Egyéni tanulási utak Koppenhágában II.

Jelenlegi tanulmányomban a Koppenhágai Ifjúsági Életpálya-tanácsadási Centrum (továbbiakban KIÉC) és a Koppenhágai Ifjúsági Iskolahálózat (továbbiakban KII) működését, mindennapjait mutatom be, elsősorban az ott dolgozó és tanuló résztvevők nézőpontja, történetei alapján, rámutatva annak fontosságára, hogy az ott el – töltött időszak miért jelent fordulópontot az odajáró lemorzsolódott vagy a lemorzsolódás veszélyének kitett diákok számára. A felhasznált 20 interjút iskolavezetőkkel, tanárokkal, életpálya-tanácsadókkal, pszichológussal, döntéshozókkal és olyan volt diákokkal készítettem, akik a KII tanuló-központú pedagógiájának, támogató tanulási környezetének és a KIÉC-cel együttműködő intenzív életpálya-tanácsadásnak, megsegítésnek köszönhetően megszerették a tanulást, és visszataláltak az oktatás és/vagy a munka világába. Ezen kívül betekintést kaphatunk a tanulók és a helyi közösség igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézményhálózat sajátosságaiba négy kivételes intézmény bemutatásán keresztül, amelyek a következők: KIÉC, KII, Byhojskolen – Városi Iskola, Nye Veje – Új Utak. A tanulmány végén néhány javaslatot teszek a dán jó gyakorlatok alapján a korai iskolaelhagyás csökkentését elősegítő intézkedésekre, melyek megfontolás tárgyául szolgálhatnának hazai szinten a döntéshozók, valamint a releváns oktatási intézmények számára.
A tanulmány I. része a Neveléstudomány 2015. 3. számában jelent meg.

Kulcsszavak: egyéni tanulási utak, tanuló-központú pedagógia, támogató tanulási környezet, tanár-diák viszony, ágazatok közötti együttműködés, intenzív életpálya-tanácsadás

24
dec 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Joint Degree Programmes in Continuing Education – Curriculum Development in International Education

development processes in an international environment. The paper gives some insights to the difficulties as well as some positive aspects of the curriculum development process at the European level. Moving from the single institutional process view to a multilateral curriculum development perspective, the main critical factors of the development process are discussed. Central questions such as market, topical and institutional fits are the basic elements of this approach. Further questions are relevant for the design, such as: How can prior experience with curriculum development processes at partner universities be used? How should the links between input and output be managed during the development phase? How is the market for specific curricula analysed – or in some cases created? This paper explores a theoretical management approach to combining input- and output-based curriculum design in continuing education. Finally, the practical relevance of the new approach is discussed based on a curriculum development case study at the Danube University Krems from the perspective of a coordinator for the European “Higher Education Management and Development” LLL Framework project.

Keywords: curriculum development, joint Master’s programme, competence-based programme development, international curriculum, market orientation, needs analysis, competence matrix

24
dec 2015
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Felnőtkori tanulás és komfortérzés

A tanulmány egy andragógiai kutatást mutat be, melynek fő célja a felnőttkori formális és nem formális tanulás komfortérzésre gyakorolt hatásainak komplex feltérképezése volt. A szerzők magát a komfortérzést, mint kulcs- és ernyőfogalmat dimenziókra bontva értelmezik. Az általános komfortérzés tekintetében az egzisztenciális és a mentális biztonságérzetet, az időszerkezetet és a társas kapcsolatokat tekintik olyan dimenzióknak, melyekben a komfortérzés elemzési szempontból megragadható. A felnőttkori tanulással kapcsolatban ugyanezen dimenziókat egészítik ki egy ötödikkel, a tudás dimenziójával. A tanulmányban egyrészt bemutatják a vizsgált populáció általános komfortérzését hazai és nemzetközi adatok tükrében, másrészt vizsgálják a felnőttkori formális és nem formális tanulás komfortérzésre gyakorolt pozitív és esetleges negatív hatásait, harmadrészt megvilágítják a felnőttek általános és tanulási komfortérzése közötti kapcsolatot.

Kulcsszavak: felnőttkori tanulás, általános komfortérzés, tanulási komfortérzés, egzisztenciális biztonságérzet, mentális biztonságérzet, időszerkezet, társas kapcsolatok, tudás

24
dec 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Hazai és nemzetközi kutatások az egészségi állapotról

Az egészségi állapottal kapcsolatos kutatások megegyeznek abban, hogy azt több tényező együttes hatása befolyásolja. Az egészségi állapot témaköréhez kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalom legnagyobb részére az önbecslésen alapuló (szubjektív) mutatók publikálása jellemző, így viszonylag kevés kutatás épít objektív, azaz mért adatokra. A tanulmányban három tematikai egységben tekintjük át a hazai és nemzetközi szakirodalomból az egészségi állapotra vonatkozó kutatásokat, felvetve egy újabb kutatási irány lehetőségét is.

Kulcsszavak: egészségi állapot, szubjektív mutatók, objektív mutatók, önbecslés, mért adatok

16
okt 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az online zaklatás médiareprezentációja

Egy társadalmi jelenség megítélésében hangsúlyos szerepet játszik annak médiareprezentációja, mely befolyásolja a jelenség percepcióját és jelentőségének megítélését. Magától értetődőnek gondolnánk, hogy az online zaklatás (cyberbullying) ilyen aspektusból is feltárt kutatási terület, hiszen talán ez a jelenség a digitális technológia fiatalokkal kapcsolatban leggyakrabban említett veszélye. Ennek ellenére csupán egy ilyen jellegű tanulmányt találtunk, melynek szerzője az Egyesült Államok mainstream médiáját tekintette át. Jelen kutatásunk célja az online zaklatás magyar médiareprezentációjának feltárása. Elemzésünkbe kilenc nyomtatott és digitális médiaterméket választottunk be: origo.hu, index.hu, hvg.hu, nol.hu, mno.hu, hir24.hu, borsonline.hu, metropol.hu, blikk.hu. A kiválasztás fő kritériumai: az olvasottság, valamint a téma és megjelenési forma szerinti sokszínűség. Mivel az első, témával foglalkozó cikk 2007 márciusában jelent meg, ezért ez időpont és 2014. október közötti intervallum során megjelent 116 cikket vizsgáltunk. Megfigyeléseink szerint a média az egyedi esetekre fókuszál, melynek következménye az individuális fókusz, vagyis mind az okok, mind a felelősség vonatkozásában az egyénekre koncentrálnak, lényegesen kevesebb figyelmet szentelve a tágabb intézményi kontextusnak, társadalmi és kulturális tényezőknek. A megelőzés és kezelés vonatkozásában elmondható hogy a technológiai megoldásokra helyeződik a hangsúly, kevesebb teret adva a szociális kontextusnak, a szűkebb-tágabb környezet szereplőinek, valamint a közösségi megelőző és megoldási módoknak.

Kulcsszavak: online zaklatás, cyberbullying, médiareprezentáció, online média

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az elmélet és a gyakorlat szintézise a fejlesztő programokban: a beszédhanghallás készsége

Tanulmányunkban a beszédhanghallás példáján keresztül mutatjuk be, hogy a fejlesztés módszerei hogyan tudnak beépülni az óvodai és iskolai gyakorlatba. A beszédhanghallás a kritikus jelentőségű elemi alapkészségek egyike. Fontos szerepe van a beszédértésben és a tiszta beszédben. Elsajátítása emellett előfeltétele az olvasásnak, a helyesírásnak, valamint az idegen nyelv tanulásának. Programjainkban a beszédhanghallás fejlesztéséhez játékos gyakorlatokat alkalmaztunk napi rendszerességgel. Óvodai programunkban a beszédartikuláció tisztaságának kialakulását, az iskolaiban pedig a helyesírás elsajátítását segítettük a beszédhanghalló készség fejlesztésével. A tervezéssel és a programcsomagok összeállításával egyidejűleg ki is próbáltuk ezek hatékonyságát. Tanulmányunkban a készségfejlesztés módszereinek rövid ismertetése mellett bemutatjuk azokat az eredményeket is, amelyek igazolják ezeknek a programoknak a beválását. A módszertani fejlesztőcsomagok összeállításának és kipróbálásának ez a története is bizonyítja az elmélet és a gyakorlat összefonódásának a szükségességét.

Kulcsszavak: beszédhanghallás, készségfejlesztő program, beszédhiba, helyesírás

 

 

16
ápr 2015
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A német művészetpedagógia története 1900–1980 között

A nemzetközi művészetpedagógia története meghatározó az egyes országokra jellemző múzeumi tanulás sajátosságaira, ugyanakkor eddig csak elvétve jelent meg erre vonatkozó magyar nyelvű szakirodalom. Ebben a tanulmányban azt mutatom be, hogy hogyan alakult ki a német művészetpedagógia, és hogy ez milyen hatással volt az ottani múzeumpedagógiai szakma megszületésére. A témára vonatkozó német szakirodalom feltárása során elsőként a német művészetpedagógia történetét veszem górcső alá a századfordulótól egészen az 1980-as évekig. Kiemelt szerepet tulajdonítok a német művészetnevelési mozgalomnak, jeles képviselői – Alfred Lichtwark, Carl Götze, Konrad Lange – elméletének, akik a következő kérdésekre keresték a választ: tanításnevelés; reprodukció-eredeti műtárgy; tanulás-fejlődés; előállítás-befogadás; felvilágosítás-ízlés; művészetre nevelés-művészettel nevelés. Ezután ismertetem a 20. századi múzeumok pedagógia koncepcióit, ezek ugyanis napjainkig meghatározzák a múzeumpedagógiai trendek fejlődését.

Kulcsszavak: német, művészetpedagógia, rajztanítás, művészeti mozgalom, múzeumpedagógia, 1900–1980

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kétnyelvű fejlesztés és a pedagógusképzés

Jelen tanulmány egy kutatási projekt része, amely a korai intézményes kétnyelvűséggel, a kétnyelvi (CLIL) pedagógusokkal és hallgatókkal, kihívásaikkal, szükségleteikkel és kompetenciáikkal, valamint a képzésükkel foglalkozik. A cikk fókuszában a kétnyelvű oktatás, illetve a kétnyelvi pedagógusok és képzésük-fejlődésük szerepe áll. A ’kétnyelvű fejlesztés’ és a ’CLIL’ (tartalmi és nyelvi integráció) fogalmának definiálása és értelmezése után a tanulmány néhány releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat mutat be. Ennek részeként két meghatározó CLIL-lel kapcsolatos európai kutatásról is rövid összehasonlító elemzést nyújt. Ezt követően azon kétnyelvi pedagóguskompetenciákat vizsgálja a szakirodalom alapján, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a pedagógus az innovatív tanítási-nevelési környezetben az összetett kihívásoknak és feladatoknak megfeleljen. A pedagógus szakmai készségei, személyes tulajdonságai, nyelvtudása, elméleti és gyakorlati – módszertani, valamint szaktárgyi – ismeretei, nézetei és attitűdjei mind nagymértékben befolyásolják a korai kétnyelvű fejlesztés sikerét. Ezért a pedagógusok és jelöltek számára speciális kétnyelvi alap- és továbbképzés szükséges az önképzés változatos lehetőségeinek kihasználása mellett.

Kulcsszavak: kétnyelvűség, kétnyelvű fejlesztés, tartalmi és nyelvi integráció, pedagóguskompetenciák, pedagógusképzés, önképzés

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A nem szunnyadó erő. A tehetség fogalmának átgondolása

A tehetséggondozás kátyúja lehet, ha mechanisztikus megközelítéssel homogén tehetség fogalmat használunk, és a tehetséggondozásban nem különülnek el az eltérő fejlődésű tehetségeknek megfelelő módszerek. A 20. századi modellek is jelezték a tehetséget alkotó tényezők interaktivitását, de a gyakorlat teszt-orientált rendszere ezeket a modelleket bemerevítette. Számos revízió jelent meg, amelyek jelzik, hogy a tehetséggondozási gyakorlat nem hozta meg az eredményét, sőt sok tekintetben károkat is okozott. A megjelenő új modellek tevékenység-orientáltak, a tehetségazonosítás nem különül el a tehetséggondozás folyamatában, hanem egységet képez a tehetségfejlődés érdekében folyó tevékenységekkel. Jelen tanulmányomban a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodóan mutatom be a tehetség eltérő fejlődésű csoportjait, a tehetség összetevőinek jelentőségét és szerepét, valamint azt, hogy miért nem szunnyad és rejtekezik a tehetség, hanem aktívan keresi az útját.

Kulcsszavak: tehetség, meghatározás, egybevágás, megkülönböztetés

21
júl 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Képesítési keretrendszer – egy ajánlás

A képesítési keretrendszer egy, az Európai Unió által javasolt oktatáspolitikai eszköz a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására, amely a tanulási eredményekre és a társadalmi partnerek bevonására építve, alszektortól függetlenül igyekszik egymással összehasonlíthatóvá tenni az egyes tagállamokban megszerezhető képesítéseket. A képesítések tartalmának megmutatása és ezáltal a mobilitás elősegítése önmagában egy kommunikációs cél, van azonban a kommunikációnak egy másik aspektusa: nevezetesen, hogy az európai uniós szervek miképpen érik el a nemzeti képesítési keretrendszerek kifejlesztésére vonatkozó, nem kötelező érvényű ajánlás betartását. Jelen dolgozat szerzője azon EU-s intézkedéseket, folyamatokat elemzi és értékeli, amelyek a tagállamokat az Ajánlás betartására, végeredményben a keretrendszerek implementációjára ösztönzik.

Kulcsszavak: képesítési rendszer, képesítési keretrendszer, európai uniós oktatáspolitika, mobilitás, egész életen át tartó tanulás

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK