Narratív interjú a pedagóguskutatásban

A tanulmány célja a narratív vizsgálódás módszertanának bemutatása, amely az elmúlt évtizedekben a különböző tudományágak széles körében jelentősen elterjedt. A tanulmány az elméleti áttekintést követően arra vállalkozik, hogy a narratív módszer alkalmazhatóságát a kvalitatív pedagóguskutatáson belül néhány példán keresztül szemléltesse, és felhívja a figyelmet arra, hogy a narratív interjúk többféle elemzési dimenziót kínálnak. A témájukat és a narratív elemzési módszertanukat tekintve sokszínű pedagóguskutatások példái alapján kirajzolódik, hogy a narratív interjús technika alkalmazhatósága sokoldalú lehetőséget nyújt a kutatók számára, továbbá a pedagóguslét megismerésének és megértésének széles horizontját nyitja meg.

Kulcsszavak: kvalitatív pedagóguskutatás, narratíva, narratív szemlélet, narratív vizsgálódás, narratív interjú

04
okt 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A társadalomismereti műveltség értelmezése

A tanulmány célja a társadalomismereti műveltség fogalmának értelmezése, sajátosságainak bemutatása, a hazai társadalomismereti nevelés főbb vonásainak ismertetése. Az összefoglaló a társadalomismereti nevelés történetében bekövetkező főbb változások ismertetésén keresztül a Nemzeti alaptanterv egyes változatainak Ember és társadalom műveltségterületének leírásaira támaszkodva foglalja össze a műveltségterület jellemzőit. A szakirodalom és a tantervek áttekintése alapján az alábbi következtetések fogalmazhatók meg: Habár a társadalomismereti nevelésben deklaráltan nagy hangsúly van a múltismeret és a jelenismeret kettősén, sokkal inkább a történelemtanítás dominanciája jellemző. A társadalomismereti műveltség komplex tudásegyüttest jelent, amely történelmi és társadalomtudományi ismereteket foglal magába, valamint olyan értékeket, attitűdöket és képességeket, amelyek hozzájárulnak a differenciált társadalomtudományi szemléletmód kialakulásához és a demokratikus állampolgári lét megértéséhez és megéléséhez. A társadalomismereti műveltség fogalmának meghatározása segíthet abban, hogy a társadalomismereti nevelés szerepe nőjön, átláthatóbb legyen a terület tartalma, valamint további kutatások induljanak a témában.

Kulcsszavak: társadalomismereti nevelés, történelemtanítás, állampolgári nevelés

04
okt 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A tanulói jóllét és a pedagógus/nők/ foglalkozási és pszichológiai jóllétének kapcsolódásai

Az iskolai tanulás teljesen új megközelítését adja az OECD „Iránytű a tanuláshoz” című anyaga azzal, hogy célként a well-being, a jóllét elérését jelöli meg. Úgy látják a szerzők, hogy a jövő komplex és bizonytalan világának ismeretlen feltételrendszeréhez történő alkalmazkodáshoz az úgynevezett transzformatív kompetenciákra van szükség, amelynek kialakítása és működtetése vezet a well-being eléréséhez. Az aktív tanulás folyamatában jelentős funkciót tulajdonítanak a pedagógusoknak a nemzetközi oktatáspolitikai vizsgálatok alapján, egyúttal jelzik, hogy milyen változásokra van szükség a pedagógusszerepben. Ennek a megváltozott pedagógusszerepnek a megvalósításában meghatározó tényező a pedagógusok jólléte. Ennek bizonyításául a pedagógusnők – hiszen ők vannak többségben a pályán – foglalkozási és pszichológiai jóllétének vizsgálatairól hozunk példákat azt követően, hogy számos jóllét-értelmezést vázolunk fel. Az oktatásügy előtt álló feladat megoldásához érdemes áttekinteni, hogy milyen értelmezései, dimenziói vannak a jóllétnek; hogyan lehet ezeket párbeszédbe állítani, a kutatási eredményeket minél jobban felhasználni a fogalom pontos és gazdag értelmezéséhez úgy, hogy az a mindennapi tevékenységek számára operacionalizálható legyen. Ehhez mutatunk be különböző megközelítéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a pedagógusnők jólléte szoros kapcsolatot mutat a tanulók jóllétével, tehát a pedagógusok foglalkozási és pszichológiai jóllétének támogatása a minőségi tanulás-tanítás folyamatához, a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez elengedhetetlen.

Kulcsszavak: jóllét-értelmezések, tanulói jóllét, foglalkozási jóllét, pszichológiai jóllét, pedagógusnők

04
okt 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Kultúrák és nyelvek találkozása az osztályteremben – Aronson módszerének újragondolása

A kulturális és nyelvi különbségek öntudatlanul befolyásolják az iskolai élet szereplőit, akadályozhatják a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségeit, mivel a pedagógusok „más nyelvet” beszélnek, olyan nyelvi kódokat használnak, amelyet sok gyermek nem képes megfejteni. Aronson mozaik módszerének újragondolásával egy innovatív, körkörös osztálytermi tanulási modellt dolgoztunk ki, amely lehetőséget teremt a kutatásban az osztálytermi tanítás különböző aspektusainak tudományos igényű tanulmányozására. Tanulók egymástól történő kölcsönös tanulását vizsgáltuk 2018 tavaszán, amikor 284 gyermek és 74 képzett felnőtt megfigyelő vett részt a tanulási folyamatban. 3 iskolában 30 osztályban tanulmányoztuk a komplex pedagógiai és nevelési folyamatot, minden osztályban 4 alkalommal 45 perces tevékenységek során, ezzel megteremtve a kutatási helyzet validitását. A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: A körkörös tanulás módszerének mely aspektusai teszik lehetővé a kulturális és nyelvi különbségek kompenzálását? Milyen tényezők tehetik eredményessé a gyerekek egymástól való tanulását, a gyermekek szemszögéből? A gyermek és felnőtt értékelő űrlapok adatait kétféleképpen dolgoztuk fel. 1) R statisztikai program, valamint SPSS statisztikai program alkalmazásával a csoportokat kétmintás t-próbával hasonlították össze. A korreláció számításokat a Spearman-féle korrelációs együttható segítségével végeztük alfa=0,05 szignifikancia szinten, amelyet Holm módszerével korrigáltunk több hipotézis tesztelésére. 2) A gyermekek és felnőttek narratív, szöveges válaszait kvalitatív tartalomelemzéssel dolgoztuk fel. A kutatási modellünkben alkalmazott tanulásszervezési eljárások lehetőséget teremtenek a különböző kultúrájú, különböző anyanyelvű és nagyon eltérő társadalmi-gazdasági helyzetű ((diversity) gyermekek számára a tanuláshoz, a tudáshoz való egyenlő hozzáféréshez (equity), az együttműködéshez, a tudáshoz való egyenlő hozzáféréshez (equality), valamint egymás kölcsönös megértéséhez (sustainability). Nemzetközi és magyar modellekkel összhangban módszeregyüttesünk egyszerre tudás- és esélyteremtő modell. Jelenleg Magyarországon és világszerte nagy jelentőségű a gyermekek azon képességének fejlesztése, hogy beilleszkedjenek egy másik ember gondolkodásmódjába. Mások perspektívájának felvétele, eredményeink szerint növeli a tanulás hatékonyságát, egyben jelentős tényező az empátia kialakulásában.

Kulcsszavak: körkörös tanulási módszer, kortársoktatás, perspektívavétel, gyermekek hangja

04
okt 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Három nemzetközi kutatás tanulóijóllét-koncepciójának összevetése

Az utóbbi években (hazai viszonylatban is) egyre növekvő kutatói érdeklődés mutatkozik a gyermekek jólléte iránt, ami különösen igaz az oktatás, iskola kontextusában történő vizsgálatokra. A tanulmány fő célja, hogy átfogó képet adjon a tanulók szubjektív jóllétének lehetséges vizsgálati dimenzióiról, ennek érdekében három nemzetközi kutatás – (1) Gyermekek világa – Nemzetközi vizsgálat a gyermekek jóllétéről (ISCWeB), (2) Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC), (3) Tanulói teljesítmények nemzetközi értékelésének programja (PISA) – jóllétkoncepcióját, valamint a felmérések legutóbbi adatfelvételeiben vizsgált tanulói jóllétdimenziókat veti össze. Összességében megállapítható, hogy a tanulói jóllét vizsgálatát mindhárom felmérés többdimenziós keretbe ágyazza, így számos közös terület (élettel való általános elégedettség, érzelmi állapot, pszichológiai jóllét, családi élet, baráti kapcsolatok, iskolai élet, egészségi állapot, szubjektív és objektív testkép) megjelenik az adatfelvételekben. Az összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy a felmérések jólléthez köthető kérdései nem minden esetben feleltethetők meg teljesen egymásnak, több esetben inkább csak tartalmi, funkcionális megfeleltetés lehetséges. Emellett a vizsgált tanulók életkora, a tanulók jóllétére vonatkozó kérdések kontextusa is eltérő ezekben a felmérésekben. Különbség mutatkozik az egyes dimenziókhoz tartozó kérdések, illetve itemek számában, a válaszlehetőségként megadott kategóriákban (skálák fokozatában), valamint abban is, hogy az egyes adatfelvételek milyen időintervallumra vonatkoztatva kérdeznek rá bizonyos jelenségek előfordulására. Mindezek ellenére tanulmányunk első lépés abba az irányba, hogy a későbbiekben ezen nemzetközi felmérések eredményei alapján megpróbáljunk megbízhatóbb és érvényesebb képet alkotni a tanulók jóllétéről, különös tekintettel a magyar jellegzetességekre.

Kulcsszavak: tanulói jóllét, jóllétdimenziók, nemzetközi összehasonlítás, ISCWeB, HBSC, PISA

13
júl 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tapasztalt pedagógusok tanulásának és szakmai fejlődésének mentori támogatása a tanulók lemorzsolódásának csökkentése érdekében

A tanulók korai iskolaelhagyása, lemorzsolódása az oktatáspolitika nemzetközi szinten ismert súlyos problémája, míg az ellene folytatott küzdelem égető és nehéz feladata. A tanulók lemorzsolódása elleni küzdelemben a tanároknak kiemelkedő szerepük van: számos forrás szerint a tanári munka minősége az oktatás hatékonyságát befolyásoló legfőbb tényező (lásd például: Hattie, 2003; McKenzie et al., 2005; Barber & Mourshed, 2007; Cohran-Smith, 2010). Ezért a pedagógusok szakmai fejlődése és tanulása (annak egyéni és szervezeti aspektusai) nemzetközi és hazai térben egyre inkább kutatott téma. A pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásában a pályakezdés szakaszán túl is szerepet játszhat a mentorálás, a mentori támogatás – ami hazánkban azonban még nem bevett gyakorlat. A kutatás eredményei szerint azok a tapasztalt pedagógusok, akik a lemorzsolódásban leginkább érintett hazai általános iskolákban tanítanak, a tanulók lemorzsolódásának okát elsősorban a tanulói motiváció hiányában, illetve elégtelen voltában látják, aminek javításában az új tanulásszervezési eljárások (például kooperatív módszerek, játékosítás) alkalmazásának tulajdonítanak központi szerepet. E pedagógusok közül sokan szívesen állítanák szakmai tanulásukat és fejlődésüket a tanulói lemorzsolódás megelőzésének, csökkentésének szolgálatába. Mivel úgy vélik, hogy ezeknek az eljárásoknak az elsajátítása leggyorsabban és leghatékonyabban a gyakorlat megfigyelése által lehetséges, tanulásukban bizonyos egyéni/személyes, valamint szervezeti feltételek megléte esetén sokan elfogadnák, illetve hasznosnak tartanák a mentori támogatást.

Kulcsszavak: lemorzsolódás/korai iskolaelhagyás, tanári tanulás és szakmai fejlődés, mentor, mentorálás

13
júl 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az ének-zene tantárgy iránti attitűd összefüggése az iskolai zenetanulás iránti motivációval hetedik osztályos tanulók körében

A tanulmány az ének-zene tantárgyi attitűd és az iskolai zenetanulás iránti motiváció összefüggéseit vizsgálja 244 hetedik osztályos tanuló bevonásával. Elemeztük, hogy milyen szerepet játszik az ének-zene tantárgyi attitűd alakulásában – a motiváció mellett – az iskolai tanuláshoz kapcsolódó általános attitűd, a tanulmányi átlag, az ének-zene osztályzat. Megvizsgáltuk, hogy milyen szerepe van a tanulók vélekedésének az ének-zene órák saját zenei fejlődésükben betöltött szerepéről, illetve annak, hogy hol helyezik el az ének-zene órákat az iskolai tantárgyak fontossági sorrendjében. Kutatásunk megerősítette azokat a korábbi eredményeket, amelyek szerint az ének-zene nem tartozik a kedvelt tantárgyak közé. Tizenkét tantárgy közül a tanulók az ének-zenét tartották a legkevésbé hasznosnak. Eredményeink igazolták, hogy a zenei elsajátítási motívumok és a közös zenei tevékenységek fontos szerepet töltenek be az ének-zene tantárgyi attitűd alakulásában. Az ének-zene oktatás módszertani megújulásában fontos szerepet kell kapjanak azok a módszerek, amelyek élményszerűen átélt közös zenei tevékenységeken alapulnak, segítik a zenei képességek, elsősorban az éneklés fejlődését, és az elsajátítási motívumok működése szempontjából az optimális kihívást jelentő zenetanulást támogatják.

Kulcsszavak: ének-zene, tantárgyi attitűd, iskolai zenetanulás iránti motiváció, zenei elsajátítási motiváció, összefüggés-vizsgálat

13
júl 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Mobil eszközök az óvodában: A digitális technológiával támogatott értékelés és fejlesztés lehetőségei

A digitális eszközök óvodai alkalmazása számos új lehetőséget és kihívást nyújt az óvodapedagógusoknak. Célunk támpontot nyújtani a digitális technológiát eredményesen felhasználni kívánó óvodapedagógusok és szakemberek számára. Tanulmányunkban nemzetközi és hazai kutatások eredményeire alapozva felvázoljuk a technológia óvodai alkalmazásának jelenlegi tendenciáit, az elérhető eszközök jellemzőit és felhasználási lehetőségeit. Ismertetjük az IKT-alapú pedagógiai tervezés óvodai vonatkozásait és a technológiai integráció szintjeit leíró SAMR és PICRAT keretrendszereket. Bemutatjuk a technológiával támogatott óvodai fejlesztések nemzetközi tapasztalatait, külön kitérve az iskolakezdéshez fontos alapkészségek terén szerzett kutatási eredményekre, valamint részletesen foglalkozunk az óvodai technológia alapú mérések sajátosságaival és az iskolaelőkészítést segítő diagnosztikus értékelési programokkal. A digitális eszközök és alkalmazások terén jelentős fejlesztések zajlanak, így egyre inkább képesek felvenni a versenyt a hagyományos eszközökkel. Hatékonyságuk kulcsa azonban továbbra is a pedagógus, akinek a saját pedagógiai céljaihoz igazítva kell kiválasztania a digitális eszközöket, valamint megtervezni azok integrációját és alkalmazását.

Kulcsszavak: IKT az óvodában, technológia alapú értékelés, mobil eszközök, oktatástechnológia, IKT-alapú tervezés

13
júl 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanárszakos hallgatók angolnyelv-tanulási és online olvasásistratégia-használata közötti összefüggések

Napjainkban az idegen nyelvek tanulása, elsajátítása, az idegen nyelvhez kötődő információszerzés gyakran online színtéren valósul meg, amelynek feltétele, hogy a nyelvtanulók rendelkezzenek az idegen nyelven elérhető információk értelmezéséhez és feldolgozásához szükséges szintű idegen nyelvi olvasási készségekkel és online olvasási stratégiákkal. Kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az egyetemi hallgatók milyen mértékben használják a digitális térben a különböző információk szerzését segítő online olvasási stratégiákat, valamint, hogy milyen kapcsolat van a hallgatók nyelvtanulási stratégiáinak és online olvasási stratégiáinak használata között. A nyelvtanulási stratégiák használatának mérésére Oxford (1990) Strategy Inventory for Language Learning (SILL) kérdőívét, az online olvasási stratégiák vizsgálatára Anderson (2003) Online Survey of Reading Strategies (OSORS) kérdőívét alkalmaztuk. Az eredmények mindkét kérdőív esetében mérsékelt stratégiahasználatot jeleztek. A nyelvtanulási stratégiák közül a metakognitív stratégiák használata volt a legjellemzőbb, míg az online olvasási stratégiák közül a problémamegoldó stratégiatípus volt a leggyakrabban használt. A különböző nyelvtanulási és olvasási stratégiák között mindenütt szignifikáns kapcsolatot detektáltunk, és eredményeink megerősítették többdimenziós modellünk működőképességét, amely szerint a nyelvtanulási stratégiák összességében nem, azonban bizonyos faktoraik szignifikáns hatást gyakorolnak az online olvasási stratégiahasználatra. A nyelvtanulási stratégiák közül a memória, a kompenzáló és a kognitív stratégiák hatása a legjelentősebb, és az átfogó olvasási stratégiák központi szerepe figyelhető meg. Kutatásunk felhívta a figyelmet a stratégiahasználat tanításának fontosságára.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégia, online olvasás, kérdőív, modellfejlesztés

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nőképváltozások gimnáziumi történelemtankönyvekben 1949 és 1989 között

Jelen kutatás egy hosszmetszeti összehasonlító tankönyvelemzés részét képezi, amely 1949 és 1989 között megjelent történelemtankönyvek nőképét, illetve nő- és genderspecifikus tartalmi elemeit, azok struktúráját tárja fel tankönyvtörténeti fókusz mentén, neveléstörténeti háttérrel. A vizsgálat célja egyrészről az volt, hogy elemezze a korszakban megjelent gimnáziumi történelemtankönyvek női dimenzióját, másrészről pedig az, hogy feltérképezze a tankönyvekben megtalálható ideológiai tartalmak vonatkozásában a nőképpel kapcsolatos legfontosabb változásokat. A tankönyvelemzés kutatásmódszertani koncepciójának alapját egy ún. nőképdimenziós-modell jelentette, amely három aspektus: a történelmi, a tartalmi és a didaktikai kontextus mentén rajzolja meg az adott korszak nőképét. Jelen vizsgálat fókuszában a nőkép történeti-ideológiai-politikai dimenziója állt, amely a történetírói tradíciót, a nődeficitet/nőhiányt, a nők férfi legitimációs értékét, illetve a hősnőszimbólumokat vette górcső alá. A kutatás eredményei nőtörténeti dimenzióba helyezve várhatóan bemutatják, hogy a vizsgált időszak történelemtankönyveiben manifesztálódó, politikai-ideológiai hatásoknak kitett nőkép/nőeszmény hogyan formálódott, változott. A kutatás segítheti a kor nőneveléstörténeti horizontjának kitágítását tantárgypedagógiai, tankönyvtörténeti aspektusból, illetve a nők történelmének beépítését a jelenkori történelemtankönyvekbe.

Kulcsszavak: tankönyvelemzés, tankönyv mint politikum, nőtörténelem, nőképdimenziós-modell

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK