English as a Foreign Language (EFL) Teachers’ Perceptions of Fair Assessment

Although assessment is crucial, we know less about how assessment is understood and administered by teachers. The following study explored insight into lower secondary EFL teachers’ perceptions of fair assessment and the types of assessment that worked and those that did not work in their classes. The data was processed through individual semi-structured interviews with ten (grades 7-9) English as a Foreign Language teachers representing seven lower secondary schools in the Czech Republic. The concept of fair assessment and assessment that worked or not were identified, analysed and interpreted. The findings showed use of specific and focused assessment criteria and assessment that is non-judgemental, honest and transparent as fair assessment. Results indicated verbal assessment to be the best example of assessment that work while self-peer as assessment that doesn’t work with students.

Keywords: Teacher perceptions; Assessment; Fair assessment; Assessment that works; Assessment that doesn’t work

29
márc 2019
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A videófelvétellel támogatott felidézés alkalmazása a nemzetközi pedagóguskutatásokban (Szisztematikus irodalomfeldolgozás: a videófelvétellel támogatott felidézés módszertana)

A pedagógusok reflektív gondolkodásának feltárására – más módszerek mellett – széles körben elfogadott és alkalmazott kutatási módszer a videófelvétellel támogatott felidézés (VSR). Korábbi tanulmányunkban (Neveléstudomány, 2018/3.) szisztematikus irodalomfeldolgozásunk alapján bemutattuk, hogy a VSR alkalmazása milyen változatos kutatási célokat szolgál, és milyen eredményeket hoz nemzetközi térben, jelen tanulmányunkban pedig a VSR módszertanának bemutatására vállalkozunk. Az irodalmi áttekintés tanulságai azt mutatják, hogy a VSR eljárást a pedagógusok reflektív gondolkodásának kutatásában többnyire kis mintán végezték, és kevert kutatási metódus keretében (a kutatás megbízhatósága, érvényessége és a módszertani trianguláció érdekében) további módszerekkel: az interjúval (Haggarty, Postlethwaite, Diment, & Ellins, 2011; Mak, 2011), a kérdőívvel (Freitas, Jiménez & Mellado, 2004), a reflektív naplók különböző típusaival (Stanulis, 1995; Yerrick & Hoving, 2003), a hangosan gondolkodással (Allison, 1990), az osztálytermi megfigyeléssel (Freitas et al., 2004; Gunckel, 2013), az esetmegbeszéléshez társított egyéb módszerekkel, például a gondolattérképpel (Näykki & Järvelä, 2008), valamint óratervek (Girotto Júnior & Fernandez, 2013), illetve videófelvételek (Stanulis, 1995; Zimmerman, 2015) elemzésével, feldolgozásával együtt alkalmazták a kutatók. A VSR a hozzá társított más módszerekkel együtt alkalmasnak bizonyult a pedagógusok és pedagógushallgatók gondolkodási mintáinak, osztálytermi döntéseinek, pedagógiai fejlődésének megismerésére és fejlesztésére.

Kulcsszavak: a videóval támogatott felidézés (VSR) módszertana és kiegészítő módszerei (interjú, osztálytermi megfigyelés, hangosan gondolkodás, reflektív napló), pedagógusképzés, szisztematikus irodalomfeldolgozás

29
márc 2019
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Érzelemszabályozás és figyelemkontroll középiskolások körében

A serdülőkorú fiatalok körében megjelenő internalizáló és externalizáló zavarok gyakorisága egyre növekszik. A pszichikai rendellenességek összefüggésben állhatnak az érzelmek, a figyelem és a magatartás szabályozásának deficitéjével. Kutatásunk célja volt megvizsgálni az internalizáló és externalizáló tünetek előfordulását az érzelem- és figyelemszabályozással összefüggésben. Ifjúságkutatásunkra 2016 tavaszán került sor Makón. Véletlenszerű kiválasztással összesen 1245 fő került a mintába, az átlagéletkor 16,15 (szórás=1,85). Az adatfelvétel önkitöltős kérdőívvel történt. Eredményeink szerint mind az internalizáló és externalizáló problémák magasabb előfordulása összefüggést mutat az érzelem- és figyelemkontroll nehézségeivel. Különösen a lányok körében jellemzőbb a szabályozás deficitje, és az internalizáló tünetek nagyobb gyakorisága. Kutatásunk a fiatalok érzelmi és kognitív készségeinek fejlesztésére hívja fel a figyelmet, ami kulcsfontosságú lépést jelenthet a mentális egészség megőrzéséhez.

Kulcsszavak: érzelem- és figyelemszabályozás, internalizáló, externalizáló tünetek

12
dec 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az iskolai hazárdjátékkal kapcsolatos vélekedések – Fegyelmi tárgyalás a 19. és 20. század fordulóján

Tanulmányomban az iskolai fegyelem témakörét pedagógiatörténeti szemszögből vizsgálom egy 1899-es, I. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban megtörtént fegyelmi kihágás esettanulmányának a bemutatásán keresztül. A fegyelmi vétséget elkövető diákok kávéházba jártak, és szerencsejátékot játszottak, ami súlyos szabályszegésnek minősült, és nem is maradt következmények nélkül. A tanulmány célja a fegyelmi vétség és az azt követő kivizsgálás részletes eseménytörténetének a feltárása; és ennek mentén az intézményben folyó erkölcsi nevelés gyakorlati sajátosságainak a bemutatása tágabb pedagógiai- és művelődéstörténeti kontextusba helyezve. Az esetfeldolgozás során a dokumentumelemzést használom feltáró módszerként, majd a minőségi elemzés különböző fajtáinak (leíró és értelmező elemzés) segítségével dolgozom fel a rendelkezésemre álló forrásokat; rekonstruálom az iskolai hazárdjáték kialakulásának és felszámolásának a történetét. Az esettanulmány azt mutatja, hogy az iskolai büntető eljárás cél- és eszközrendszere az érvényes társadalmi szabályozó mechanizmusokat tükrözi. Az iskolai fegyelmi eljárásnak nem a megtorlás az elsődleges célja, hanem a korrekció, a tanulók viselkedésének az átalakítása, „megjavítása”. A büntetések a tanuló ellenőrzésének lehetőségeire fókuszálnak, illetve a kihágások jövőbeli ismétlődésének a megelőzésére. Az állandó felügyelet megvalósítását szorgalmazó iskolai fegyelmi szabályzat és a fegyelmi eljárás sajátosságai párhuzamba állíthatók a Foucault által leírt modern büntetési rendszer cél- és eszközrendszerével.

Kulcsszavak: fegyelem, büntetés, tanárszerep, családkép

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A Nemzeti alaptanterv fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmának vizsgálata

Az inkluzív pedagógia egyik feladata olyan tananyagok megtervezése és bevezetése a közoktatásba, amelyek tükrözik a társadalom diverzitását, elősegítve ez által a fogyatékossággal élő személyeket befogadó, az emberi sokszínűséget elfogadó, tisztelő társadalom alapjainak megteremtését. A fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmak közoktatási intézményekben való megjelenése tantervi tényezők függvénye is. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a fogyatékosság mint tananyagtartalom jelenlétének feltárása és kritikai elemzése a 2012-es Nemzeti alaptantervben, a tartalomelemzés módszerével. A tartalomelemzés alapját a fogyatékosság explicit megnevezéséhez, illetve az implicit (a fogyatékossággal kapcsolatba hozható) tartalmakhoz kapcsolódó kulcsszavak megjelenésének helye, gyakorisága és szemantikai kontextusa képezte. A kutatás eredményei rávilágítottak, hogy bár a fogyatékosság mint tananyagtartalom jelen van a Nat-ban, eltérő arányokban jelenik meg a nevelési feladatokban és célokban, kulcskompetenciákban, a műveltségi területeken, illetve a képzési szakaszokban. A Nat nevelési céljainak fontos részét képezi az elfogadás, az emberi jogok tisztelete, és a fogyatékossággal élő emberek iránti segítő magatartás kialakítása. Ezeket a nevelési célokat számos műveltségi terület magába foglalja. A fogyatékosság mint tananyagtartalom legjelentősebb mértékben négy műveltségterületen (Ember és társadalom, Ember és természet, Életvitel és Informatika) jelenik meg, míg három műveltségterület, a Matematika, az Idegen nyelvek és a Földünk és környezetünk nem tartalmaz fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmat. A Nat fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmának vizsgálatából született eredmények arra engednek következtetni, hogy a tantervben szükséges lenne a fogyatékossággal kapcsolatos tananyagtartalmak egyértelműbb és hangsúlyosabb megjelenésére a műveltségi területek, illetve a képzési szakaszok vonatkozásában is.

Kulcsszavak: fogyatékosság mint tananyagtartalom, fogyatékosság-felfogás, Nemzeti alaptanterv, tartalomelemzés

12
dec 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Vizuális Grounded Theory a pedagógiai terek értelmezésében

A tanulmány célja betekintést nyerni a pedagógiai terek multifunkciós jellegébe, valamint rámutatni a Vizuális Grounded Theory (VGT) neveléstudományi kutatásokban történő alkalmazhatóságára. A vizsgálat a Vizuális Grounded Theory Mey és Dietrich-féle verziójára épít, ezért a kontextualizálást, a leírást, a szegmentációt, a memóírást és kódolást, a kategóriaképzést, a kép- és szövegkategóriák integrációját alkalmazza a fotóinterjú autofotográfia technikájával készített képi dokumentumokon. Az eredmények kimutatták az iskola funkcionális térmodelljének, az egyéni és a közösségi tereknek, a személyes élettérnek, a tanulási, a rekreációs, a pedagógiai interakciók és a kommunikációs térnek a megjelenését.

Kulcsszavak: autofotográfia, pedagógiai terek, Vizuális Grounded Theory

12
dec 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Szisztematikus irodalomfeldolgozás a videófelvétellel támogatott felidézést alkalmazó pedagógus-kutatásokról

A pedagógusok reflektív gondolkodásának feltárására alkalmazott kutatási módszerek, mind hazai, mind nemzetközi térben aktuálisak és jelentősek (Creswell, 2014; Polat, 2015). A reflektív gondolkodás jelenléte a hazai neveléstudományi kontextusban a tanárképzés, a továbbképzés és az értékelési rendszer területén erős. Ennek ellenére az empirikus vizsgálatokat bemutató, a téma szisztematikus irodalom feltárására vállalkozó publikációk hiánya jellemző, ezért kutatócsoportunk a videófelvétellel támogatott felidézés (VSR) mint a reflektív gondolkodás fejlesztésének hatékony technikájának szisztematikus irodalomfeldolgozását (systematic literature review) tűzte ki célul. Irodalmi feldolgozásunk egy kiterjedtebb kutatás részeként, a VSR szerepét vizsgálja a pedagógusok pályafejlődésének korai szakaszában az elmúlt négy évtizedben. Vizsgálataink rávilágítottak arra, hogy nemzetközi térben a pedagógusok reflektív gondolkodásának kutatását mind célkitűzései tekintetében, mind kutatásmódszertani szempontból sokszínűség jellemzi. A VSR-ra vonatkozó kutatások a pedagógusok gondolkodásának számos területére kiterjedtek, például a döntéshozatalra (Byra, & Sherman, 1993), az osztálytermi viselkedésre (Kwo, 1994) és a korai szakmai tapasztalatok témakörére (Powell, 1992) csakúgy, mint a folyamatos szakmai fejlődésre (Freitas, Jiménez, & Mellado, 2004). Tanulmányunk első része a VSR fogalmi és történeti alapjait mutatja be, majd az általunk végzett kutatást különös tekintettel az irodalomfeldolgozás módszertani jellemzőire, folyamatára és eredményeire: a vizsgálatba bevont tanulmányok céljaira és eredményeire. (A VSR technika alkalmazásának módszertanát következő tanulmányunkban dolgozzuk fel. Neveléstudomány 2018/4)

Kulcsszavak: pedagógusok korai pályafejlődése, pedagógusképzés, reflektív gondolkodás, szisztematikus irodalomfeldolgozás, videóval támogatott felidézés (VSR)

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A gyermekkor értelmezési lehetőségei a fejlődésközpontú- és az új szociológiai paradigma mentén

A tanulmány a gyermekkor koncepciójához kapcsolódóan az elsősorban szociológiai kötődésű tudományos diskurzus két pólusa, a fejlődésközpontú- és új szociológiai paradigmák mentén tárja fel a gyermekkor értelmezési lehetőségeit. A két paradigma alapjaiban határozza meg a 21. században jelen lévő gyermekkor konstrukciókat. A gyermekkor krízisét leíró megközelítések sok esetben valójában a modernitás által létrehozott gyermekkor képéhez visszalépő, értékelő viszonyulások, kétségtelen ugyanakkor, hogy a késő-modern kor hozta gazdasági, kulturális és társadalmi változások újrakonstruálják a gyermekkort. A tanulmány célja ennek a kettőségnek a feltárása és értelmezése.

Kulcsszavak: gyermekkor értelmezések, fejlődésközpontú paradigma, új szociológia

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

5. és 6. évfolyamos tanulók nemzeti szimbólumokkal kapcsolatos ismereteinek jellemzői – egy technológia alapú mérés tanulságai

A tantervi dokumentumokban célként jelenik meg a nemzeti identitás fejlesztése, azonban arra vonatkozóan nem rendelkezünk információkkal, hogy milyen jellemzői vannak a tanulók nemzeti identitásának. Kutatásunkban azt a célt tűztük ki, hogy mérjük a tanulók teljesítményét a nemzeti identitással összefüggő ismeretelemekkel, a nemzeti szimbólumokkal kapcsolatban. A nemzeti szimbólumok a nemzeti kultúra elemei, a történeti narratívákban helyet kapó személyek, események, helyszínek vagy tárgyi alkotások. Több lépésben meghatároztuk a tantervekben szereplő nemzeti szimbólumokat, majd ezek felhasználásával tesztet készítettünk. Eredményeink szerint tesztünk segítségével jellemezni tudjuk a tanulók tudását, átlagosan 64,78%-os teljesítményt értek el. Az idősebb tanulók jobban teljesítettek, míg a nemek között nem találtunk különbséget. A nemzeti identitás elemei közül vizsgáltuk a tanulók azonosulásának erősségét is. A 6. évfolyamosok gyengébb azonosulást tanúsítottak, nemi különbséget ebben az esetben sem találtunk. Megvizsgáltuk a teszteredmények és az azonosulás erőssége közötti kapcsolatot is. Mindkét évfolyamon kapcsolat mutatható ki a változók között, azonban az együtt járás mértéke alacsony. A tanulók teljesítménye ugyanakkor korrelál az iskolai teljesítményükkel való elégedettségükkel, ami megerősíti, hogy a tananyagban helyet kapó ismereteket mérte tesztünk. Számítógép-alapú mérésünk lehetővé tette, hogy a tesztkitöltés körülményeiről is adatokat gyűjtsünk. Nem találtunk összefüggést a tanulók teljesítménye és tesztre fordított ideje között, azonban az idő és az iskolába járás iránti pozitív attitűd között igen. Ez az eredmény azt erősíti meg, hogy nem a tanulók tudás szintje befolyásolja a kitöltésre fordított időt, hanem inkább attitűdjeik befolyásolják azt. Kutatásunk az első lépés volt annak érdekében, hogy megismerjük az iskola identitáskonstrukcióban betöltött szerepét.

Kulcsszavak: általános iskola, tudásszintmérés, állampolgári kompetencia, nemzeti identitás, számítógép-alapú mérés

12
okt 2018
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A magánénekes felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók zenei és nyelvi képzettsége egy kérdőíves kutatás tükrében

Jelen tanulmányunk egy az eredeti nyelvű éneklés kérdésével foglalkozó átfogó kutatás részterületét dolgozza fel. Elsőként azt tekintjük át, hogy a jelenlegi magyar zenei felsőoktatási rendszerben résztvevő magánénekes hallgatók zenei és nyelvi felkészültségét milyen szociokulturális tényezők és hogyan befolyásolják. Ezt követően számba vesszük, hogy milyen nyelveket, milyen keretek között és milyen eredményességgel tanulnak. Végül azt tárjuk fel, hogy az intézményi nyelvi képzések hogyan viszonyulnak az idegen nyelvű éneklésre vonatkozó interpretációs elvárásokhoz. Vizsgálatainkat a hallgatók kérdőíves lekérdezésével folytattuk le 2017-ben, az eredményeket kvantitatív technikával dolgoztuk fel. A hallgatói lekérdezés mintasokaságát hat zenei felsőfokú intézmény magánénekes hallgatói állománya alkotta (N=90). Az anonim kitöltésekből kapott adatokból SPSS adatbázist generáltunk, az elemzés során az SPSS 19. programot használtuk, százalékos eloszlásokat és átlagokat használtunk. Kutatási eredményeink igazolták azokat az előzetes feltevéseinket, amelyek szerint a magánénekes hallgatók demográfiai és szociális háttere (szülők végzettsége, anyagi tőke, településtípus) alapvetően befolyásolja a zenetanulás és nyelvtanulás lehetőségeit. A nyelvi preferenciákkal kapcsolatban várakozásainknak megfelelően igazolást nyert, hogy a hallgatói életkor erősen meghatározza azt. A fiatalabb korcsoportok nyelvtudása döntően az angol nyelvre koncentrált. Orosz, francia és spanyol nyelvet minimálisan, olaszt és németet jóval kisebb arányban és kevesebb ideig tanulnak. A hallgatók nyelvi preferenciái tehát nem állnak összhangban az eredeti nyelvű vokális interpretációs elvárásokkal. Mivel a vokális irodalom jelentős része éppen ezeken a nyelveken íródott, intézményes keretek közötti oktatása a magánénekes képzés nyelvi komponensének eredményesebb továbbfejlesztését kívánná meg.

Kulcsszavak: nyelvi képzettség, zenei képzettség, hallgatók, felsőoktatás

12
okt 2018
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK