Imre Sándor alelnöksége az Országos Közoktatási Tanácsban. I. Kétségek – szolgálat – program 1943-ban

A Neveléstudomány két egymást követő számában megjelenő dokumentatív elbeszélő tanulmányunk az Országos Közoktatási Tanácsnak egy a neveléstudományban, neveléstörténetben alig ismert időszakáról szolgál nagyrészt eddig ismeretlen, vagy feledésbe merült forrásokkal. 1943-ban Imre Sándor a nehéz és kilátástalan körülmények folytán hosszas hezitálás után, a nemzet iránt érzett felelősségérzetből elvállalta a testület alelnöki tisztségét. A tanulmány első része a testület megalakulásának folyamatát, Imre Sándor kétségeit, majd feladatvállalását és művelődéspolitikai hattyúdalává lett programadó beszédét ismerteti az akkor új összetételben felálló OKT teljes üléséről. Ebből megtudhatjuk: miként látta, remélte, szerette volna a háború utolsó két évében menteni, javítani, s a jövőben várható változásokra felkészíteni a magyar közoktatást.

Kulcsszavak: Országos Közoktatási Tanács, Imre Sándor, Bassola Zoltán, művelődéspolitika Magyarországon, II. világháború

30
jún 2022
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A közösség és a hely szerepe a Waldorf- és a place-based pedagógiában

Jelen tanulmány olyan neveléstudományi paradigmákat tárgyal, melyekben központi szerepe van a közösségnek és a helynek, úgymint az egyén helye a világban, a társadalomban, tág és szűk környezetében, egyszerre fizikálisan és átvitt vagy akár spirituális értelemben. A reformpedagógiai mozgalomhoz köthető iskolák legnagyobb közösségét hazánkban a Waldorf-pedagógia alapján működő intézmények alkotják. A Magyarországon kevésbé ismert „place-based” pedagógia olyan hely- és közösségfókuszú fogalom, amely szorosan összefonódik a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra neveléssel, a szociális munkán keresztüli tanulással, az integrált környezeti neveléssel és a projektalapú tanulással. Az összevetésre kiváló alapot teremt, hogy mindkét pedagógia nagy hangsúlyt fektet az oktatási intézmény és a tanuló összekapcsolására a környezetével és a közösséggel, a társadalmi közeggel, melyben működik. A tanulmány bemutatja a Waldorf- és a place-based pedagógia elméleti, módszertani alapjait, rámutatva keresztmetszetükben a közösség és a hely szerepére az oktatási-nevelési folyamatban. Végül sort kerítünk a hely- és közösségalapú oktatás fogalmának bevezetésére.

Kulcsszavak: place-based pedagógia, Waldorf-pedagógia, közösség, hely

30
jún 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Kik és hol tanulnak középfokon idegen nyelvet Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében?

A gyermekek iskolaválasztását több tényező is befolyásolja, például a szülők iskolázottsága vagy a lakóhely és az oktatási intézmény távolsága (Fehérvári, 2015; Zolnay, 2018). A szülők iskolázottsága hatással van az iskolai tanulmányokra és az idegennyelv-választásra is (Csapó, 2001). Tanulmányunkban a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett, nyelvtanulási motivációra vonatkozó kérdőíves kutatásunk adatait elemezzük SPSS program segítségével. A tanulói adatbázisban (890 fő) azt vizsgáljuk, hogy a tanulható idegen nyelvek más tényezőkhöz képest mennyire befolyásolták a középiskola-választást. A tanult idegen nyelv(ek) és a középiskolások klasztereivel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség az eltérő idegen nyelv(ek)et tanulók között a középiskolák képzéstípusát és fenntartóját tekintve. Eredményeink szerint a nyelvek a legkevésbé, míg a lakóhely és az oktatási intézmény távolsága jelentősebb mértékben befolyásolta a középiskola-választást, azonban tanult idegen nyelvenként és tanulói klaszterenként eltérő mintázatot mutatnak a tanulók középiskolái a képzéstípus, valamint a fenntartó tekintetében, ami véleményünk szerint nemcsak a hozzáférhetőség miatt alakul így, hanem a társadalmi háttér és a jövőbeli tervek is befolyásolják a döntést.

Kulcsszavak: német nyelv, angol nyelv, családi háttér, középiskola-választás, képzéstípus, fenntartó

30
jún 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet fogyatékossággal élő diplomás személyek esetében

Kutatásunk fókuszában azon személyek állnak, akiket a hatályos felsőoktatási törvény fogyatékossággal élő hallgatónak nevez, s akik ezen hallgatói csoport tagjai közül sikeresen diplomát szereztek. A kutatás aktualitását adja, hogy ugyan növekszik a diplomával rendelkező fogyatékossággal élő személyek aránya, a szakirodalom mégis arról számol be, hogy a fogyatékossággal élő személyek magasabb arányban élnek kedvezőtlen szocioökonómiai körülmények között, mint a teljes népesség. Arról azonban a hazai és a nemzetközi szakirodalom is csak kevés információval szolgál, hogy a felsőfokú végzettség társadalmi mobilitást elősegítő szerepe a fogyatékossággal élő népesség esetében milyen mértékben tud érvényesülni. E csoport jelentős emberi erőforrásként szerepelhet a munkaerőpiacon, helyzetük feltárása pedig elősegítheti munkaerőpiaci helyzetük megértését, ezáltal eredményesebb bekapcsolódásukat. A kutatás célja feltárni, hogy a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci helyzete hogyan alakul a diplomaszerzést követően, továbbá hogy a felsőfokú végzettség társadalmi mobilitást elősegítő szerepe hogyan érvényesül a fogyatékossággal élő személyek esetében, s támogatja-e munkaerőpiaci elhelyezkedésüket. A kérdéskör feltárására kvalitatív kutatási módszert, félig strukturált személyes interjús adatfelvételt alkalmaztunk (N=31). Kutatásunk korlátja a célcsoport nehéz elérhetősége. Rejtőzködő célcsoportról lévén szó a mintavétel hólabda módszerrel valósult meg. Eredményeink alapján egyértelmű összefüggés mutatható ki arra vonatkozóan, hogy a fogyatékossággal élő személyek esetében a felsőfokú végzettség hogyan hat a társadalmi mobilitásra, valamint a munkaerőpiaci elhelyezkedésre. Az eredmények segítséget jelenthetnek abban, hogy megértsük a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti átmenet során lezajló folyamatokat a fogyatékossággal élő személyek esetében, ami mind a felsőoktatás, mind a munkaerőpiac aktorai számára fontos információval szolgálhat.

Kulcsszavak: fogyatékosság, munkaerőpiac, társadalmi mobilitás, felsőoktatás, pályaválasztás

30
jún 2022
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az abdukció mint szakértői eljárás a tanulási zavarok felfedésében

A tanulási zavarral küzdő tanulók aránya hazánkban folyamatosan nő (KSH, 2019) és a köznevelés Pareto-elemzése (Mrázik, 2017) azt mutatja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók integrációja áll a problémák jelentős hányadának hátterében. Ugyanakkor nincs a tanulási zavar azonosításában használható egységes meghatározás, mely tanulói képességteszt-eredményekhez rendelhető lenne. Releváns kérdés tehát, hogy milyen elvek alapján azonosítható a tanulási zavar. Ennek kialakítása segítséget jelenthet a hétköznapi pedagógiai praxis számára a tekintetben, hogy mikor kezdeményezzen vizsgálatot. Emellett segítség lehet a tanulási zavar megállapításában is. Hiányában nem alkotható egységes elmélet a tanulási zavarról, ami hatással lehet a diagnosztizáló, ellátó rendszerre és a teljes köznevelésre. Nem a diagnosztikus értékelést és szűrést jelentékteleníti el, hanem a kapott eredmények dekategorizációs értelmezését vetíti előre, és azzal a kockázattal jár, hogy a kapott eredmények egységes értelmezése lehetetlenné válik. A diagnosztikát végző szakember autonómiája és felelőssége ezáltal nő. Kvantitatív kutatás (Vida, 2020) igazolja, a tanulási zavar kategóriája sem a tanulási, sem a kognitív képességek alapján nem egységes. Az is igazolást nyert, hogy a feltárt képességprofil egy szűk szegmense, a memória kap szerepet a tanulási zavar megállapításában. Ez jelenleg a hazai köznevelésben elterjedt oktatási gyakorlattal függ össze, amely igazoltan (Vida, 2020) a küldő pedagógusok tanulási zavarról való vélekedésén alapul. A háttérben meghúzódó vélekedések, nézetek és elméletek kvalitatív eljárásokkal feltárhatók. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a vizsgálatot végző szakértők stratégiája a tanulási zavar diagnosztizálása során indukcióként, dedukcióként esetleg abdukcióként értelmezhető-e

Kulcsszavak: abdukció, kvalitatív kutatás, tanulási zavar

31
márc 2022
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az általános iskolai tanulók kulturális fogyasztására ható tényezők vizsgálata

Tanulmányunk célja, hogy feltárja a 8-13 éves tanulók kulturális érzékenységére ható tényezőket, azon belül kiemelten vizsgáltuk a gyermekek magasművészetekhez fűződő viszonyát. Hipotéziseinket Bourdieu és Passeron elméletére (1971, 1977), valamint Hunyadi (2005) kutatására alapozva állítottuk fel. Fő kérdésünk, hogy a hangszeres tanulmányok, az éneklés gyakorisága, valamint a társadalmi státusz hogyan befolyásolja a magasművészetekhez fűződő viszonyt. A kutatás során megvizsgáltuk, hogy a szülők zenéhez fűződő viszonya milyen hatással van a gyermekek zenei fogyasztására. A kulturális tőke szerepének vizsgálatához nemzetközi modelleket vettünk alapul. Feltáró kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy a kulturális tőke különböző megjelenési formái milyen módon és mennyire érvényesülnek a kulturális fogyasztás dimenziójában. Eredményeink alátámasztották, hogy a magasabb iskolai végzettség, a nagyobb arányú szülői törődés, a szülők “zenei tőkéje” és a jó anyagi helyzet növeli a kulturális fogyasztás esélyét. A magasabb társadalmi státuszúak szélesebb kulturális fogyasztási mintázattal jellemezhetők, amihez viszont gyakoribb zenei aktivitás is társul. A jobb helyzetben lévő családokra nemcsak nagyobb kulturális fogyasztás, hanem körültekintőbb kulturális átörökítési metódusok is jellemzők.

Kulcsszavak: kulturális fogyasztás, zenei nevelés, kulturális tőke

31
márc 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pénzügyi kultúrát fejlesztő képzések és minőségbiztosítottságuk. Összehasonlító elemzés 2016–2020

Az Állami Számvevőszék 2016-ban, majd 2020-ban felmérte és értékelte a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését célul tűző programokat, azok minőségét, eredményességét. Az eredmények azt mutatják, hogy 2016 és 2020 között számos előrelépés történt: több állami és egyéb kezdeményezés indult meg, a képzések volumene, a képzési programok és az azokon részt vevők száma jelentősen nőtt. Nem változott azonban érdemben a képzések minőségbiztosítottsága. 2020-ban több hosszabb képzés volt elérhető a felnőttek számára, az iskoláskorúak képzései azonban továbbra is 1-4 órásak maradtak. A képzések négyötödében van tananyag és tematika, de ezek többsége nem akkreditált, és nem érhető el nyilvánosan. A képzések mintegy 40%-a értékeli az eredményességet. A minőségbiztosítás alapjául szolgáló dokumentáció egyes fontos eszközei (nyilvánosan elérhető tematika, tananyagok akkreditációja, oktatói felkészítés programja és a hallgatói előzetes igényeket és/vagy tudást vizsgáló eszköz) megléte a közpénzt felhasználó képzéseknél elterjedtebbek, ezek a képzések azonban kevésbé értékelik az oktatás eredményességét. A kutatás eredményei ismételten jelzik, hogy szükség van a képzések minőségét szavatoló szakmai garanciák további erősítésére. A közpénzzel is gazdálkodó szervezetek képzéseinél indokolt előírni, hogy mérjék a képzések eredményességét, és biztosítsák a tematikák és a tananyagok minőségét és széleskörű elérhetőségét.

Kulcsszavak: pénzügyi kultúra, képzés, minőség, eredményesség

31
márc 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az adaptív-elfogadó iskola koncepciójának alapját képező értékdimenziók megjelenése a felsőoktatási térben

Az adaptív-elfogadó iskola olyan intézmény, amelyre a sokféle és változó szükségletek és célok elfogadása, azok felszínre hozása, értékként kezelése, a tanulásközpontúság és az innovatív gondolkodás és cselekvés jellemző. Rapos és munkatársai (2011) a közoktatásban végzett kutatásaik során öt, hálózatosan egymásba fonódó értékdimenzióra (adaptivitás, tanulásközpontúság, kategóriák megkérdőjelezése, közösségiség, identitásalakítás) épülő, átfogó koncepciót dolgozott ki. Mivel e koncepció a felsőoktatási térben még nincs jelen, a szakirodalomelemzéssel végzett kutatás célja az adaptivitás és a tanulásközpontúság értékdimenziójának beazonosítása volt a nemzetközi felsőoktatási kutatásokban kirajzolódó fogalmak hálózatában és a felsőoktatásban lehetséges megvalósítási formák értékrendszerében. A kutatás során meghatároztam a felsőoktatási tanulástámogatás, a minőségi tanítás, a tanulásközpontúság és a tanulásközpontú kurrikulumfejlesztés értelmezési keretét, valamint a tanulásközpontúság egy jellemző elméleti rendszerét és gyakorlati megközelítését: a tanulók partneri elköteleződését. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált szakirodalmi szemelvényekben nem teljeskörűen ugyan, de megjelennek az adaptív-elfogadó iskola értékdimenziói. A felismert hiányosságokra megoldásként a tanulók partneri elköteleződésének paradigmáját elmélyítő megközelítések szolgálhatnak. Kiemelten igaz ez a tanuló közösség szemlélete esetén, amely lehetőséget ad minden értékdimenzió azonosítására. Megállapítható, hogy a partneri elköteleződés nézőpontjából az adaptív-elfogadó iskola modellje alkalmazhatóvá válik a felsőoktatásra.

Kulcsszavak: adaptivitás, adaptív-elfogadó iskola, személyre szabott tanulás, tanulásközpontúság, tanuló közösség, tanulók partneri elköteleződése

31
márc 2022
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei

A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.

Kulcsszavak: szakképzés, továbbtanulás, továbbtanulási motiváció

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Közjó – avagy hogy jó? Elvek és ütközések: a tandíj kérdése Angliában és Németországban

Látszólag csupán hallgatói hozzájárulás, a valóságban a teljes oktatási folyamatot, a hallgató és az oktató közötti munkát, és a tanári professziót is befolyásoló tényező a tandíj. Jelen tanulmányban az angol felsőoktatásban 1998 óta folyamatosan szedett hallgatói hozzájárulás hatásait vizsgálom a Németországban megfigyelhető folyamatokkal összevetve. A hivatásszociológia fogalmaira támaszkodva értelmezem az Angliában, a tandíjfizetés nyomán kialakult jelenségeket. Az elemzésből kiderül, hogy a tandíj nem csupán anyagi terhet ró a beiratkozókra, hanem a hallgatók magasabb elvárásaival, a tanári szerep átalakulásával, a hallgatók tanulási folyamathoz való hozzáállásának változásával és a felsőoktatás szereplői között fennálló viszonyrendszer minőségének drasztikus romlásával is együtt jár. Az angol felsőoktatásban megfigyelhető változások minden olyan ország számára fontos tanulságokkal szolgálhatnak, ahol a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása, privatizációja, a jelentősebb mértékű hallgatói hozzájárulás bevezetésének kezdeményezése zajlik.

Kulcsszavak: tandíj, Anglia, Németország, tanári hivatás, felsőoktatás

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK