Evidenzbasierte Bildungsforschung vs. Pädagogik als Kulturwissenschaft – Über einen neuerlichen Paradigmenstreit in der wissenschaftlichen Pädagogik

The article presents the emergence of „evidence based research” in the context of the US education policy under the Bush Administration as well as the criteria and the program developed in that period. Furthermore, the international and German reception of this new paradigm of educational sciences is also discussed. Reception refers to the wide range of intended functions associated with evidence based research, its claimed advantages in the field of education policy, and the education research methodology proposals and limitations suggested in connection with the new paradigm. Attributed as „empirische Bildungsforschung” and propagated as the new and only acceptable model of education research in Germany, evidence based research has been object to strong controversies in the country and around the world. The paper critically examines the ambition of this model for research, political planning and education reform. Finally, the paradigm is refuted due to its implications for research, and to the problematic consequences it may produce in education and in the status and theory of educational sciences.

Keywords: multiculturalism, decision making, legal demands, accreditation requirements, curriculum

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A brief discussion of the socio-political context of multiculturalism in the USA

This paper addresses what is happening in multicultural education in the United States. It is important to understand the context of multicultural education and the multiple ways in which it is addressed in the schools in that country and in the training of educators there. After providing that context, the article briefly reviews the multiple approaches and forces that are advocating for multicultural education in the United States.

Keywords: multiculturalism, decision making, legal demands, accreditation requirements, curriculum

06
okt 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A nem szunnyadó erő. A tehetség fogalmának átgondolása

A tehetséggondozás kátyúja lehet, ha mechanisztikus megközelítéssel homogén tehetség fogalmat használunk, és a tehetséggondozásban nem különülnek el az eltérő fejlődésű tehetségeknek megfelelő módszerek. A 20. századi modellek is jelezték a tehetséget alkotó tényezők interaktivitását, de a gyakorlat teszt-orientált rendszere ezeket a modelleket bemerevítette. Számos revízió jelent meg, amelyek jelzik, hogy a tehetséggondozási gyakorlat nem hozta meg az eredményét, sőt sok tekintetben károkat is okozott. A megjelenő új modellek tevékenység-orientáltak, a tehetségazonosítás nem különül el a tehetséggondozás folyamatában, hanem egységet képez a tehetségfejlődés érdekében folyó tevékenységekkel. Jelen tanulmányomban a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodóan mutatom be a tehetség eltérő fejlődésű csoportjait, a tehetség összetevőinek jelentőségét és szerepét, valamint azt, hogy miért nem szunnyad és rejtekezik a tehetség, hanem aktívan keresi az útját.

Kulcsszavak: tehetség, meghatározás, egybevágás, megkülönböztetés

21
júl 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Képesítési keretrendszer – egy ajánlás

A képesítési keretrendszer egy, az Európai Unió által javasolt oktatáspolitikai eszköz a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására, amely a tanulási eredményekre és a társadalmi partnerek bevonására építve, alszektortól függetlenül igyekszik egymással összehasonlíthatóvá tenni az egyes tagállamokban megszerezhető képesítéseket. A képesítések tartalmának megmutatása és ezáltal a mobilitás elősegítése önmagában egy kommunikációs cél, van azonban a kommunikációnak egy másik aspektusa: nevezetesen, hogy az európai uniós szervek miképpen érik el a nemzeti képesítési keretrendszerek kifejlesztésére vonatkozó, nem kötelező érvényű ajánlás betartását. Jelen dolgozat szerzője azon EU-s intézkedéseket, folyamatokat elemzi és értékeli, amelyek a tagállamokat az Ajánlás betartására, végeredményben a keretrendszerek implementációjára ösztönzik.

Kulcsszavak: képesítési rendszer, képesítési keretrendszer, európai uniós oktatáspolitika, mobilitás, egész életen át tartó tanulás

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanárok interkulturális nézetei és a szülőkkel való együtműködési gyakorlata

Az egyre diverzebbé váló tanulói csoportok méltányos és hatékony oktatásának kulcsszereplője a tanár. Ugyanakkor a tanárok tantermi munkáját nagymértékben befolyásolják az oktatásról vallott nézeteik.Kutatásunkat megelőzően egyáltalán nem zajlott a magyarországi tanárok interkulturális nézeteire és ezeknek az osztálytermi munkára való hatását feltáró vizsgálat. E témakör megismerése érdekében egy több módszert integráló (ún. triangulációs) vizsgálatot folytattunk le budapesti tanárok körében. Elsőként egy fókuszcsoportos vizsgálat zajlott, majd egy kérdőívet vettünk fel tanárokkal, végül pedig a válaszaik alapján kulturálisan érzékenynek mutatkozó tanárok óráit rögzítettük videóval, és elemeztük ezeket. Jelen tanulmányban a fókuszcsoportos vizsgálat egy részterületét ismertetjük: a tanárok interkulturális nézeteit mutatjuk be a szülőkkel való együttműködésük gyakorlatának összefüggésrendszerében. A pedagógusok értelmezésében a multikulturális nevelés lényege a tanulói másság elfogadása a bevándorló vagy kisebbségi tanulók esetén, a minőségi és eredményes oktatásra való törekvés a más kultúrájú tanulók beilleszkedése érdekében, ami a tanulók erőfeszítésén túl elsősorban értő és hatékony támogatómunkát igényel a tanártól. E munkájuk során azonban a tanárok számos nehézséget éreznek a szülőkkel való kapcsolattatás terén. A bevándorló szülők esetében a nyelvi akadályokat, a roma családok esetében a szülők elérhetetlenségét érzik a fő gátló tényezőnek. A tanárok a személyes viszonyulásmódjaik mellett iskoláiknak a tanulói diverzitásra adott ellentmondásos intézményi stratégiáiról is beszámolnak.

Kulcsszavak: tanárok nézetei, szülőkkel való együttműködés, tanulói sokféleség, interkulturális nevelés, tanári reakciók, oktatási intézményi stratégiák

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A családtörténet és a családi narratívák helye a multikulturális pedagógiában

A tanulmány a multikulturális pedagógia fogalmát értelmezi, és amellett érvel, hogy a multikulturális pedagógiában is makacsul továbbélő hiánypedagógia minden jó szándéka ellenére hozzájárul a társadalmi eredet, a kisebbségi helyzet és identitás negatív tartalmainak továbbéléséhez, miáltal rögzíti és újraalkotja a csoportok közötti különbségeket. Ezzel szemben azok az irányzatok, amelyek a kultúra fogalmát újragondolva úgy alakítják át az iskolát, hogy a tanulók háttérkultúrájának elemeit a tanulási környezetbe és a tanulás folyamatába integrálják, lehetőséget teremtenek egy méltányosabb és igazságosabb iskolai gyakorlat megteremtésére. A tanulmány bemutatja a családi kultúra megismerésének egyik eszközét, a családtörténeti módszert, melynek segítségével a családi kultúra számos tartománya feltárhatóvá válik és az iskolai kultúrába illeszthető.

Kulcsszavak: multikulturális pedagógia, kultúra, kultúraazonos pedagógia, családtörténet és narratívák

21
júl 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Budapesti tanárok multikulturális atitűdje

Több, mint 300 budapesti tanárral végzett vizsgálatunkban 1 arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk a tanárok multikulturális neveléssel kapcsolatos értelmezéseit, valamint kérdőív segítségével mérjük multikulturális neveléssel szembeni attitűdjüket és felszínre hozzuk ezen konstruktum összefüggéseit. Eredményeink alapján azzal együtt, hogy az interkulturális/multikulturális nevelés szakirodalmában szereplő elemek többsége valamilyen formában megjelenik a megkérdezett tanárok multikulturális nevelésre vonatkozó értelmezéseiben, a válaszok jelentős része deskriptív szinten mozog, a különbözőségekre, a különbözők együttnevelésére, más kultúrákra vonatkozó ismeretátadásra utalva. Az összképet árnyalja és a leíró szinten túlmutat azonban az, hogy a válaszoknak nem kis része az ún. etnocentrikus gondolkodást meghaladó etnorelatív szintre utaló elfogadást tükrözi. A multikulturális neveléssel kapcsolatos attitűdöt három főbb tényező jelzi előre: 1) az alapdimenziók, mint a Schwartz-féle jóakarat és egyenlőség értékek (pozitív irányban), valamint az erő (hatalom) érték és a tekintélyelvűség (negatív irányban). 2) a másokhoz, a külső csoportok tagjaihoz való viszonyulás, a velük való interakció közben átélt érzelem, szorongás; és végül 3) a sokféleség tapasztalata: a gyerekkori, családi (beszéltek-e idegen nyelvet gyerekkorukban) és pályaszocializációs (külföldi gyerekek aránya, mássággal jellemezhető tanulókkal kapcsolatos tapasztalatok) előzmények.

Kulcsszavak: budapesti tanárok, multikulturális neveléssel szembeni attitűd, érték, diverzitás

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Betekintés a kórházpedagógiába

Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás alapozó, bevezető tanulmányaként szolgál. Célja, hogy néhány szempont mentén bevezessen a kórházpedagógia kevéssé ismert területére, betekintést nyújtson magyarországi helyzetébe. A kórházpedagógia jelenlegi helyzetének jogi, intézményi, szervezeti háttere felőli leírását követően a tanulmány a kórházpedagógiai tevékenység résztvevőivel (a kórházpedagógusokkal és tanítványaikkal, valamint a velük kapcsolatban álló személyekkel), illetve speciális jellemzőivel foglalkozik, majd a kórházpedagógia mint tudományterület és a gyógypedagógiával való kapcsolatának vizsgálata kerül sorra. A tanulmányt a további lehetséges kutatási irányok kijelölése zárja.

Kulcsszavak: kórházpedagógia, kórházpedagógus, kórház, iskola, Magyarország, gyógypedagógia

28
márc 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 1 comment
CÍMKÉK

A művészet mint nevelés, a nevelés mint művészet

Gyakran találkozhatunk a „művészet mint nevelés” és a „nevelés mint művészet” gondolatával, metaforájával. Személyes, interdiszciplináris gondolataim fejtem ki erről az általam ismert források és jelenségek kapcsán. Arra keresem a választ, mennyiben metaforikus e kapcsolat vagy éppen azonosság lenne a viszony a művészet és nevelés közt. Mik azok a közös vonások, amik e hasonlatok alapját képezik? Tanulmányom két fő részből áll. A művészet mint nevelés című rész Joseph Beuys, Erdély Miklós, Illés Anikó, Hans-Georg Gadamer, Herbert Read, Schilling Árpád, Susan Sontag, Trencsényi László gondolatait idézi és elemzi felvetve a kérdést, hogy vajon minden művészet nevel-e, és ha igen, akkor milyen értelemben. A nevelés mint művészet részben Marina Abramovic, Gabnai Katalin, Németh László, Pusztai Juli, Carl Rogers, Rudolf Steiner, Vekerdy Tamás gondolatai mellett a jelenlét kérdésére is kitérek. Összegezhető: művészet és nevelés egyik legfontosabb közös jellemzője a kreatív és intuitív jelenlét, az elérhetőség, a személyes módokon megvalósuló alakító munka. Nevelés és művészet közös gyökere található meg D. W. Winnicott átmeneti (potenciális) térről és átmeneti tárgyról szóló elméletében, mely közös értelmezési keretet ad e két alapvető antropológiai jelenség kapcsolatához.

Kulcsszavak: nevelés, művészet, szociális plasztika, potenciális vagy átmeneti tér, átmeneti tárgy, jelenlét

28
márc 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Akadályok a felnőttkori tanulásban

A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola nem nappali tagozatos képzésein résztvevők milyen tanulást akadályozó tényezőkkel néznek szembe. A kérdés azért nagyon izgalmas, mert a 2000-es évek közepe óta, ha változó mértékben is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Ezért érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik már megkezdték a diplomássá válás útját vagy épp újabb diploma megszerzését tűzték ki célul. Ezért online kérdőíves vizsgálatot végeztünk (n=1.151) a két intézmény nem nappalis hallgatói körében, hogy feltárjuk a felnőttkori tanulás legfontosabb gátló tényezőit. Feltevésünk szerint az anyagiak előteremtése jelenti a legerősebb hátráltató tényezőt a tanulás során. A kutatás eredményeként hat akadályozó faktort azonosítottunk: 1.) tanulás, 2.) szervezés, 3.) öregség, 4.) munkahely, 5.) pénz és 6.) család. Az elemzések azt mutatják, hogy a felsőoktatásban részidős hallgatóként való részvétel legnagyobb akadálya a tandíj, és az egyéb járulékos költségek előteremtésének a nehézsége. Ezt követi azonos mértékben a munkahely és a tanulás, majd a család, a szervezés és a szubjektív öregség érzékelése. Ezzel megerősíthetjük a kutatás hipotézisét, hiszen az eredményeink azt támasztják alá, hogy a felnőttek felsőoktatásban való részvételének valóban az anyagiak előteremtése a legnagyobb akadálya.

Kulcsszavak: komparatív kutatás, a felnőttoktatás történelmi jelentőségei Magyarországon, trendek és témák a kutatás-fejlesztésben, andragógia

28
márc 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK