Szisztematikus irodalomfeldolgozás a videófelvétellel támogatott felidézést alkalmazó pedagógus-kutatásokról

A pedagógusok reflektív gondolkodásának feltárására alkalmazott kutatási módszerek, mind hazai, mind nemzetközi térben aktuálisak és jelentősek (Creswell, 2014; Polat, 2015). A reflektív gondolkodás jelenléte a hazai neveléstudományi kontextusban a tanárképzés, a továbbképzés és az értékelési rendszer területén erős. Ennek ellenére az empirikus vizsgálatokat bemutató, a téma szisztematikus irodalom feltárására vállalkozó publikációk hiánya jellemző, ezért kutatócsoportunk a videófelvétellel támogatott felidézés (VSR) mint a reflektív gondolkodás fejlesztésének hatékony technikájának szisztematikus irodalomfeldolgozását (systematic literature review) tűzte ki célul. Irodalmi feldolgozásunk egy kiterjedtebb kutatás részeként, a VSR szerepét vizsgálja a pedagógusok pályafejlődésének korai szakaszában az elmúlt négy évtizedben. Vizsgálataink rávilágítottak arra, hogy nemzetközi térben a pedagógusok reflektív gondolkodásának kutatását mind célkitűzései tekintetében, mind kutatásmódszertani szempontból sokszínűség jellemzi. A VSR-ra vonatkozó kutatások a pedagógusok gondolkodásának számos területére kiterjedtek, például a döntéshozatalra (Byra, & Sherman, 1993), az osztálytermi viselkedésre (Kwo, 1994) és a korai szakmai tapasztalatok témakörére (Powell, 1992) csakúgy, mint a folyamatos szakmai fejlődésre (Freitas, Jiménez, & Mellado, 2004). Tanulmányunk első része a VSR fogalmi és történeti alapjait mutatja be, majd az általunk végzett kutatást különös tekintettel az irodalomfeldolgozás módszertani jellemzőire, folyamatára és eredményeire: a vizsgálatba bevont tanulmányok céljaira és eredményeire. (A VSR technika alkalmazásának módszertanát következő tanulmányunkban dolgozzuk fel. Neveléstudomány 2018/4)

Kulcsszavak: pedagógusok korai pályafejlődése, pedagógusképzés, reflektív gondolkodás, szisztematikus irodalomfeldolgozás, videóval támogatott felidézés (VSR)

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A gyermekkor értelmezési lehetőségei a fejlődésközpontú- és az új szociológiai paradigma mentén

A tanulmány a gyermekkor koncepciójához kapcsolódóan az elsősorban szociológiai kötődésű tudományos diskurzus két pólusa, a fejlődésközpontú- és új szociológiai paradigmák mentén tárja fel a gyermekkor értelmezési lehetőségeit. A két paradigma alapjaiban határozza meg a 21. században jelen lévő gyermekkor konstrukciókat. A gyermekkor krízisét leíró megközelítések sok esetben valójában a modernitás által létrehozott gyermekkor képéhez visszalépő, értékelő viszonyulások, kétségtelen ugyanakkor, hogy a késő-modern kor hozta gazdasági, kulturális és társadalmi változások újrakonstruálják a gyermekkort. A tanulmány célja ennek a kettőségnek a feltárása és értelmezése.

Kulcsszavak: gyermekkor értelmezések, fejlődésközpontú paradigma, új szociológia

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

A tantervi dokumentumokban célként jelenik meg a nemzeti identitás fejlesztése, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, hogy milyen jellemzői vannak a tanulók nemzeti identitásának. Kutatásunkban azt a célt tűztük ki, hogy mérjük a tanulók teljesítményét a nemzeti identitással összefüggő ismeretelemekkel, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban. A nemzeti szimbólumok a nemzeti kultúra elemei, a történeti narratívákban helyet kapó személyek, események, helyszínek vagy tárgyi alkotások. Több lépésben meghatároztuk a tantervekben szereplő nemzeti szimbólumokat, majd ezek felhasználásával tesztet készítettünk. Eredményeink szerint tesztünk segítségével jellemezni tudjuk a tanulók tudását, átlagosan 64,78%-os teljesítményt értek el. Az idősebb tanulók jobban teljesítettek, míg a nemek között nem találtunk különbséget. A nemzeti identitás elemei közül vizsgáltuk a tanulók azonosulásának erősségét is. A 6. évfolyamosok gyengébb azonosulást tanúsítottak, nemi különbséget ebben az esetben sem találtunk. Megvizsgáltuk a teszteredmények és az azonosulás erőssége közötti kapcsolatot is. Mindkét évfolyamon kapcsolat mutatható ki a változók között, azonban az együtt járás mértéke alacsony. A tanulók teljesítménye ugyanakkor korrelál az iskolai teljesítményükkel való elégedettségükkel, ami megerősíti, hogy a tananyagban helyet kapó ismereteket mérte tesztünk. Számítógép-alapú mérésünk lehetővé tette, hogy a tesztkitöltés körülményeiről is adatokat gyűjtsünk. Nem találtunk összefüggést a tanulók teljesítménye és tesztre fordított ideje között, azonban az idő és az iskolába járás iránti pozitív attitűd között igen. Ez az eredmény azt erősíti meg, hogy nem a tanulók tudás szintje befolyásolja a kitöltésre fordított időt, hanem inkább attitűdjeik befolyásolják azt. Kutatásunk az első lépés volt annak érdekében, hogy megismerjük az iskola identitáskonstrukcióban betöltött szerepét.

Kulcsszavak: általános iskola, tudásszintmérés, állampolgári kompetencia, nemzeti identitás, számítógép-alapú mérés

12
okt 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A magánénekes felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók zenei és nyelvi képzettsége egy kérdőíves kutatás tükrében

Jelen tanulmányunk egy az eredeti nyelvű éneklés kérdésével foglalkozó átfogó kutatás részterületét dolgozza fel. Elsőként azt tekintjük át, hogy a jelenlegi magyar zenei felsőoktatási rendszerben résztvevő magánénekes hallgatók zenei és nyelvi felkészültségét milyen szociokulturális tényezők és hogyan befolyásolják. Ezt követően számba vesszük, hogy milyen nyelveket, milyen keretek között és milyen eredményességgel tanulnak. Végül azt tárjuk fel, hogy az intézményi nyelvi képzések hogyan viszonyulnak az idegen nyelvű éneklésre vonatkozó interpretációs elvárásokhoz. Vizsgálatainkat a hallgatók kérdőíves lekérdezésével folytattuk le 2017-ben, az eredményeket kvantitatív technikával dolgoztuk fel. A hallgatói lekérdezés mintasokaságát hat zenei felsőfokú intézmény magánénekes hallgatói állománya alkotta (N=90). Az anonim kitöltésekből kapott adatokból SPSS adatbázist generáltunk, az elemzés során az SPSS 19. programot használtuk, százalékos eloszlásokat és átlagokat használtunk. Kutatási eredményeink igazolták azokat az előzetes feltevéseinket, amelyek szerint a magánénekes hallgatók demográfiai és szociális háttere (szülők végzettsége, anyagi tőke, településtípus) alapvetően befolyásolja a zenetanulás és nyelvtanulás lehetőségeit. A nyelvi preferenciákkal kapcsolatban várakozásainknak megfelelően igazolást nyert, hogy a hallgatói életkor erősen meghatározza azt. A fiatalabb korcsoportok nyelvtudása döntően az angol nyelvre koncentrált. Orosz, francia és spanyol nyelvet minimálisan, olaszt és németet jóval kisebb arányban és kevesebb ideig tanulnak. A hallgatók nyelvi preferenciái tehát nem állnak összhangban az eredeti nyelvű vokális interpretációs elvárásokkal. Mivel a vokális irodalom jelentős része éppen ezeken a nyelveken íródott, intézményes keretek közötti oktatása a magánénekes képzés nyelvi komponensének eredményesebb továbbfejlesztését kívánná meg.

Kulcsszavak: nyelvi képzettség, zenei képzettség, hallgatók, felsőoktatás

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A „Rajzolj egy fogyatékos embert” teszt alkalmazásának lehetőségei a pedagógiában

A szerzők a fogyatékosság iránti attitűd feltárásának lehetőségeit vizsgálták projektív rajztesztek segítségével. Egy fogyatékos emberrel való találkozás intenzív érzelmi tapasztalat, amelyben számos intraperszonális konfliktus van jelen, amelyek feltárása társadalmi tabuk miatt nehézségekbe ütközik. A vizsgálat során 116 rajzról kérdezték meg különböző szakértők véleményét. A kapott eredményeket egy olyan összeállított szempontsor szerint elemezték, mely a rajzokról alkotott benyomások, vélemények, elemző reflexiók szerint visszatérő és tipizálható mintázatokat mutat, majd a kapott mintázatokat szakirodalmi forrásokkal vetették össze. Az elemzés nem vette figyelembe a rajzkészség megítélését, hiszen valamennyi rajzoló 18 év feletti ép intellektusú személy, valamint a rajzolásra fordított idő többletinformációt hordoz az attitűd lehetséges megfigyelése és érékelése tekintetében. Az elemzés során különböző fogyatékossággal kapcsolatos attitűdökkel, sztereotípiákkal azonosítható rajzi jegyeket találtak, mint izoláció, alacsonyabb vagy egyenlő társadalmi státus, gyermekként való kezelés, személyközpontú vagy problémaközpontú megközelítés. A rajzokból az attitűd érzelmi komponenseire, a rajzoló a fogyatékossággal kapcsolatos érzelmeire is következtetni enged. A rajzi válaszok többértelműsége és komplexitása miatt pedagógiai alkalmazás során a rajz értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges a rajzolónak a rajzoláskor aktuális, kontextuális állapotának értelmezése. A teszt szerepe a pedagógiai kutatásban és a gyakorlati munkában egyaránt a fogyatékossággal kapcsolatos attitűd a maga komplexitásában való kifejezésének lehetősége, és a rejtett, vagy nehezen verbalizálható tartalmak kimondhatóvá tétele.

Kulcsszavak: projektív rajzteszt, attitűd vizsgálata, fogyatékosság, társadalmi érzékenyítés

15
jún 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A fogyatékossággal élő személyek felsőoktatáshoz történő hozzáférésének biztosítása Skóciában

A tanulmány a fogyatékosságtudomány széles és sokrétű szakterületén belül célirányosan a fogyatékossággal élő személyek felsőoktatáshoz történő hozzáférésének kérdésével foglalkozik. Bemutatja a felvetett probléma egy, az általános gyakorlattól eltérő megközelítését, megoldását egy külföldi példa, a skót gyakorlat alapján. A skóciai szakmai konzultáció bemutatása azért fontos, mert paradigmaváltásként is értelmezhető a fogyatékossággal élő személyek felsősoktatáshoz történő hozzáférése biztosításának gyakorlatában. A fő különbség az általános gyakorlathoz képest mindenekelőtt abban jelentkezik, hogy a skót gyakorlat az egyes képzési területeken előírt egészségügyi, orvosi szempontokon alapuló alkalmassági vizsgákat a hozzáférés társadalmi akadályainak tekinti. Azaz a skót törvényi változások bevezetését megelőző szakmai viták során azt a dilemmát boncolgatták, hogy vajon az alkalmassági vizsgák előírása, megkövetelése nem jelent-e hátrányos megkülönböztetést a fogyatékossággal élő személyekre nézve? A tanulmány bemutatja, hogy Skóciában specifikusan milyen előzményei voltak a törvényi változásoknak (mi generálta a törvényi változtatásokat), röviden összefoglalva, hogy miben áll az új törvényi szabályozás. Áttekintést ad arról, hogy a kapcsolódó hazai szakirodalomban milyen hasonló problémafelvetésekre került sor. A skót gyakorlat, amely hosszú társadalmi (szakmai) konzultációk során alakult ki, a felsőoktatáshoz történő hozzáférés biztosításának területén emberi jogi alapú megközelítésnek tekinthető. Ez alapvetőn különbözik az országok többségében napjainkban is általánosan követett gyakorlattól, amely ezen a területen a fogyatékossággal élők felsőoktatáshoz történő hozzáférését orvosi, egészségügyi szempontok alapján ítéli meg.

Kulcsszavak: felsőoktatáshoz való hozzáférés, fogyatékossággal élő hallgatók, egészségügyi alkalmasság

15
jún 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

PED-QCA innováció a hazai neveléstudományi vizsgálatok számára

A tanulmány egy hazai szoftver-innovációt (PED-QCA) kínál a Qualitative Comparative Analysis (QCA) módszertanához. Kiemeli, hogy a QCA által nyújtott vizsgálati struktúra lehetőséget ad a szelekciómentes optimalizálásra, ami a neveléstudományi empirikus vizsgálatok számára új lehetőségeket nyithat a pedagógiai valóság értelmezésében. Ezt a folyamatot segítheti a PED-QCA, amely a crisp-set QCA (csQCA) működési elvei alapján utat nyithat az adekvátabb fuzzy-set QCA (fsQCA) módszertan neveléstudományi interpretációja felé.

Kulcsszavak: PED-QCA, Qualitative Comparative Analysis, szoftver-fejlesztés

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

10–14 éves tanulók idegen nyelvű szövegértési, szövegalkotási tudásának és stratégiahasználatának vizsgálata

Az idegen nyelvi olvasott szöveg értése és az írott szöveg alkotása már többször állt a hazai és nemzetközi kutatások középpontjában. Tanulmányunk a két területet ötvözi a területspecifikus stratégiahasználattal kiegészítve. Az olvasott szövegértési, valamint az írott szövegalkotási feladatok az idegen nyelvek tanításában domináns szerepet kapnak. Felmerül azonban az a kérdés, hogy ezekhez a feladatokhoz milyen stratégiahasználat kapcsolódik, és milyen összefüggések vannak a szövegértési, szövegalkotási eredmények és a stratégiahasználat között, valamint hogyan alakul az idegen nyelvi attitűddel és osztályzatokkal való kapcsolatuk. Tanulmányunkban erre keresünk választ. Empirikus kutatásunkat felső tagozatos (10-14 éves) diákok körében valósítottuk meg online tesztek és kérdőívek felhasználásával. Az adatfelvétel az eDia rendszeren keresztül történt, a tanulók a saját iskolájukban két tanítási órán töltötték ki a teszteket és a kérdőíveket. Az eredmények szerint a tanulók szövegértési és szövegalkotási teszteredményei nem függenek szorosan a stratégiahasználatuktól. A szövegértési stratégiákat a szövegértés folyamatában megközelítőleg azonos mértékben alkalmazták, a szövegalkotási stratégiáknál viszont elsősorban az írás folyamán való stratégiahasználat jellemezte a tanulókat. Az írás és az olvasás során végzett tevékenységek között erős, szignifikáns kapcsolat mutatkozott. A változók közötti összefüggések vizsgálata azt jelezte, hogy a stratégiahasználat az angol nyelvi osztályzattal és az attitűddel mutat szoros összefüggést, és ezen változók teszteredményekre gyakorolt hatása jelentős. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a nyelvtanulással kapcsolatos attitűd meghatározó mind a tanulmányi eredmények, mind a stratégiahasználat tekintetében. Kutatásunk megerősítette azt is, hogy a nyelvtanulási folyamatba ágyazott explicit stratégiahasználat tanítása és az alkalmazás tudatossá tétele segíthet mind a szövegértési, mind a szövegalkotási készségek fejlesztésénél.

Kulcsszavak: nyelvtanulási stratégiák, nyelvelsajátítás, idegen nyelvi olvasás- és írástudás

14
ápr 2018
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az iskolai agresszió fogalmi köre – egy lehetséges rendszerezés

A tanulmány az iskolai agresszió témájához kapcsolódó fogalmak mögötti jelentéstartalmak értelmezésére összpontosít, mert a definiálásra vonatkozó hazai szakirodalom feltárása során az volt érzékelhető, hogy nincs egységesség a fogalomhasználatban, nem látszottak tisztázottnak az egyes jelentéstartalmak közötti különbségek, egymáshoz való viszonyuk. Az egyes fogalmak egymással összefüggnek, de mégsem azonosak. A köztük lévő különbségek konkrét viselkedésbeli sajátosságokat ragadnak meg, amelyek akár kutatók, akár gyakorló szakemberek, közösségek számára is lényegesek. Hiszen az egyéni tapasztalatok és nézetek által befolyásolt fogalom-értelmezések félrevezethetik a vizsgálatokat és a konkrét iskolai prevenciós tevékenységeket is. A tanulmány célja, hogy bekapcsolódjon az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzusba, elfogadva, hogy vannak olyan szakmai közösségek, amelyek az általunk választottól eltérő fogalmakat használnak, ahogy olyanok is, akik hasonlókat. A tanulmányban azt mutatjuk meg, ahogy a szakirodalom alapján az agresszió, erőszak és zaklatás fogalmakat magyarázzuk.

Kulcsszavak: agresszió, erőszak, zaklatás, fogalmi rendszer

20
dec 2017
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Nagypolgári és nemesi leánygyermek-ábrázolás a Millennium korának társasági festészetében

Tanulmányomban a nagypolgári és nemesi leánygyermek-ábrázolás dualizmuskori gyakorlatában fellelhető gyermekszemléleti mintázatok feltárására vállalkozom a társasági festészet vonatkozásában, Vastagh György, Innocent Ferenc és László Fülöp leányportréira összpontosítva. Elemzéseim során a könyvemben (Támba, 2017, pp. 79–122) vázolt kutatásmódszertani eljárást követem. A képelemzések struktúráját Erwin Panofsky (1955) ikonográfiai-ikonológiai modellje, illetve annak a Mietzner & Pilarczyk (2013, p. 36) szerzőpáros által továbbgondolt változata adja, a társadalmi tudat- és tapasztalatformák feltárására irányuló szemléletmódot Norbert Schneider (é. n.) munkái szolgáltatják, az elemzés társadalomtudományi irányultságú szempontjait pedig Sztompka (2009) és Goffman (1956) nyújtják. Írásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a festők milyen külsődleges jegyekkel, önreprezentációs eszközökkel (ld. Goffman, 1956, pp. 10–14), létmotívumokkal, létmetaforákkal és szimbólumokkal érzékeltették az ábrázoltakra vonatkozó gyermekkép és gyermekfelfogás (ld. Pukánszky, 2005, pp. 9–10) jegyeit.

Kulcsszavak: ikonográfia, gyermekkor-történet, a leánynevelés története

20
dec 2017
SZERZŐ
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK