A hazai pedagógia szaksajtó-kutatás történetéhez: a Pedagógiai Szemle genezise

Az utóbbi bő évtizedben intenzív kutatások kezdődtek meg a hazai nevelésügy 1945-öt követő időszakáról. És bár ez a korszak időben közel van, mégsem akadályozta az ebből fakadó személyes érintettség a kutatásokat. A kutatók változatos témák iránt érdeklődve, változatos kutatásmódszertant választva próbálják meg nemcsak feltárni, hanem megérteni a korszak személyi mozgásait és intézményi változásait. Mivel az 1948-at követő időszakban – a szó legszorosabb értelmében – radikális változások történtek (nemcsak a hazai oktatásügy területén), még ma is elmondható, hogy ismereteink bővítésre szorulnak, annak ellenére, hogy már számtalan kérdésben sikerült körvonalazni, rekonstruálni az eseményeket. Jelen munkámmal én is egy „fehér folt” megvilágítását tűztem ki célul: az ötvenes évek hazai sajtóátalakulásának részeként megalakult Pedagógiai Szemle – mely ma már Új Pedagógiai Szemle címmel jelenik meg – genezisének vázlatos megrajzolásával.

Kulcsszavak: neveléstörténet, ötvenes évek, sajtótörténet, sajtókutatás

11
okt 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tabuk és bizalom szerepe az iskolai erőszak szempontjából

A tanulmányban egy budapesti szakközép- és szakiskolában végzett esettanulmány részeredményét mutatjuk be, az iskolai erőszak vonatkozásában jelenlévő tabukat és a tanulók felnőttek iránti bizalmát. E két témában főként nemzetközi szakirodalomra tudtunk támaszkodni, melyek arra mutatnak, hogy az iskola szereplőinek egymásba vetett bizalma alapja lehet a bántalmazással kapcsolatos jelzőrendszer eredményesebb működésének. A kérdőíves vizsgálatra, interjúra, fókuszcsoportos beszélgetésre és dokumentumelemzésre épült kutatással kiderült, hogy a vizsgált iskolában nincs összefüggés a különféle erőszakos viselkedéstípusok előfordulási gyakoriságának érzékelése és a között, hogy jeleznek-e a tanulók egy felnőttnek, ha tudomásukra jut, hogy valaki bántalmazás, zaklatás áldozatává válik, viszont az őszinte és nyílt légkör segíti a bizalom kialakulását, ami pedig összefüggést mutat az iskolában dolgozó felnőtteknek adott jelzésekkel. Az is látszik, hogy az osztályfőnöknek kulcsszerepe van ebben. A mikrokörnyezet különböző nézőpontokból történő vizsgálata lehetőséget adott olyan mélyebb összefüggések megismerése, amelyek tudatosítása az iskola szereplőiben befolyással lehet az adott iskolában megjelenő erőszak visszaszorítására és akár hosszú távú megelőzésére.

Kulcsszavak: iskolai erőszak, bizalom, őszinteség, tabuk

11
okt 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Kreativitás és köznevelés: A Nemzeti alaptanterv kreativitás-felfogásának kritikai vizsgálata

Az elmúlt 20 évben a kreativitás nevelésben és oktatásban betöltött szerepe jelentős mértékben felértékelődött. Világszerte számos ország a diákok kreativitásának fejlesztésében látja a gazdasági versenyképesség növekedésének, valamint a társadalmi és egyéni jólét megteremtésének esélyét. A kreativitás iskolai fejlesztésnek sikeressége tantervi tényezők függvénye is. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a 2012-es Nemzeti alaptanterv (Nat) által közvetített kreativitás-felfogás feltárása és annak kritikai elemzése volt tartalomelemzés módszerével. A tartalomelemzés alapját a kreativitás explicit megnevezéséhez kapcsolódó kulcsszavak megjelenésének helye, gyakorisága és szemantikai kontextusa képezte. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy bár a kreativitás a Nat visszatérő eleme, azonban az eltérő arányokban és mélységekben jelenik meg a közös célokban, a különböző műveltségterületeken és képzési szakaszokban. A kreativitást a Nat minden műveltségi terület és képzési szakasz számára releváns kereszttantervi fejlesztési területként nevezi meg. A kreativitás a leggyakrabban a Művészetek területen jelenik meg, négy műveltségterület pedig egyáltalán nem nevezi meg a kreativitást (Ember és társadalom, Ember és természet, Földünk és környezetünk és Idegen nyelvek). A Nat-ban a kreativitás nem kerül meghatározásra és csak néhány műveltségterület segíti annak értelmezését. A Művészetek és Matematika műveltségi területeken külön fejlesztési feladatok támogatják a kreativitás kibontakozását. Megállapítható, hogy a tantervben egy világosabb, belső ellentmondásoktól mentes, következetes kreativitásmegközelítésre van szükség.

Kulcsszavak: kreativitás, kreativitás és oktatás, kreativitásra való nevelés, tanterv, Nemzeti alaptanterv, tartalomelemzés

11
okt 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Logopédusképzés és -továbbképzés hazánkban

A gyógypedagógus-logopédusképzés hazánkban több, mint száz éves múltra tekint vissza. Ezen idő alatt sok szerkezeti és tartalmi átalakuláson ment keresztül. A felsőoktatási intézmények mind a jogszabályi előírásoknak, mind a munkaerő-piaci elvárásoknak igyekeznek megfelelni. Ezáltal olyan szakemberek képzését kívánják biztosítani, akik elméleti és gyakorlati tudásukkal helyt tudnak állni a hétköznapokban, emellett képesek új ismeretek elsajátítására, önmaguk továbbképzésére. A tanulmány a jelenleg fennálló logopédusképzésre fókuszál. Öszszegzi a képzési lehetőségeket és helyeket, valamint bemutatja a továbbképzéseket.

Kulcsszavak: logopédusképzés, továbbképzés, mesterképzés, szakvizsga

10
júl 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az iskolai erőszak és zaklatás megelőzésére és visszaszorítására irányuló beavatkozási programok metaelemzése

A tanulmányban bemutatjuk az iskolai erőszak és zaklatás visszaszorítása és megelőzése érdekében végzett beavatkozások jellemzőit, az eredményesség vizsgálatához kapcsolódó kutatások tapasztalatait. Mivel folyamatosan napirenden van az iskolai erőszak és zaklatás kérdése, ezért tanulmányunkban azokat a nemzetközi kutatásokat elemezzük, amelyek a prevenció illetve az erőszak visszaszorításának hatékonyságát, iskolához illeszkedését keresték. Kiindulásként az erőszak és zaklatás fogalmakat definiáltuk, majd sorra vettük a szempontokat, amelyek mérlegelése egy kidolgozásra kerülő program esetében szükségesnek látszik. Alátámasztjuk, hogy bár korábban az erőszak kapcsán alapvetően az egyénre (gyermekre, tanulóra) irányult a figyelem, ma sok kutató szerint az iskola az egyik fontos terep, ahol kutatható ez a téma és ahol az erőszak-megelőzésére és visszaszorítására végzett beavatkozások eredményesen folyhatnak. Egyre inkább hangsúlyozzák, hogy eközben tekintettel kell lenni az érintettekre és érdekeltekre a kigondolástól az implementáláson át az értékelésig tartó folyamatban. A kutatások azt mutatják, hogy nagy figyelmet kell fordítani a tanulókkal való bánásmódra, nehogy kárt okozzanak az abúzust elszenvedők esetében, de biztonságosan elérjék azokat a személyeket, csoportokat is, akik az erőszakban akármilyen szempontból érintettek. Az iskolai erőszak-ellenes programok, valamint elemzésük megismerése segítheti a szakembereket is a megfelelő program összeállításában, bevezetésében és értékelésében.

Kulcsszavak: iskolai erőszak, iskolai zaklatás, beavatkozási programok

10
júl 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Én-központú hálózatok kvalitatív elemzése

A tanulmány a hálózatkutatás egyik ágára, az Én-központú hálózatok elemzési lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Bemutatja a strukturálatlan hálózatkártyák jellemzőit, valamint a Koncentrikus körök módszerére alapozva tárgyalja a strukturált és sztenderdizált, illetve a strukturált nem sztenderdizált hálózatkártyák Én-központú hálózatok elemzésében betölthető funkcióját. A tanulmány hangsúlyozza a módszertani trianguláció jelentőségét az empirikus vizsgálatokban, továbbá olyan technikákat mutat be, amelyek a kvalitatív és a kombinált vizsgálatok számára egyaránt jelentőséggel bírnak.

Kulcsszavak: Én-központú hálózatok, hálózatkártyák, koncentrikus körök módszere, módszertani trianguláció, kvalitatív strukturális elemzés

10
júl 2016
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A hazai oktatási integráció – tapasztalatok és lehetőségek

Az oktatási integráció kérdésköre szorosan összefonódik az esélyegyenlőség demokratikus elvrendszerével, a különböző hátrányokkal induló tanulói csoportokkal, az érdekükben vívott szakmapolitikai mozgalmakkal, az inkluzív szemléletű pedagógiai-módszertani megújulással, továbbá tudományos és gyakorlati tapasztalatokkal. A következő tanulmányban csak érintjük az oktatási integrációt körülölelő területeket, és hosszasabban időzünk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók sikerességét célzó magyarországi program tapasztalatainál. Arra szeretnénk rávilágítani, hogy létezik egy kipróbált hazai integrációs modell a köznevelésben, melynek gyakorlatba ültetési folyamatát tudományos kutatások vették górcső alá. Ezeket a kutatási eredményeket közös szálra fűzve élesebben láthatjuk, hogy milyen tapasztalatokat nyújt és lehetőségeket rejt az integrációval létrejövő kölcsönös befogadás pedagógiai gyakorlata. A tapasztalatok a modell gyakorlatba ültetésének részleteit jelentik, míg a lehetőségek napjaink fókuszban lévő pedagógiai, oktatáspolitikai elvárásainak nyitnak utakat. Így megteremthetik a korai iskolaelhagyás megakadályozásának komplex és preventív eszközrendszerét és ezzel egyidejűleg növelik a reziliens diákok és intézményeik körét.

Kulcsszavak: oktatási integráció, inklúzió, Integrációs Pedagógiai Rendszer, esélyegyenlőség, méltányosság

05
ápr 2016
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Egyéni tanulási utak Koppenhágában II.

Jelenlegi tanulmányomban a Koppenhágai Ifjúsági Életpálya-tanácsadási Centrum (továbbiakban KIÉC) és a Koppenhágai Ifjúsági Iskolahálózat (továbbiakban KII) működését, mindennapjait mutatom be, elsősorban az ott dolgozó és tanuló résztvevők nézőpontja, történetei alapján, rámutatva annak fontosságára, hogy az ott el – töltött időszak miért jelent fordulópontot az odajáró lemorzsolódott vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok számára. A felhasznált 20 interjút iskolavezetőkkel, tanárokkal, életpálya-tanácsadókkal, pszichológussal, döntéshozókkal és olyan volt diákokkal készítettem, akik a KII tanuló-központú pedagógiájának, támogató tanulási környezetének és a KIÉC-cel együttműködő intenzív életpálya-tanácsadásnak, megsegítésnek köszönhetően megszerették a tanulást, és visszataláltak az oktatás és/vagy a munka világába. Ezen kívül betekintést kaphatunk a tanulók és a helyi közösség igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat sajátosságaiba négy kivételes intézmény bemutatásán keresztül, amelyek a következők: KIÉC, KII, Byhojskolen – Városi Iskola, Nye Veje – Új Utak. A tanulmány végén néhány javaslatot teszek a dán jó gyakorlatok alapján a korai iskolaelhagyás csökkentését elősegítő intézkedésekre, melyek megfontolás tárgyául szolgálhatnának hazai szinten a döntéshozók, valamint a releváns oktatási intézmények számára.
A tanulmány I. része a Neveléstudomány 2015. 3. számában jelent meg.

Kulcsszavak: egyéni tanulási utak, tanuló-központú pedagógia, támogató tanulási környezet, tanár-diák viszony, ágazatok közötti együttműködés, intenzív életpálya-tanácsadás

24
dec 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Joint Degree Programmes in Continuing Education – Curriculum Development in International Education

development processes in an international environment. The paper gives some insights to the difficulties as well as some positive aspects of the curriculum development process at the European level. Moving from the single institutional process view to a multilateral curriculum development perspective, the main critical factors of the development process are discussed. Central questions such as market, topical and institutional fits are the basic elements of this approach. Further questions are relevant for the design, such as: How can prior experience with curriculum development processes at partner universities be used? How should the links between input and output be managed during the development phase? How is the market for specific curricula analysed – or in some cases created? This paper explores a theoretical management approach to combining input- and output-based curriculum design in continuing education. Finally, the practical relevance of the new approach is discussed based on a curriculum development case study at the Danube University Krems from the perspective of a coordinator for the European “Higher Education Management and Development” LLL Framework project.

Keywords: curriculum development, joint Master’s programme, competence-based programme development, international curriculum, market orientation, needs analysis, competence matrix

24
dec 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Felnőtkori tanulás és komfortérzés

A tanulmány egy andragógiai kutatást mutat be, melynek fő célja a felnőttkori formális és nem formális tanulás komfortérzésre gyakorolt hatásainak komplex feltérképezése volt. A szerzők magát a komfortérzést, mint kulcs- és ernyőfogalmat dimenziókra bontva értelmezik. Az általános komfortérzés tekintetében az egzisztenciális és a mentális biztonságérzetet, az időszerkezetet és a társas kapcsolatokat tekintik olyan dimenzióknak, melyekben a komfortérzés elemzési szempontból megragadható. A felnőttkori tanulással kapcsolatban ugyanezen dimenziókat egészítik ki egy ötödikkel, a tudás dimenziójával. A tanulmányban egyrészt bemutatják a vizsgált populáció általános komfortérzését hazai és nemzetközi adatok tükrében, másrészt vizsgálják a felnőttkori formális és nem formális tanulás komfortérzésre gyakorolt pozitív és esetleges negatív hatásait, harmadrészt megvilágítják a felnőttek általános és tanulási komfortérzése közötti kapcsolatot.

Kulcsszavak: felnőttkori tanulás, általános komfortérzés, tanulási komfortérzés, egzisztenciális biztonságérzet, mentális biztonságérzet, időszerkezet, társas kapcsolatok, tudás

24
dec 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK