető képesítések helyzetét. A cikk most olvasható második része a nemformális szektorban szerezhető képesítéseket tárja fel, továbbá beszámol a társadalmi partnerek képesítési rendszerről alkotott véleményéről, végül pedig összefoglalja a kétrészes cikksorozat tanulságait.

Kulcsszavak: képesítési rendszer, képesítési keretrendszer, kompetencia, tanulási eredmény, munkaerőpiac, sportszakmai képesítési rendszer, sport képesítések, sport szakmacsoport, szakképzés, felsőoktatás, nemformális

21
dec 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógustársadalom érzelmi térképe

A tanulmány egy nagyobb kutatás pedagógusokat vizsgáló szeletét mutatja be, amelynek adatfelvétele 2014- ben zajlott le. A pedagógusok érzelmi jellemzőit feltáró-leíró oldalról mutatjuk be. Az érzelmi intelligencia fontossága a sikeres mindennapi életben mára ismert és elfogadott tény (péládul Ciarrochi és mtsai., 2001; Goleman, 2008). Azt is jól látjuk, hogy a pedagógusszakma gyakorlása és a pedagógus léttel járó terhelések rendelkeznek egy sajátos mintázattal. A magyar pedagógustársadalom tagjai a gyakori változások, a munkafeltételek, a szakmai szerep presztízse és még számos más ok miatt a kiégés szempontjából veszélyeztetettek. A kiégés megelőzésében, a hatékony munkaszervezésben és a kihívásokhoz való alkalmazkodásban nagy szerepe van az érzelmi kompetenciának. Jelen tanulmány célja, hogy leírja és értelmezze a pedagógusok érzelmi intelligenciájának mintázatát: milyen a pedagógusok érzelmi intelligenciája, továbbá pontosan hogyan szerveződnek érzelmi részképességei, hol találhatók az erősségek és mely területeken lenne szükség intervencióra. Feltártuk, hogy van-e különbség a pedagógusok érzelmi kompetenciájában a nemüktől, az életkoruktól, a végzettségüktől, a munkatapasztalatuktól és a munkahelyük típusától függően. A kutatás 496 fő bevonásával zajlott, az ország minden területéről és mindenféle intézménytípusból, tehát a feltárt jellemzők erőteljes tendenciát írnak le a magyar pedagógusok érzelmi sajátosságairól. A kutatás eredménye aktuális helyzetleírás 2014 tavaszáról, melyből felrajzolható a mai magyar pedagógustársadalom érzelmi térképe. A leírás, az érzelmi intelligencia profil alapján továbbá azonosíthatóak olyan pontok, ahol intervencióra van szükség, hogy a pedagógusok hatékonyabbak legyenek a szakmai- és a mindennapi életükben.

Kulcsszavak: érzelmi intelligencia, pedagógustársadalom, érzelmi jellemzők

21
dec 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Empirikus kutatás a sportszakmai képesítési rendszerről – I. rész

Jelen tanulmány egy, a képesítési rendszer sajátosságait vizsgáló doktori kutatás részét képezi. Az az előfeltevés, miszerint a képesítések is átesnek egyfajta evolúciós folyamaton, beigazolódni látszik: bizonyos képesítések megszűnnek, miközben újak létesülnek, más képesítések azonban sokáig megmaradnak ugyanazon vagy esetleg más név alatt. A sportszakmai képesítési rendszer vizsgálata több szempontból volt érdekes és hálás feladat: a formális szektorban behatárolható számú képesítésük van, jelen vannak a szakképzés és felsőoktatás minden szintjén, ráadásul a sport (köztük az egyik legfőbb magyarországi képzőintézmény) a közelmúltban kiemelt támogatást kapott, ami hatást gyakorolt a képesítési rendszerre is. A tanulmány a sportszakmai képesítések történetének, fajtáinak, szintezésének megjelenítésén keresztül példákat mutat arra, milyen okok vezethetnek egy adott képesítés sikertelenségéhez, vagy éppen hogyan élhetnek tovább más képesítések. A szerző fő szakterülete a képesítési rendszerek és keretrendszerek átalakulásának vizsgálata, amelyet egyfelől nemzetközi testületekben, másfelől a hazai implementáción keresztül is nyomon követ – ezt egészíti ki a sportszakmai képesítési rendszerre vonatkozó, mikroszintű kutatás.

Kulcsszavak: képesítési rendszer, képesítési keretrendszer, kompetencia, tanulási eredmény, munkaerőpiac, sportszakmai képesítési rendszer, sport képesítések, sport szakmacsoport, szakképzés, felsőoktatás, nemformális

11
okt 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK