Gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulók iskolai esélyei

Tanulmányom a gyermekvédelmi szakellátásba vett általános iskolai tanulók iskolai esélyeivel foglalkozik. A gyermekvédelmi szakellátásban felnövő, illetve abban a rendszerben élő gyermekek és fiatalok felnőtté válásuk során a társadalom alsó rétegét szélesítik. A társadalmi kirekesztettség, a minőségi kapcsolatok, a gazdasági, kulturális, szociális tőke hiánya miatt bizonytalan a társadalmi integrációjuk is. Az iskolában megszerzett tudás a társadalmi mobilitásuk záloga lehet. Az oktatás-nevelés intézményrendszere, valamint a benne tevékenykedő pedagógusok megfelelő elköteleződéssel és felkészültséggel esélyt és segítséget is adhatnak e tudás megszerzésére, a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Mindezek mentén tűztem ki célul annak vizsgálatát, hogy azok a pedagógusok, akik a gyermekvédelemi szakellátásban élő tanulók általános iskolai oktató-nevelő tevékenységét végzik, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen iskolai nehézségeket látnak, milyen konkrét problémákkal küzdenek. Kutatásom stratégiája mind az induktív, mind a deduktív stratégia jellemzőit magán viseli, vizsgálódásom során a dokumentumelemzés, a szóbeli és az írásbeli kikérdezés módszerét egyaránt felhasználtam. Kutatásom terepe Bács-Kiskun megye volt, de azt feltételezem, hogy más megyék is hasonló képet mutatnak a mai Magyarországon. Vizsgálati eredményeim a gyermekvédelemben felnövekvő tanulók iskolai esélyteremtésében és iskolai eredményességében tematizálható problémákat mutatnak. A pedagógusok nem felkészültek a gyermekvédelemben élő tanulókkal való egyéni bánásmódra, valamint e tanulók iskolai eredményességének növelésére. A pedagógusok nem vesznek részt olyan továbbképzésen, mely fókuszál a gyermekvédelemben felnövő tanulók sajátosságaira, vagy segíti az érdekükben sikeresen alkalmazható pedagógiai módszerek elsajátítását. Láthatóvá vált az is, hogy az általános pedagógusképzés során a kötelező kurzusok tananyaga csak elvétve tér ki külön a gyermekvédelemben élő tanulókkal kapcsolatos tartalmi elemekre.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, esélyteremtés, pedagógusok

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Különbségek a magyar kosárlabdaedzők szerep- és feladatértékelésében pedagógiai és sportszakmai nézeteik tükrében

A szervezett, egyesületi sportolás fontos szerepet játszik a gyermekek és a fiatalok életében. A sporttevékenység nem természetszerűleg pozitív a gyermekek számára, abban, hogy az legyen, kulcsfontosságú az edző személye. A kutatás célkitűzése feltárni a Magyarországon dolgozó kosárlabdaedzők pedagógiai és sportszakmai nézeteit saját szerepükről és feladataikról a csapatok korosztálya (U10, U11-12, U14, U16-18, U20-felnőtt) alapján. A 87 zárt kérdésből álló, kérdőíves vizsgálatban 152 Magyarországon dolgozó kosárlabdaedző vett részt (N=152), akik átlagéletkora 40 év (SD=11,5) és átlagosan 13 év (SD=10,4) edzői tapasztalattal rendelkeznek. Az eredmények azt mutatják, hogy az edzők szerepükről és feladataikról vallott nézetei a tanítványok korosztályai szerint csak nagyon kismértékben különböznek. Szignifikáns eltérés csak négy pedagógiai (határozottság, engedékenység, eltérő bánásmód, szülői támogatás igénye) és három sportszakmai (szakmai tudás, edzésterv nélküli edzésvezetés, anyagi háttér) kérdésben mutatkozott, többnyire a felnőtt és a legfiatalabb korosztályok szakemberei között. A sportolás a különböző életkorú gyermekeknek mást-mást jelent, eltérő célokkal, motivációval, igényekkel és szükségletekkel rendelkeznek, ez mégsem tükröződik a megkérdezett edzők nézeteiben. Fontos lenne az utánpótlásban dolgozó edzők figyelmét felhívni az egyes korosztályokban folyó munka specifikumaira, hogy a sportolás minden korosztály számára a lehető legtöbb pozitívummal járjon.

Kulcsszavak: kosárlabdaedző, szerep, feladat, korcsoport

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az egészségfejlesztés helyzete az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karon

Az ELTE Szenátusa 2018 őszén elfogadta az egyetem Egészségfejlesztési stratégiáját, amely hangsúlyozza a diplomások népegészségüggyel kapcsolatos társadalmi jelentőségét és az egyetem szerepét a hallgatók egészségfejlesztési szemléletének, egészségtudatos életmódjának megalapozásában. A stratégia megalapozása céljából a 2015/16-os és a 2016/17-es tanévben kérdőíves vizsgálat készült az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az egészségfejlesztés helyzetéről. A kérdőíves vizsgálat eredménye szerint a megkérdezett oktatók fele, a hallgatók valamivel kevesebb, mint fele fontosnak, de nem elsődlegesnek tartja az egészségfejlesztést az egyetemen. Kiemelik a táplálkozás és a mozgás jelentőségét, de ennek megvalósulásához kedvezőtlennek tartják az egyetemi környezetet. Akadályozó tényező az étkezési körülmények kedvezőtlen volta, s az, hogy a kar földrajzi széttagoltság miatt az órarendek nem teszik lehetővé a hallgatók és oktatók rendszeres étkezését. Mind a fővárosi, mind a szombathelyi oktatói és hallgatói vizsgálat eredménye szerint kedvezőtlenek az egészség általános mutatói, magas a dohányzás és alkoholfogyasztás mutatója. Az alvásidő minden csoportban átlagosnak tekinthető, az internetezésre fordított idő minden csoportban magas. A megkérdezettek bizonytalanok egészségtudatos magatartásuk hatását illetően, kevéssé látják át hivatásuk egészségfejlesztési vonatkozásait.

Kulcsszavak: egészségfejlesztés, hallgatói-oktatói életmód, egészségfejlesztő egyetemi környezet

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Szülők és pedagógusok vélekedése az óvodáskorú gyermekek problémás helyzetekre adott válaszreakcióiról

A másik személy érzelmi állapotának megértése és az arra adott válaszreakciók proszociális viselkedések formájában, a társas viselkedés lényeges elemeiként jelennek meg. Egy társ affektív állapotára azok a gyermekek tudnak megfelelően reagálni, akik fejlett érzelemmegértési képességgel rendelkeznek, képesek a nézőpontváltásra, valamint kellően motiváltak, hogy tevékeny közbelépéssel beavatkozzanak a másik személy problémát jelentő helyzetébe, csökkentve annak negatív érzelmi állapotát. A gyermekek felnőtt distresszre adott proszociális reakcióit széles körben tanulmányozták, azonban kortársuk problémás helyzetére adott válaszaikról kevés adattal rendelkezünk. Jelen vizsgálat célja annak feltárása, hogy az óvodáskorú gyermekek milyen válaszreakciókat produkálnak egy kortársuk negatív érzelmi állapota esetén. Mivel az ilyen problémás helyzetek egy-egy kutatás során ritkán előforduló jelenségek, ezért vizsgálatukra azon személyek véleményét kérdeztem, akik a gyermekek mindennapjaiban részt vesznek és kellő információkkal rendelkeznek a gyermekek viselkedéséről. A mérés során egy korábbi, megfigyelés módszerével végzett kutatás (Phinney, Feshbach & Farver, 1986) eredményein alapuló kérdőívet használtam, amely olyan állításokat tartalmaz, melyek alapján a szülők (N=189) és a pedagógusok (N=26) véleményt alkothatnak a vizsgált gyermekek egy kortárs sírására adott válaszreakcióiról. A kutatás során a szülők és a pedagógusok válaszai közti különbségek feltárása mellett vizsgálat alá vontam az általuk vélt legjellemzőbb és legritkább válaszreakciókat, valamint elemeztem ezen viselkedések különbözőségeit néhány háttérváltozó mentén. Az eredmények azt mutatták, hogy a szülők és a pedagógusok véleménye több esetben is eltérő, azonban felfedeztem egybehangzó vélekedéseket is néhány háttérváltozó kapcsán. A kutatás értékes információkkal szolgálhat az óvodáskorú gyermekek proszociális viselkedéseinek megjelenéséről olyan helyzetek kapcsán is, amelyek egy-egy direkt vizsgálat során kevésbé jelennek meg intézményes környezetben.

Kulcsszavak: proszociális viselkedés, distressz, óvodáskor, problémakezelés

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az „első órák” történelemtankönyvei a második világháború hullámverésében (Korirányok, geopolitikai irányváltások 1938 és 1945 között a jelenkor-történeti részek tárgyalásakor)

Jelen írás a Kosáry Domokos és Feuer Klára szerkesztésében megjelent 1945-ös történelemtankönyvek születéstörténetét vizsgálja. Célom a tankönyvírók interpretációs módjain keresztül rámutatni a korirányokra és a geopolitikai irányváltásokra. A téma könnyebb megértése érdekében összehasonlítom a második világháború idején megjelent gimnáziumi tankönyveket ezekkel az 1945-ös ideiglenes középiskolai történelemtankönyvekkel. Dolgozatomban a jelenkori részek összehasonlító elemzésére vállalkozom és a kurrens szakmunkák mellett levéltári forráscsoportok bevonásával igazolom, hogy az 1945-ös munkák számos szállal kötődnek az 1945 előtti időszakhoz, a II. világháború utolsó éveinek hullámveréséhez.

Kulcsszavak: tankönyvtörténet, történelemtanítás, „első órák” történelemtankönyvei, korirányok a tankönyvekben

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nemzetközi tudásmenedzsment modellek összehasonlító elemzése

A tudásmenedzsment, amely a tanuló szervezet alapját képezi, azokat a folyamatokat írja le, amelyek a tudás és ismeretek összegyűjtésére, katalogizálására, átadására, áramlására és felhasználására irányulnak. E folyamatok összehangoltságának eredményeképpen a szervezet hatékonysága növelhető; ennek azonban feltétele a szervezeten belüli stratégiai gondolkodás és a tudatos rendszerépítés. Tanulmányunk célja, hogy öt tudásmenedzsment modell elméleti kereteinek alapos tanulmányozásával feltérképezzük azok erősségét, esetleges hiányosságait, valamint képet kapjunk azok gyakorlatra vonatkoztatható hasznosságáról is. Négy elemzési szempont mentén tárgyaljuk a modelleket: a tudásalkotás, a folyamatok, a szervezeti kultúra és a technológiai tényezőkre helyeztük a hangsúlyt. Összehasonlító elemzésünk segítséget nyújthat a szervezeti tanulásra irányuló, esettanulmányokon alapuló, empirikus kutatások megtervezésében és a fókuszpontok kijelölésében is. Úgy véljük, hogy a modellek gyakorlatban történő implementálására irányuló empirikus kutatások nyomán, mód nyílhat a tudásmenedzsment módszerek szisztematikus, stratégiai alapokon nyugvó alkalmazására, mely támogatást nyújthat bármely, a tudásmenedzsment-rendszerét tökéletesíteni akaró szervezet számára.

Kulcsszavak: tudásmenedzsment, tudásalkotás, szervezeti kultúra, szervezeti tanulás, tanuló szervezet

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az induktív gondolkodás fejlődésének összehasonlító vizsgálata: online felmérések Magyarországon és Finnországban

A tanulmány az induktív gondolkodás finn és magyar tanulók körében elvégzett összehasonlító vizsgálatának eredményeit mutatja be. Arra keresi a választ, hogy a Magyarországon kidolgozott mérőeszközök azonos módon működnek-e Finnországban, egy másik pedagógiai kultúrájú oktatási rendszerben, és a különböző életkorú diákok körében, hogyan fejlődik a diákok gondolkodása, továbbá milyen különbségek vannak a fiúk és a lányok között a két iskolarendszerben. A felmérés résztvevői Vantaa város és az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport partneriskoláinak negyedik és hetedik évfolyamos diákjai közül kerültek ki. Bár egyik minta sem tekinthető reprezentatívnak, így a teljesítményeket nem lehet közvetlenül összehasonlítani, a felvett adatok alkalmasak a kutatási kérdések megválaszolására. A mérés eszköze egy több korábbi vizsgálatban már alkalmazott induktív gondolkodás teszt volt (figurális és numerikus analógiák és sorozatok), amelynek kiközvetítésére az eDia online tesztplatformon keresztül került sor. A finn diákok tableten, a magyarok asztali számítógépen (egér, billentyű) oldották meg a feladatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a tesztek reliabilitása a finnre való átültetés során nem változott lényegesen. A skála-invariancia elemzések szerint a teszt másik környezetben való felhasználása során megfelelt a konfigurális és a részleges metrikus invariancia feltételeinek, azonban a metrikus invarianciának már nem. Váratlan eredmény, hogy a magyar diákok mindkét életkorban jobban teljesítettek, mint a finnek, különösen a numerikus feladatokban. Mivel e felmérés mintái nem voltak reprezentatívak, a megfigyelt különbség megerősítése és okainak felderítése további vizsgálatokat igényel.

Kulcsszavak: induktív gondolkodás, technológia alapú mérés, eDia, összehasonlító vizsgálat

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az ukrán oktatáspolitika hatása a kárpátaljai magyar tannyelvű felsőoktatásra

A kisebbségi oktatás és az arra gyakorolt oktatáspolitika vizsgálata kiemelten fontos szerepet játszik, ugyanis sajátos erőtérben mozognak (Kozma, 2012). Jelen tanulmány a rendszerváltástól napjainkig (1991–2018) mutatja be az ukrajnai oktatáspolitikát. Fel szeretnénk tárni, hogyan alakult az ukrán oktatáspolitika az Európai Uniós normák felé közeledés során, s ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Munkánkban meg kívánjuk vizsgálni, hogy a különböző politikai fordulatok milyen hatást gyakoroltak az ukrán állam kisebbségpolitikájára és ezen belül a kárpátaljai magyarokra. A főbb irányelveket és tendenciákat kívánjuk az olvasó elé tárni. Az ukrajnai oktatáspolitikát a kisebbségi nemzeti közösségek szempontjából kettősség jellemzi: egyszerre figyelhető meg az európai hatás és az ukránosítás. A politikai és gazdasági változások során számos pozitív célkitűzést hajtottak végre az oktatáspolitika terén. Ide sorolhatók az Európai Unió felé nyitó lépések, mint például a Bolognai-rendszerhez történő csatlakozás. Az ország oktatáspolitikai szempontból az Európai Unió felé törekszik, eredményeim szerint azonban a kisebbségi nemzeti közösségek jogait illetően visszafejlődés tapasztalható.

Kulcsszavak: oktatáspolitika, kisebbségi nemzeti közösségek, Ukrajna

19
júl 2019
SZERZŐ
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Lehet-e elég korán elkezdeni? Természettudományos irányultságú múzeumpedagógiai foglalkozások óvodások részére

A múzeumok szerepére vonatkozóan jelentős paradigmaváltáson vagyunk túl. Ugyan az intézményhálózat társadalmi-közösségi szerepének újrafogalmazása, illetve bővülésének folyamata már a múlt század második felében elkezdődött, az új feladatok értelmezése, a hozzájuk tartozó infrastruktúra kialakítása és a legmegfelelőbb módszertan elterjesztése egy hosszú, napjainkban is zajló folyamat. A múzeumi alapfeladatok között egyre jelentősebbé váló társadalmi szerepvállalás egyik tényleges megjelenési formája az egész életen át való tanulás támogatása, illetve a közoktatáshoz kapcsolódó múzeumpedagógia újradefiniálása. Az így megszólított korosztályok nagysága között jelentős eltérések tapasztalhatók, azonban kedvező folyamatnak tekinthető, hogy a legkisebbek – az óvodáskorúak –, mint az egyik leginkább befogadó és szenzitív csoport részére szervezett programok száma Magyarországon is érzékelhető növekedést mutat. Az alábbiakban a Karinthy Frigyes Óvoda és az Országos Műszaki Múzeum Elektrotechnikai Múzeuma közös – a természettudományok óvodáskorú gyermekekkel való, játékos formában történő megszerettetését célzó – projektjének koncepciójáról és megvalósításának technikai részleteiről szeretnék beszámolni. Bízom benne, hogy eddigi tapasztalataink felkeltik a téma iránt elkötelezettek érdeklődését, és a beinduló újabb programok a múzeum-óvoda együttműködések által a közoktatás színesedését eredményezik.

Kulcsszavak: múzeumpedagógia, kisgyermekkori tapasztalati tanulás, a tudomány tanulása, tanulási képességek, bevezetés a tudományokba

19
júl 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Óvodások IKT-használata otthon – szülői minta és szerepvállalás

Az IKT-eszközök térnyerésével párhuzamosan megnövekedett az infokommunikációs technológiák használatát és azok különböző területekre gyakorolt hatásának vizsgálatát középpontba helyező kutatások száma. E kutatások mintáit leginkább az iskoláskorúak és az annál idősebbek alkották, az óvodáskorúakra vonatkozóan alig vannak információink, a hazai óvodáskorúak és szüleik eszközhasználatáról nagymintás vizsgálatból származó aktuális adatok nem állnak rendelkezésre. Ez motivált bennünket arra, hogy egy kérdőíves vizsgálat keretében adatokat gyűjtsünk arra vonatkozóan, hogy az óvodáskorú gyermekek milyen IKT-eszközöket használnak, milyen rendszerességgel, mennyi ideig, illetve milyen szülői kontrollal teszik azt. Továbbá arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szülő iskolai végzettségével reprezentált családi háttér milyen kapcsolatot mutat a gyermekek IKT-használatával. Eredményeink megmutatták, hogy a vizsgált óvodáskorú gyermekek döntő többsége technologizált háztartásban nő fel, és egy részük maga is rendelkezik IKT-eszközzel. Ebben a korosztályban még nem jellemző a napi szintű eszközhasználat, azonban a szülők válaszai rámutattak arra, hogy a fogyasztott tartalmak igen széles skálán mozognak. A szülők válaszai leképezik az évek óta tartó vitát az eszközök vélt vagy valós, jótékony vagy káros hatásáról, hiszen a vizsgált gyermekek egy része egyáltalán nem használ IKT-eszközt, annak ellenére, hogy azokból legalább egy darab van minden háztartásban. Adataink megmutatták, hogy a gyermek eszközhasználatának engedélyezése, illetve annak időtartama, gyakorisága nem, azonban a szülői kontroll kapcsolatot mutat a szülő iskolai végzettségével. Eredményeink alátámasztják a szülői minta szerepét is, hiszen a gyermek IKT-használatának mértéke összefügg a szülő eszközhasználatának mértékével.

Kulcsszavak: IKT, óvodáskorúak, szülők, képernyőidő, tartalomfogyasztás, szocioökonómiai státusz

19
júl 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK