Tanárszakos hallgatók angolnyelv-tanulási és online olvasásistratégia-használata közötti összefüggések

Napjainkban az idegen nyelvek tanulása, elsajátítása, az idegen nyelvhez kötődő információszerzés gyakran online színtéren valósul meg, amelynek feltétele, hogy a nyelvtanulók rendelkezzenek az idegen nyelven elérhető információk értelmezéséhez és feldolgozásához szükséges szintű idegen nyelvi olvasási készségekkel és online olvasási stratégiákkal. Kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az egyetemi hallgatók milyen mértékben használják a digitális térben a különböző információk szerzését segítő online olvasási stratégiákat, valamint, hogy milyen kapcsolat van a hallgatók nyelvtanulási stratégiáinak és online olvasási stratégiáinak használata között. A nyelvtanulási stratégiák használatának mérésére Oxford (1990) Strategy Inventory for Language Learning (SILL) kérdőívét, az online olvasási stratégiák vizsgálatára Anderson (2003) Online Survey of Reading Strategies (OSORS) kérdőívét alkalmaztuk. Az eredmények mindkét kérdőív esetében mérsékelt stratégiahasználatot jeleztek. A nyelvtanulási stratégiák közül a metakognitív stratégiák használata volt a legjellemzőbb, míg az online olvasási stratégiák közül a problémamegoldó stratégiatípus volt a leggyakrabban használt. A különböző nyelvtanulási és olvasási stratégiák között mindenütt szignifikáns kapcsolatot detektáltunk, és eredményeink megerősítették többdimenziós modellünk működőképességét, amely szerint a nyelvtanulási stratégiák összességében nem, azonban bizonyos faktoraik szignifikáns hatást gyakorolnak az online olvasási stratégiahasználatra. A nyelvtanulási stratégiák közül a memória, a kompenzáló és a kognitív stratégiák hatása a legjelentősebb, és az átfogó olvasási stratégiák központi szerepe figyelhető meg. Kutatásunk felhívta a figyelmet a stratégiahasználat tanításának fontosságára.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégia, online olvasás, kérdőív, modellfejlesztés

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nőképváltozások gimnáziumi történelemtankönyvekben 1949 és 1989 között

Jelen kutatás egy hosszmetszeti összehasonlító tankönyvelemzés részét képezi, amely 1949 és 1989 között megjelent történelemtankönyvek nőképét, illetve nő- és genderspecifikus tartalmi elemeit, azok struktúráját tárja fel tankönyvtörténeti fókusz mentén, neveléstörténeti háttérrel. A vizsgálat célja egyrészről az volt, hogy elemezze a korszakban megjelent gimnáziumi történelemtankönyvek női dimenzióját, másrészről pedig az, hogy feltérképezze a tankönyvekben megtalálható ideológiai tartalmak vonatkozásában a nőképpel kapcsolatos legfontosabb változásokat. A tankönyvelemzés kutatásmódszertani koncepciójának alapját egy ún. nőképdimenziós-modell jelentette, amely három aspektus: a történelmi, a tartalmi és a didaktikai kontextus mentén rajzolja meg az adott korszak nőképét. Jelen vizsgálat fókuszában a nőkép történeti-ideológiai-politikai dimenziója állt, amely a történetírói tradíciót, a nődeficitet/nőhiányt, a nők férfi legitimációs értékét, illetve a hősnőszimbólumokat vette górcső alá. A kutatás eredményei nőtörténeti dimenzióba helyezve várhatóan bemutatják, hogy a vizsgált időszak történelemtankönyveiben manifesztálódó, politikai-ideológiai hatásoknak kitett nőkép/nőeszmény hogyan formálódott, változott. A kutatás segítheti a kor nőneveléstörténeti horizontjának kitágítását tantárgypedagógiai, tankönyvtörténeti aspektusból, illetve a nők történelmének beépítését a jelenkori történelemtankönyvekbe.

Kulcsszavak: tankönyvelemzés, tankönyv mint politikum, nőtörténelem, nőképdimenziós-modell

31
márc 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vámos Ágnes-emlékszám

31
dec 2020
SZERZŐ
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében II. Fiúgyermek-ábrázolások

Tanulmányomban egy korábbi cikkem folytatásaként Czóbel Béla fiúgyermek-ábrázolásainak elemzésére vállalkozom a gyermekkor-történeti ikonográfia eszközeivel, az alkotó életművében fellelhető releváns tárgyú képek pedagógiai eszmetörténeti háttérmotívumainak feltárására, s ezzel együtt a kép mögött húzódó gyermekszemléleti mintázatok feltárására törekedve. Czóbel a Nyolcak alkotójaként érintkezésbe került a művészcsoportra nagy hatást gyakorló baloldali szellemi áramlatokkal, így áttételesen az életreform-mozgalmak új ember- és gyermekszemlélete is hatást gyakorolhatott felfogására, így a látottak értelmezésekor elsősorban az életreform, a reformpedagógia és a gyermektanulmányi mozgalom eszméi felől indulva kezdjük el, hasonlóan előző, ugyancsak a Neveléstudományban közölt írásomhoz. Alapvető feltevésem szerint Czóbel festészetében a fiúgyermek a korszak „gyermek megváltó” toposzának tükrében értelmezhető, aki a társadalom megreformálásának zálogaként a természetes állapothoz való visszatérés lehetőségét hozza el a civilizációs sallangoktól terhelt polgári létmódtól menekülő ember számára.

Kulcsszavak: ikonográfia, gyermekkortörténet, Nyolcak, Czóbel Béla

02
okt 2020
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A gyermekkor felszabadítása Czóbel Béla festészetében I. Leánygyermek-ábrázolások

Tanulmányomban a Nyolcak tagjaként is ismert Czóbel Béla leánygyermek-ábrázolásainak elemzésére vállalkozom, az azok mögött húzódó eszme- és művelődéstörténeti hatások feltárására, a korszak progresszív (gyermektanulmányi és reformpedagógiai eredetű) gyermekségretorikai szólamaiból érkező hatások feltérképezésére törekedve, a Nyolcakat meghatározó szellem- és társadalomtudományi tájékozódásból kiindulva. Czóbel esztétikai megfontolásainak hátterében egy radikális, a társadalmi konvenciókkal való szembeszegülést magában foglaló társadalom- és emberszemlélet áll, s ebből fakadóan közvetlenül összekapcsolhatók egymással az elemzések kompozíció- és stílusanalízisre vonatkozó szempontjai, valamint a gyermekszemlélet vizsgálatának aspektusai, a Panofsky-féle ikonográfiai-ikonológia által nyújtott elemzési struktúra mentén elindulva. Tanulmányomban választ keresek arra, hogy miképp, milyen eszközök révén fejeződik ki a művész szemléletében munkáló társadalom-, ember- és gyermekszemlélet, a polgári nevelés valóságára vonatkozó reflexió szintjén mozogva.

Kulcsszavak: ikonográfia, gyermekkortörténet, Nyolcak, Czóbel Béla

30
jún 2020
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

„Kívánsággondolkodás” a hómani gimnáziumi történelemtankönyvekben

Az alábbiakban a hómani történelemtankönyv-sorozatok jelenkortörténeti fejezeteinek szemléleti vonásait veszem górcső alá, azokat, amelyek a Horthy-korszak hatalmi elitjének valóságtól elrugaszkodott, ún. „kívánsággondolkodására” utalnak. Az 1942-es kiadványok születéstörténetének bemutatását követően tartalmi elemzést végzek. Tanulmányom elsősorban a tankönyvtörténet-írás kutatási eredményeit kívánja gyarapítani, ugyanakkor elemzés tárgyává tettem néhány történelemtudományos szakmunkát is, amelyek a hatalmi elit külpolitikai közgondolkodására és a nagyhatalmak – különösen a Német Birodalom – Magyarországgal kapcsolatos elképzeléseinek felvázolására irányulnak.

Kulcsszavak: történelemtankönyvek, tankönyvi történetírás, hómani tankönyvsorozatok

30
jún 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A gamifikáció mint eszközrendszer és motivációs módszer az oktatásban

A gamifikáció alkalmazása egy marketingrendszernek az oktatásba történő adaptálását jelenti. Egy gamifikált (oktatási) folyamatban meghatároznak egy nagyobb célt, amelynek az elérését kisebb lépésekre, rövidebb célszakaszokra bontják. Az egyes állomásokon külső/kisebb ösztönzők segítségével arra törekszenek a tervezők, hogy a folyamatban, a rendszerben tartsák a résztvevőket úgy, hogy adott időpontokban, időintervallumokban adott helyen a résztvevők – a remélt jutalmak megszerzésért – elvégezzék a kitűzött feladatokat. A gamifikációs stratégia adaptálásának és folyamatos korszerűsítésének a célja elsősorban egy olyan motivált, proaktív tanulói magatartás kialakítása, ami hatékonyan tudja megtervezni és kivitelezni a céljai eléréséhez szükséges, értelemmel bíró tanulói tevékenységeket, illetve a tanulási folyamatokat. A tanulmány célja, hogy a nemzetközi és haza kutatások alapján rámutasson a gamifikált oktatás elemeire, módszereire és mozgatórugóira: hogyan játszik szerepet a gamifikált oktatás a külső motiváción keresztül a belső motiváció (gamifikáció 2.0) elérésében. Az újabb kutatások fényében a tanulmány alátámasztja az általunk javasolt gamifikált oktatás következő meghatározását: A gamifikáció oktatásban való alkalmazása egy olyan transzparens haladást és fejlődést biztosító motiváló rendszer, amely nagyfokú szabadságot biztosít a változatos, kitágult tanulási keretek megtalálásában, az egyedi tanulási utak, tevékenységformák és ütemezések megtervezésében, azok értékelésében, miközben épít a szociális faktor tanulásszabályozó szerepére. Kiemelt célja az autonómiára, az önszabályozó tanulásra és az egyén saját tanulása iránti felelősségvállalására való nevelés a belső motiváció megtalálásával és a flow-élmény átélésével.

Kulcsszavak: gamifikáció/játékosítás, motiváció, autonóm, proaktív tanulók

30
jún 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Abdukció a kvalitatív tartalomelemzésben

A teoretikus jellegű tanulmány az abdukció fogalmi rendszerét, jelenségét, kvalitatív kutatásban betöltött szerepét mutatja be, fókuszba helyezve a kvalitatív tartalomelemzést. Amellett foglal állást, hogy a társadalomtudományi kutatásban az abdukció kreatív folyamatként értelmezett, amely az induktív és deduktív dichotómia alternatívájaként jelenik meg, valamint rámutat arra, hogy az abduktív következtetések a formális logikával nem alapozhatók meg. A tanulmány kiemeli a deduktív és az induktív kategóriaállítás/kódolás kérdéses elemeit a kvalitatív tartalomelemzésben, majd rávilágít az abdukció szerepére a kvalitatív tartalomelemzés során konstruálandó kódháló esetén. Hangsúlyozza, hogy az abdukció nem az adatgyűjtés és az adatok kiértékelésének módszere, hanem a gondolkodás olyan formája, amely minden kutatásban jelen van.

Kulcsszavak: abdukció, kvalitatív tartalomelemzés, kategória, kódháló

30
jún 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre

A magyarországi felsőoktatás digitális megújulása kulcsfontosságú a minőségi tanárképzésben. Nemcsak az eszközhasználat, hanem az oktatásban résztvevők digitális kompetenciáit illetően is. Kutatásunk a DigCompEdu kérdőív magyarországi adaptációján elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be a digitális kompetenciák, az intézményi támogatottság, illetve a tanárképzésben résztvevők önreflexiói mentén. Tanulmányunk a digitális fordulat oktatásban tapasztalható bemutatása után részletesebb elemzést nyújtja a hazai tanárképzés digitális kompetenciáit illetően, arra keresve a választ, hogy a DigCompEdu által mért kompetenciák viszonyában milyen helyet foglal el a magyar felsőoktatás egy szeglete, a keretrendszer által leírt kompetenciák közül melyek a tanárképzésben részt vevő oktatók erősségei, illetve gyenge pontjai. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanárképzésben oktatók önreflektív tevékenységének bemutatására, valamint a digitális kompetenciák megléte és az önreflexió gyakorlása közötti összefüggésekre, illetve a tanári IKT-kompetenciák meglétének és az intézményi támogatottság közötti összefüggésekre is. Jelen elemzések az oktatási helyzetet és az oktatók digitális kompetenciáit egy, a Károli Gáspár Református Egyetem ITK Kutató- és Továbbképző Központ Oktatásinformatika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében zajló oktatáspedagógiai fejlesztések első, felmérő lépései.

Kulcsszavak: DigCompEdu, IKT, felsőoktatás, tanárképzés, önreflexió, intézményi támogatottság

Gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulók iskolai esélyei

Tanulmányom a gyermekvédelmi szakellátásba vett általános iskolai tanulók iskolai esélyeivel foglalkozik. A gyermekvédelmi szakellátásban felnövő, illetve abban a rendszerben élő gyermekek és fiatalok felnőtté válásuk során a társadalom alsó rétegét szélesítik. A társadalmi kirekesztettség, a minőségi kapcsolatok, a gazdasági, kulturális, szociális tőke hiánya miatt bizonytalan a társadalmi integrációjuk is. Az iskolában megszerzett tudás a társadalmi mobilitásuk záloga lehet. Az oktatás-nevelés intézményrendszere, valamint a benne tevékenykedő pedagógusok megfelelő elköteleződéssel és felkészültséggel esélyt és segítséget is adhatnak e tudás megszerzésére, a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Mindezek mentén tűztem ki célul annak vizsgálatát, hogy azok a pedagógusok, akik a gyermekvédelemi szakellátásban élő tanulók általános iskolai oktató-nevelő tevékenységét végzik, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen iskolai nehézségeket látnak, milyen konkrét problémákkal küzdenek. Kutatásom stratégiája mind az induktív, mind a deduktív stratégia jellemzőit magán viseli, vizsgálódásom során a dokumentumelemzés, a szóbeli és az írásbeli kikérdezés módszerét egyaránt felhasználtam. Kutatásom terepe Bács-Kiskun megye volt, de azt feltételezem, hogy más megyék is hasonló képet mutatnak a mai Magyarországon. Vizsgálati eredményeim a gyermekvédelemben felnövekvő tanulók iskolai esélyteremtésében és iskolai eredményességében tematizálható problémákat mutatnak. A pedagógusok nem felkészültek a gyermekvédelemben élő tanulókkal való egyéni bánásmódra, valamint e tanulók iskolai eredményességének növelésére. A pedagógusok nem vesznek részt olyan továbbképzésen, mely fókuszál a gyermekvédelemben felnövő tanulók sajátosságaira, vagy segíti az érdekükben sikeresen alkalmazható pedagógiai módszerek elsajátítását. Láthatóvá vált az is, hogy az általános pedagógusképzés során a kötelező kurzusok tananyaga csak elvétve tér ki külön a gyermekvédelemben élő tanulókkal kapcsolatos tartalmi elemekre.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, esélyteremtés, pedagógusok

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK