Önszabályozó tanulás – értelmezési módok a kutatási metodológiák tükrében

Az utóbbi évtizedek egyik leginkább kutatott témája és gazdagodó érdeklődési területe lett annak megértése, hogyan irányítja, szabályozza a tanuló saját tanulási tevékenységét az iskolában és az iskola keretein kívül. A tanulmány célja bemutatni az önszabályozó tanulás kutatásában megjelenő újszerű kutatási koncepciókat és metodológiákat, röviden áttekinteni azokat a friss kutatási eredményeket, amelyek gazdagabbá tehetik az önszabályozó tanulásról kialakult tudást, és újabb izgalmas oldalát fedhetik fel a tanulás önszabályozásának. Az egyes kutatási tradíciók, irányzatok értelmezésében ugyanakkor helyénvalónak tűnik a „kaleidoszkóp” hasonlat alkalmazása, miszerint az egyes kutatási metodológiák az eltérő feltevéseikkel, metodológiai és szemléleti hátterükkel, erősségeikkel és gyengeségeikkel, hasonlóan a kaleidoszkóphoz, eltérő oldalait mutathatják meg ugyanannak a kutatási területnek, különböző arcait fedhetik fel a „valóságnak”, így nem ellentétei, hanem egymás kiegészítői.

Kulcsszavak: önszabályozó tanulás, kutatási metodológia, komponens és folyamatmodellek, online kutatási módszerek (tovább…)

Kis-Tóth Lajos ​– Fülep Ádám​ – Racsko Réka: ​E-papír kísérletek a hazai közoktatásban

A tanulmány célja, hogy bemutatást és átfogó ismertetést adjon egy hazánkban, 2010-ben lefolytatott elektronikus könyveszközökkel végzett kutatásról, az „E-papír a hazai közoktatásban” című módszertani kísérletről, amelynek részeként szeretne rávilágítani olyan kutatási eredményekre és tapasztalatokra is, melyeket e-könyvolvasókkal végzett külföldi oktatási kísérletek során tártak fel ezen IKT eszközök iskolai, nevelési környezetben való alkalmazhatóságának vizsgálata céljából. A tanulmány mindezekért tehát a külföldi kutatások nyomán – egy előre felállított szempontrendszernek megfelelően (az elektronikus és a hagyományos könyvek összehasonlítása a használat szempontjából, az e-könyvek ergonómiája és az e-könyvek tanulástámogató szerepe az oktatás különböző szintjein) – arra is hoz példákat, hogy a nemzetközi színtéren milyen általános érvényű eredmények és tapasztalatok születtek az e-papír olvasók oktatási és könyvtári környezetben való használatát, használhatóságát és alkalmazását követően, melyeket az egri tapasztalatok tükrében vesz górcső alá. A tanulmány általános célja tehát, hogy e 2010-es, Magyarországon eddig egyedülálló pilot projekt körülményeinek és legfőbb eredményeinek bemutatásával, a nemzetközi tapasztalatok ismertetésén keresztül, mindezen kísérletek aspektusairól és a vizsgálatok legfőbb következtetéseiről együttes, átfogó képet adjon.

Kulcsszavak: e-papír, módszertani kísérlet, közoktatási kísérlet, empirikus kutatás, IKT technológia/kutatás, elektronikus tanulási környezet (tovább…)

Pedagógiából neveléstudomány

A neveléstudományi kutatói közösséget az EU-csatlakozást követően jelentős kihívások érték. Egyrészt átrendeződtek azok a színterek, amelyeken korábban is mozgott. Másrészt átalakult körülöttük a szervezeti környezet. Harmadrészt megváltozott, illetve változóban van az „akadémiai világ” – benne főként a felsőoktatás –, amelyben e közösség tagjainak többsége oktat és kutat. Ezek a változások tükröződnek azokban a válaszokban, amelyeket erre az öndefiníciós kérdésre adhatunk: „Mi a pedagógia?” A pedagógusképzést ma egy ún. bölcsészeti paradigma uralja, kéz a kézben haladva elődjével, a tanítóképzők pedagógiai paradigmájával. A természettudományi paradigma gyakorlati alkalmazását, ennek erősödését a kétezres évek során jobbára az oktatásirányításban figyelhettünk meg. A társadalomtudományi paradigma elsősorban az oktatásügyi szakértők és „oktatáspolitikai elemzők” tevékenységében erősödött föl. Ez utóbbi paradigma uralja most, a kétezres évek végén az oktatásügyi / oktatáspolitikai diskurzust.

Kulcsszavak: neveléstudomány, tudományos paradigma, pedagógusképzés, oktatásügyi szakértő (tovább…)