PED-QCA innováció a hazai neveléstudományi vizsgálatok számára

A tanulmány egy hazai szoftver-innovációt (PED-QCA) kínál a Qualitative Comparative Analysis (QCA) módszertanához. Kiemeli, hogy a QCA által nyújtott vizsgálati struktúra lehetőséget ad a szelekciómentes optimalizálásra, ami a neveléstudományi empirikus vizsgálatok számára új lehetőségeket nyithat a pedagógiai valóság értelmezésében. Ezt a folyamatot segítheti a PED-QCA, amely a crisp-set QCA (csQCA) működési elvei alapján utat nyithat az adekvátabb fuzzy-set QCA (fsQCA) módszertan neveléstudományi interpretációja felé.

Kulcsszavak: PED-QCA, Qualitative Comparative Analysis, szoftver-fejlesztés

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

10–14 éves tanulók idegen nyelvű szövegértési, szövegalkotási tudásának és stratégiahasználatának vizsgálata

Az idegen nyelvi olvasott szöveg értése és az írott szöveg alkotása már többször állt a hazai és nemzetközi kutatások középpontjában. Tanulmányunk a két területet ötvözi a területspecifikus stratégiahasználattal kiegészítve. Az olvasott szövegértési, valamint az írott szövegalkotási feladatok az idegen nyelvek tanításában domináns szerepet kapnak. Felmerül azonban az a kérdés, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen stratégiahasználat kapcsolódik, és milyen összefüggések vannak a szövegértési, szövegalkotási eredmények és a stratégiahasználat között, valamint hogyan alakul az idegen nyelvi attitűddel és osztályzatokkal való kapcsolatuk. Tanulmányunkban erre keresünk választ. Empirikus kutatásunkat felső tagozatos (10-14 éves) diákok körében valósítottuk meg online tesztek és kérdőívek felhasználásával. Az adatfelvétel az eDia rendszeren keresztül történt, a tanulók a saját iskolájukban két tanítási órán töltötték ki a teszteket és a kérdőíveket. Az eredmények szerint a tanulók szövegértési és szövegalkotási teszteredményei nem függenek szorosan a stratégiahasználatuktól. A szövegértési stratégiákat a szövegértés folyamatában megközelítőleg azonos mértékben alkalmazták, a szövegalkotási stratégiáknál viszont elsősorban az írás folyamán való stratégiahasználat jellemezte a tanulókat. Az írás és az olvasás során végzett tevékenységek között erős, szignifikáns kapcsolat mutatkozott. A változók közötti összefüggések vizsgálata azt jelezte, hogy a stratégiahasználat az angol nyelvi osztályzattal és az attitűddel mutat szoros összefüggést, és ezen változók teszteredményekre gyakorolt hatása jelentős. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a nyelvtanulással kapcsolatos attitűd meghatározó mind a tanulmányi eredmények, mind a stratégiahasználat tekintetében. Kutatásunk megerősítette azt is, hogy a nyelvtanulási folyamatba ágyazott explicit stratégiahasználat tanítása és az alkalmazás tudatossá tétele segíthet mind a szövegértési, mind a szövegalkotási készségek fejlesztésénél.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégiák, nyelvelsajátítás, idegen nyelvi olvasás- és írástudás

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az iskolai agresszió fogalmi köre – egy lehetséges rendszerezés

A tanulmány az iskolai agresszió témájához kapcsolódó fogalmak mögötti jelentéstartalmak értelmezésére összpontosít, mert a definiálásra vonatkozó hazai szakirodalom feltárása során az volt érzékelhető, hogy nincs egységesség a fogalomhasználatban, nem látszottak tisztázottnak az egyes jelentéstartalmak közötti különbségek, egymáshoz való viszonyuk. Az egyes fogalmak egymással összefüggnek, de mégsem azonosak. A köztük lévő különbségek konkrét viselkedésbeli sajátosságokat ragadnak meg, amelyek akár kutatók, akár gyakorló szakemberek, közösségek számára is lényegesek. Hiszen az egyéni tapasztalatok és nézetek által befolyásolt fogalom-értelmezések félrevezethetik a vizsgálatokat és a konkrét iskolai prevenciós tevékenységeket is. A tanulmány célja, hogy bekapcsolódjon az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzusba, elfogadva, hogy vannak olyan szakmai közösségek, amelyek az általunk választottól eltérő fogalmakat használnak, ahogy olyanok is, akik hasonlókat. A tanulmányban azt mutatjuk meg, ahogy a szakirodalom alapján az agresszió, erőszak és zaklatás fogalmakat magyarázzuk.

Kulcsszavak: agresszió, erőszak, zaklatás, fogalmi rendszer

20
dec 2017
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nagypolgári és nemesi leánygyermek-ábrázolás a Millennium korának társasági festészetében

Tanulmányomban a nagypolgári és nemesi leánygyermek-ábrázolás dualizmuskori gyakorlatában fellelhető gyermekszemléleti mintázatok feltárására vállalkozom a társasági festészet vonatkozásában, Vastagh György, Innocent Ferenc és László Fülöp leányportréira összpontosítva. Elemzéseim során a könyvemben (Támba, 2017, pp. 79–122) vázolt kutatásmódszertani eljárást követem. A képelemzések struktúráját Erwin Panofsky (1955) ikonográfiai-ikonológiai modellje, illetve annak a Mietzner & Pilarczyk (2013, p. 36) szerzőpáros által továbbgondolt változata adja, a társadalmi tudat- és tapasztalatformák feltárására irányuló szemléletmódot Norbert Schneider (é. n.) munkái szolgáltatják, az elemzés társadalomtudományi irányultságú szempontjait pedig Sztompka (2009) és Goffman (1956) nyújtják. Írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a festők milyen külsődleges jegyekkel, önreprezentációs eszközökkel (ld. Goffman, 1956, pp. 10–14), létmotívumokkal, létmetaforákkal és szimbólumokkal érzékeltették az ábrázoltakra vonatkozó gyermekkép és gyermekfelfogás (ld. Pukánszky, 2005, pp. 9–10) jegyeit.

Kulcsszavak: ikonográfia, gyermekkor-történet, a leánynevelés története

20
dec 2017
SZERZŐ
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan hazai fejlődéstörténete négy neveléstudományi folyóirat tükrében: fókuszban a 2011–2015 közötti időszak

A tanulmány a magyar kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan fejlődéstörténetét vizsgáló munkák sorába kíván illeszkedni, folytatja a Sántha Kálmán (2009, 2016) tanulmányai által megkezdett törekvést. Négy magyar neveléstudományi szaklap, az Iskolakultúra, az Új Pedagógiai Szemle, a Magyar Pedagógia és a Pedagógusképzés 2011 – 2015 megjelent számait vizsgáltuk, célként a jelenlegi hazai kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan helyzetének feltárását, valamint a hazai és a nemzetközi kvalitatív irányzatok közötti kapcsolatok feltérképezését tűztük ki. A tanulmányokat a kombinált (deduktív és induktív) logika szerinti kvalitatív tartalomelemzési eljárással dolgoztuk fel, a szövegkorpuszokat fő- és alkódok hierarchiájával vizsgáltuk. Az eredményeket három nagyobb tartalmi csoport, a kvalitatív tanulmányok elméleti hátterére vonatkozó cikkek, a kvalitatív módszerek alkalmazhatóságát elemző empirikus tanulmányok és a recenziók, konferencia-ismertetők alapján jelenítettük meg. A tanulmány a hazai kvalitatív pedagógiai kutatásmódszertan szisztematizálási törekvéseihez kíván hozzájárulni.

Kulcsszavak: pedagógiai szaklapok, kvalitatív kutatási módszerek, kvalitatív tartalomelemzés

29
jún 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Digitális történetmesélés alkalmazása természettudományos témájú tantárgyi tartalmak feldolgozásában

Az oktatási intézmények falai között egyre több digitális eszköz és technológia jelenik meg, mellyel párhuzamosan felmerültek a pedagógiai módszertani kultúra technológia-alapú megújulására vonatkozó igények is. A digitális történetmesélés (digital storytelling, továbbiakban DST) egy olyan új tanulásszervezési eljárás, melyben a hagyományos történetmesélés ötvöződik a digitális eszközhasználattal. Lényege, hogy a tanulók nem öncélúan alkalmazzák a digitális eszközöket, hanem egyedi elbeszéléseket, sajátos multimédia produktumokat hoznak létre, melyek felkeltik tanulótársaik figyelmét, lelkesedését, és kommunikációt generálnak a feldolgozott témában a tanulóközösségen belül. Többszörösen bizonyított a DST tanulói motivációra (Abdolmanafi-Rokni és Qarajeh, 2014) és teljesítményre (Smeda, Dakich és Sharda, 2014) gyakorolt pozitív hatása. A kutatások jelentős hányada azonban humán tárgyak esetében tért ki a DST különböző képesség- és készségfejlesztésben játszott szerepére (problémamegoldó képesség – Chun-Ming, Gwo-Jen és Iwen, 2012); önálló tanulási stratégia kialakításának képessége, kritikai gondolkodás (Abdel-Hack, Helwa és Abdel-Hamid, 2014). E tanulmány célja annak bemutatása, hogyan lehet a DST-t gimnáziumi földrajz órán kreativitásfejlesztő módszerként alkalmazni. Kvalitatív és kvantitatív mérőeszközök, illetve egy digitális történet-értékelő sablon segítségével azt vizsgáltuk, milyen stratégiák mentén szelektálnak különböző képi és verbális tartalmakat a tanulók digitális történetük tervezése és alkotása során, illetve hogy digitális eszközhasználati szokásaik megfelelnek-e a DST módszeréhez köthető technológiai elvárásoknak. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy a tanulók egyéni tanulási jellemzői, mint például digitális kompetenciájának mértéke, vagy egyéni kognitív stílusa hogyan függenek össze a DST mint tanulási módszer alkalmazásával.

Kulcsszavak: digitális történetmesélés, kognitív stílus, digitális kompetencia, módszertan

29
jún 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Learning and Teaching in Innovation: why it is important for education in 21st century

The purpose of this article is to understand the state of play in today’s research into the field of teacher learning and teacher professional development, as well as to make a connection with the need for change in how education is implemented in schools of 21st century. The study portrays the accelerated learning curve for teachers in innovative learning environments which as such demand collaboration, experimentation and questioning of one’s own practice. The conclusions point out the need for spreading the examples of successful pedagogical and technological innovations and further stimulating teacher learning in order to get better results for schools, pupils and societies in the future.

Keywords: teacher learning, teacher professional development, innovation, educational change, 21st century skills

29
jún 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A Kazah Köztársasági Hadsereg fizikai kiképzési rendszerének fejlődéstörténete

Jelen tanulmány a Kazah Köztársasági Hadsereg fizikai kiképzési rendszerének történetét és főbb állomásait mutatja be. A kazahi kiképzési rendszer és a kazah fegyveres erők fejlődése között szoros kapcsolat mutatható ki. A fizikai kiképzés természetéről és szervezéséről vallott vélemények időben változtak, az ország mindenkori militáris doktrínáitól függően. A tanulmányban a fizikai kiképzés főbb állomásait a szabályozó dokumentumok elemzésének segítségével határoztuk meg.

Kulcsszavak: Kazah Köztársaság, katonai doktrína, fegyveres erők, testedzés, sportok, periodizáció, katonaság

29
márc 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának aktuális kérdései a felnőttképzés területén II.

A tanulmány első része, elméleti bevezetője a Neveléstudomány folyóirat előző 2016/4. számában jelent meg. A tanulmány második részében az „Esély(egyenlőség)-Részvétel-Lehetőség Fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci (re)integrációjának aktuális kérdései a felnőttképzés területén” című kutatásom eredményeit mutatom be. Célom volt megismerni a fogyatékossággal élő személyek foglalkozási rehabilitációjának egy fontos területét, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési intézmények működését. Kiemelten vizsgáltam a fogyatékossággal élő felnőttek képzésekhez történő akadálymentes hozzáférésének lehetőségeit, figyelembe véve az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéshez kapcsolódó jogszabályi előírásokat. A kutatás hiánypótló információk forrásaként szolgál a fogyatékossággal élő személyek képzésben történő részvételére vonatkozóan, mind a felnőttképzési, mind pedig az érintett, fogyatékossággal élő személyek oldaláról. A kutatás lefolytatását a „Közösen a Jövő Munkahelyeiért” Alapítvány támogatta.

Kulcsszavak: fogyatékossággal élő személyek, megváltozott munkaképesség, felnőttképzés, multikulturális felnőttképzés

29
márc 2017
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A képzettség és a foglalkozás közötti kongruencia/inkongruencia a hazai és nemzetközi kutatási eredmények tükrében

Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi kutatásban vizsgálták a képzettség és a foglalkozás közötti illeszkedést a végzettségi szint és a szakirányú végzettség figyelembevételével. A vertikális és horizontális kongruenciát/ inkongruenciát vizsgáló kutatások a populáció nagyságát tekintve két csoportra oszthatók. Az egyik csoportba tartoznak azok a kutatások, amelyek az összes képzettségi szinten végzettek foglalkoztatását vizsgálták, míg a másik csoportot kifejezetten a felsőoktatásban végzettek elhelyezkedését vizsgáló kutatások alkotják. A kutatási eredmények alapján a legtöbb európai országban gyakori jelenség az inkongruens elhelyezkedés vertikálisan és horizontálisan egyaránt. Ugyanakkor problémát a valódi inkongruencia jelenthet, amikor a munkavállalók nem tudják hasznosítani képességeiket. Talán olyan képzési programokra van szükség, amelyek a speciális tudás mellett kielégíthetik az inkongruenciához kapcsolódó transzfertudás iránti munkaerőpiaci igényeket is.

Kulcsszavak: kongruencia, horizontális inkongruencia, vertikális inkongruencia, felsőoktatás, munkaerőpiac, kutatási eredmények

29
márc 2017
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK