Tanárképzők digitális kompetenciájának mérése – a DigCompEdu adaptálása a hazai felsőoktatási környezetre

A magyarországi felsőoktatás digitális megújulása kulcsfontosságú a minőségi tanárképzésben. Nemcsak az eszközhasználat, hanem az oktatásban résztvevők digitális kompetenciáit illetően is. Kutatásunk a DigCompEdu kérdőív magyarországi adaptációján elvégzett kérdőíves kutatás eredményeit mutatja be a digitális kompetenciák, az intézményi támogatottság, illetve a tanárképzésben résztvevők önreflexiói mentén. Tanulmányunk a digitális fordulat oktatásban tapasztalható bemutatása után részletesebb elemzést nyújtja a hazai tanárképzés digitális kompetenciáit illetően, arra keresve a választ, hogy a DigCompEdu által mért kompetenciák viszonyában milyen helyet foglal el a magyar felsőoktatás egy szeglete, a keretrendszer által leírt kompetenciák közül melyek a tanárképzésben részt vevő oktatók erősségei, illetve gyenge pontjai. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a tanárképzésben oktatók önreflektív tevékenységének bemutatására, valamint a digitális kompetenciák megléte és az önreflexió gyakorlása közötti összefüggésekre, illetve a tanári IKT-kompetenciák meglétének és az intézményi támogatottság közötti összefüggésekre is. Jelen elemzések az oktatási helyzetet és az oktatók digitális kompetenciáit egy, a Károli Gáspár Református Egyetem ITK Kutató- és Továbbképző Központ Oktatásinformatika a felsőoktatásban elnevezésű projekt keretében zajló oktatáspedagógiai fejlesztések első, felmérő lépései.

Kulcsszavak: DigCompEdu, IKT, felsőoktatás, tanárképzés, önreflexió, intézményi támogatottság

A különböző ágazatokra jellemző professzionalizálódás tanulságai a pedagógus folyamatos szakmai fejlődésének, tanulásának megértésében

A tanulmány bemutatja néhány professzió kialakulásának és változásának megközelítéseit, tipizálási lehetőségeit a vonatkozó főbb és releváns szakirodalmak alapján, inputot adva a közoktatásban dolgozó pedagógusok komplexen értelmezett folyamatos szakmai fejlődési modelljeinek vizsgálatához. Vizsgált professziónak egyrészt a tradicionális, archetipikus professziókat, mint a jogi és orvosi professziót választottuk, valamint egy új szakmához köthető, a pedagógus-szakmához közeli, a felsőoktatásban dolgozó oktatókét. Célunk az volt, hogy ezek változás-történetének tanulságai, megközelítései segítsenek a pedagógus szakma aktuális helyzetének, állapotának megértésében és dinamikusan értelmezett fejlesztésében. A tanulmányban leírtuk az alapfogalmak különböző jellemzők mentén lehetséges meghatározásait, kitértünk a hivatások/szakmák típusaira, a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás értelmezéseire, azonosságokra és különbségekre, valamint a folyamatos szakmai fejlődés és tanulás modelljeire és a modellképzés szempontjaira különböző (egyéni, szervezeti és rendszer) megközelítésekben. Az elemzés végén kérdéseket és dilemmákat fogalmaztunk meg, valamint ajánlásokat, javaslatokat tettünk a pedagógus FSZF jelenlegi modelljének fejlesztése, alakítása céljából az egyén, a szervezet és a rendszer szintjén értelmezett holisztikus alapállás mentén.

Kulcsszavak: professzió, professzionalizáció, szemi-professzió, de- és reprofesszionalizáció, tudás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Bevezető a Neveléstudomány „Pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása” című tematikus számához

30
márc 2020
ROVAT Tanulmányok
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása. Fogalmi változások

A tanár (pedagógus) folyamatos szakmai fejlődése olyan fogalom, amelynek tartalmát többféle diskurzus alakítja, így értelmezése a mai napig vitatott (Guskey, 1991; Kelchtermans, 2004; Fraser et al., 2007; Evans, 2014; Kennedy, 2016). Guskey megfogalmazása szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy milyen nézőpontból tekintünk a folyamatos szakmai fejlődésre (FSZF), „makroszintű aggodalmaknak, vagy mikroszintű valóságnak” látjuk-e (McLaughlin, 1990, idézi Guskey, 1991). A tanulmány célja, hogy képet adjon a pedagógusok szakmai fejlődésének fogalmi változásáról az elmúlt két évtizedben. Ennek érdekében összegezzük a folyamatos szakmai fejlődés értelmezési különbözőségeit, rámutatunk arra, hogy ez a fogalmi változás hogyan vezetett el a szakmai fejlődés (PD) szakmai fejlődésként és tanulásként történő értelmezéshez (PDL), s ez milyen új kutatási irányokat jelölt ki a nemzetközi térben a téma kutatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása, szakmai identitás, tanuláselméleti modellek, eredményesség

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését befolyásoló szervezeti tényezők

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése (FSZF), mint az oktatási rendszer minőségfejlesztésének egyik központi komponense egyéni, szervezeti és rendszerszinten értelmezhető tényezők komplex együttállásából kibontakozó jelenség. E tanulmány a Models of Teacher Learning című kutatás részeként az FSZF szervezeti szintjére vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmi vizsgálatok összefoglalója. A szakirodalom áttekintését végző munkánk nyomán feltárulnak azok a modellek, összefüggések, tényezők, amelyek az iskolát mint szervezetet, s a benne működő szervezeti folyamatokat a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának személyes szintjére közvetlen vagy közvetett hatást gyakorló kontextusként jelenítik meg. A legfrissebb oktatáskutatásokban előtérbe került a tanárok horizontális, együttműködő tanulása, az informális tanulás, a munkahelyi tanulás, a mentorálás, az önmegújító iskola fogalma és a tanulószervezet koncepciója is. Bemutatjuk a szervezeti kultúra, az iskolai klíma jelentőségét, FSZF-formáló hatásrendszerét, valamint láthatóvá tesszük, hogyan emelkedik ki a szervezetet alakító strukturális és belső, kulturális tényezők sorából a vezetés. Számba vesszük azokat a feltételeket is, amelyek mellett a vezető kulcsszerepet tud betölteni a tanárok szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásában.

Kulcsszavak: pedagógusok szakmai fejlődésének modellje, informális tanulás, munkahelyi tanulás, együttműködő tanulás, tanulószervezet, vezető

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése és tanulása az oktatási rendszer szintjén

A tanulmány célja, hogy a pedagógusok, tanárok tanulásának és a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének rendszerszintű tényezőire vonatkozó fő elméleti kereteket, modelleket összegezze, illetve a rendszerszintre irányuló vizsgálatok és fejlesztések fő irányait áttekintse, módszere a szakirodalmi másodelemzés segítségével. Az áttekintés struktúrája a következő: először összefoglaljuk a szakmai fejlődés rendszerszintjét meghatározó kontextuális tényezőket, majd értelmezzük a szakmai fejlődés és tanulás fogalmát, e fogalmak alakulásának rendszerszintű tényezőit. Ezután áttekintjük azokat az oktatáspolitikai trendeket, melyek a rendszerszintű fejlesztések irányelveinek változásaiban kimutathatók, majd áttérünk a folyamatos szakmai fejlődés eredményességének rendszerszintű kérdéseinek vizsgálatára. Végül összefoglaljuk azokat az általános sajátosságokat, amelyek egy oktatási rendszer szintjén befolyásolhatják a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését.

Kulcsszavak: oktatási rendszer, pedagógusok folyamatos szakmai fejlődése, pedagógusok tanulása

30
márc 2020
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Eredményesség és szakmai fejlődés. A tanári eredményesség modelljei és az eredményes szakmai fejlődést és tanulást támogató tanulási helyzetek megközelítései

A tanári munka minőségének szerepe a tanulók tanulásában, előrehaladásuk támogatásában, valamint az iskolához fűződő attitűdjeik alakításában vitathatatlan, azonban a tanári minőség (minőségi tanítás) mint fogalom konceptualizálása, és az annak mérését lehetővé tevő megalapozott módszertani megközelítések még nem teljesen feltárt területek az eredményességkutatásokban (Ingwarson & Rowe, 2008; Gore, Smith, Bowe & Lubans, 2017). A folyamatos szakmai fejlődés támogatása ugyanakkor stratégiai szempontból is meghatározó szerepű a tanári munka fejlesztésében. A szakmai tanulást és fejlődést támogató tanulási helyzetek sajátosságait, azok eredményességének értelmezését jelentősen befolyásolja, ahogyan a tanári minőségről (a minőségi tanításról) gondolkodunk. Jelen tanulmány célja, hogy a folyamatos szakmai fejlődéshez és tanuláshoz kapcsolódóan értelmezze és elemezze a tanári minőség koncepciójának elméleti és kutatás alapú modelljeit, azonosítsa az eredményes szakmai fejlődést elősegítő tanulási helyzetek optimális jellemzőit, valamint azokat tényezőket, melyek befolyásolják az eredményes szakmai fejlődést/tanulást.

Kulcsszavak: eredményesség, tanári minőség, szakmai fejlődés, elméleti kutatás

30
márc 2020
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Gyermekvédelmi szakellátásban élő tanulók iskolai esélyei

Tanulmányom a gyermekvédelmi szakellátásba vett általános iskolai tanulók iskolai esélyeivel foglalkozik. A gyermekvédelmi szakellátásban felnövő, illetve abban a rendszerben élő gyermekek és fiatalok felnőtté válásuk során a társadalom alsó rétegét szélesítik. A társadalmi kirekesztettség, a minőségi kapcsolatok, a gazdasági, kulturális, szociális tőke hiánya miatt bizonytalan a társadalmi integrációjuk is. Az iskolában megszerzett tudás a társadalmi mobilitásuk záloga lehet. Az oktatás-nevelés intézményrendszere, valamint a benne tevékenykedő pedagógusok megfelelő elköteleződéssel és felkészültséggel esélyt és segítséget is adhatnak e tudás megszerzésére, a magasabb iskolai végzettség megszerzésére. Mindezek mentén tűztem ki célul annak vizsgálatát, hogy azok a pedagógusok, akik a gyermekvédelemi szakellátásban élő tanulók általános iskolai oktató-nevelő tevékenységét végzik, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen iskolai nehézségeket látnak, milyen konkrét problémákkal küzdenek. Kutatásom stratégiája mind az induktív, mind a deduktív stratégia jellemzőit magán viseli, vizsgálódásom során a dokumentumelemzés, a szóbeli és az írásbeli kikérdezés módszerét egyaránt felhasználtam. Kutatásom terepe Bács-Kiskun megye volt, de azt feltételezem, hogy más megyék is hasonló képet mutatnak a mai Magyarországon. Vizsgálati eredményeim a gyermekvédelemben felnövekvő tanulók iskolai esélyteremtésében és iskolai eredményességében tematizálható problémákat mutatnak. A pedagógusok nem felkészültek a gyermekvédelemben élő tanulókkal való egyéni bánásmódra, valamint e tanulók iskolai eredményességének növelésére. A pedagógusok nem vesznek részt olyan továbbképzésen, mely fókuszál a gyermekvédelemben felnövő tanulók sajátosságaira, vagy segíti az érdekükben sikeresen alkalmazható pedagógiai módszerek elsajátítását. Láthatóvá vált az is, hogy az általános pedagógusképzés során a kötelező kurzusok tananyaga csak elvétve tér ki külön a gyermekvédelemben élő tanulókkal kapcsolatos tartalmi elemekre.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, esélyteremtés, pedagógusok

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Különbségek a magyar kosárlabdaedzők szerep- és feladatértékelésében pedagógiai és sportszakmai nézeteik tükrében

A szervezett, egyesületi sportolás fontos szerepet játszik a gyermekek és a fiatalok életében. A sporttevékenység nem természetszerűleg pozitív a gyermekek számára, abban, hogy az legyen, kulcsfontosságú az edző személye. A kutatás célkitűzése feltárni a Magyarországon dolgozó kosárlabdaedzők pedagógiai és sportszakmai nézeteit saját szerepükről és feladataikról a csapatok korosztálya (U10, U11-12, U14, U16-18, U20-felnőtt) alapján. A 87 zárt kérdésből álló, kérdőíves vizsgálatban 152 Magyarországon dolgozó kosárlabdaedző vett részt (N=152), akik átlagéletkora 40 év (SD=11,5) és átlagosan 13 év (SD=10,4) edzői tapasztalattal rendelkeznek. Az eredmények azt mutatják, hogy az edzők szerepükről és feladataikról vallott nézetei a tanítványok korosztályai szerint csak nagyon kismértékben különböznek. Szignifikáns eltérés csak négy pedagógiai (határozottság, engedékenység, eltérő bánásmód, szülői támogatás igénye) és három sportszakmai (szakmai tudás, edzésterv nélküli edzésvezetés, anyagi háttér) kérdésben mutatkozott, többnyire a felnőtt és a legfiatalabb korosztályok szakemberei között. A sportolás a különböző életkorú gyermekeknek mást-mást jelent, eltérő célokkal, motivációval, igényekkel és szükségletekkel rendelkeznek, ez mégsem tükröződik a megkérdezett edzők nézeteiben. Fontos lenne az utánpótlásban dolgozó edzők figyelmét felhívni az egyes korosztályokban folyó munka specifikumaira, hogy a sportolás minden korosztály számára a lehető legtöbb pozitívummal járjon.

Kulcsszavak: kosárlabdaedző, szerep, feladat, korcsoport

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az egészségfejlesztés helyzete az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karon

Az ELTE Szenátusa 2018 őszén elfogadta az egyetem Egészségfejlesztési stratégiáját, amely hangsúlyozza a diplomások népegészségüggyel kapcsolatos társadalmi jelentőségét és az egyetem szerepét a hallgatók egészségfejlesztési szemléletének, egészségtudatos életmódjának megalapozásában. A stratégia megalapozása céljából a 2015/16-os és a 2016/17-es tanévben kérdőíves vizsgálat készült az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az egészségfejlesztés helyzetéről. A kérdőíves vizsgálat eredménye szerint a megkérdezett oktatók fele, a hallgatók valamivel kevesebb, mint fele fontosnak, de nem elsődlegesnek tartja az egészségfejlesztést az egyetemen. Kiemelik a táplálkozás és a mozgás jelentőségét, de ennek megvalósulásához kedvezőtlennek tartják az egyetemi környezetet. Akadályozó tényező az étkezési körülmények kedvezőtlen volta, s az, hogy a kar földrajzi széttagoltság miatt az órarendek nem teszik lehetővé a hallgatók és oktatók rendszeres étkezését. Mind a fővárosi, mind a szombathelyi oktatói és hallgatói vizsgálat eredménye szerint kedvezőtlenek az egészség általános mutatói, magas a dohányzás és alkoholfogyasztás mutatója. Az alvásidő minden csoportban átlagosnak tekinthető, az internetezésre fordított idő minden csoportban magas. A megkérdezettek bizonytalanok egészségtudatos magatartásuk hatását illetően, kevéssé látják át hivatásuk egészségfejlesztési vonatkozásait.

Kulcsszavak: egészségfejlesztés, hallgatói-oktatói életmód, egészségfejlesztő egyetemi környezet

20
dec 2019
ROVAT Körkép
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK