A német művészetpedagógia története 1900–1980 között

A nemzetközi művészetpedagógia története meghatározó az egyes országokra jellemző múzeumi tanulás sajátosságaira, ugyanakkor eddig csak elvétve jelent meg erre vonatkozó magyar nyelvű szakirodalom. Ebben a tanulmányban azt mutatom be, hogy hogyan alakult ki a német művészetpedagógia, és hogy ez milyen hatással volt az ottani múzeumpedagógiai szakma megszületésére. A témára vonatkozó német szakirodalom feltárása során elsőként a német művészetpedagógia történetét veszem górcső alá a századfordulótól egészen az 1980-as évekig. Kiemelt szerepet tulajdonítok a német művészetnevelési mozgalomnak, jeles képviselői – Alfred Lichtwark, Carl Götze, Konrad Lange – elméletének, akik a következő kérdésekre keresték a választ: tanításnevelés; reprodukció-eredeti műtárgy; tanulás-fejlődés; előállítás-befogadás; felvilágosítás-ízlés; művészetre nevelés-művészettel nevelés. Ezután ismertetem a 20. századi múzeumok pedagógia koncepcióit, ezek ugyanis napjainkig meghatározzák a múzeumpedagógiai trendek fejlődését.

Kulcsszavak: német, művészetpedagógia, rajztanítás, művészeti mozgalom, múzeumpedagógia, 1900–1980

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Integrációs célú átfogó intézményfejlesztés egy budapesti általános iskolában

Olyan intézményekben készítettünk esettanulmányt, amely az sajátos nevelési igényű tanulók integrációját jóval az erre vonatkozó törvényi kötelezettségek megjelenése előtt kezdte, és mára komoly sikereket ért el minden tanulójának fejlesztésében. A vizsgált intézmény egy budapesti, 13. kerületi általános iskola, amelynek működését és a fejlesztések történetét megfigyelve hosszú, evolutív fejlesztési folyamat rajzolódott ki, amely erős vezetés mellett, a tanárok magas autonómiájával zajlott.

Kulcsszavak: méltányosság, fejlesztés, szervezet, megosztott vezetés, implementáció

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A szervezeti jellemzők hatása a fejlesztési programok iskolai szintű megvalósulására

Az itt olvasható tanulmány „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül lezajlott adatfelvételre épül, melynek során csaknem 600 olyan iskolában gyűjtöttünk adatokat, amelyek uniós társfinanszírozással megvalósított fejlesztési programokban vettek részt. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az iskolák bizonyos szervezeti jellemzői milyen módon befolyásolják közoktatás-fejlesztési programok osztálytermi folyamatokra gyakorolt hatását. A változók két csoportját elemezzük: egyfelől azokat, amelyek a fejlesztési beavatkozások tartós és mély hatásának a megragadását teszik lehetővé, másfelől azokat, amelyek annak a leírását segítik, hogy egy-egy iskolát milyen mértékben jellemeznek a tudás-intenzív szervezetek sajátosságai. Ez utóbbiakat nyolc olyan összetett változóval mértük, amelyeket több primér változóból képeztünk. A két változócsoport közötti összefüggések elemzése azt mutatja, hogy a fejlesztési beavatkozások szignifikáns mértékben nagyobb hatást gyakorolnak azokban az iskolákban, amelyek tudás-intenzív szervezetként működnek.

Kulcsszavak: iskola mint tudás-intenzív szervezet, iskola mint tanulószervezet, oktatásfejlesztés, kurrikulumimplementáció,
uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kurrikulum fejlesztését célzó közoktatási programok implementálása

E tanulmány a tanulás-tanítás fejlesztését célzó, uniós forrásokból támogatott közoktatás-fejlesztési beavatkozások megvalósításának problémáival foglalkozik. Célja azoknak az elméleti összefüggéseknek az összegzése, amelyek „A közoktatás-fejlesztési beavatkozások hatásmechanizmusai” című OTKA-kutatás keretein belül elvégzett irodalom-feltáró munkából születtek, és amelyek megalapozták e kutatás keretein belül folyó empirikus vizsgálatokat. Általában elemzi a szakpolitikai és fejlesztési beavatkozások, és konkrétan a kurrikulum fejlesztését célzó beavatkozások megvalósításának összefüggéseit, az utóbbit általános kurrikulum-elméleti összefüggésekbe helyezve. A tanulmány a bemutatott általános kurrikulum-implementációs összefüggések fényében vizsgálja a hazai uniós finanszírozású közoktatás-fejlesztési programokat.

Kulcsszavak: kurrikulum, kurrikulum-implementáció, oktatásfejlesztés, implementáció, oktatási változások, uniós fejlesztési programok

21
dec 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

The Governance of Innovation in Education

The education sector is often considered not prone to innovation. However, recent research indicates that education can be as innovative as other sectors, if the right conditions and governance structures are in place. This article examines the governance of innovation in education systems. It traces the role of innovation for education, presents how innovation is measured and analyses how it can be governed successfully. Education systems operate under considerable governance complexity which has consequences for questions of accountability, trust, professionalism and leadership. This article proposes a simple framework of different governance elements and examines what kind of accountability, leadership, trust and professionalism may be suitable to promote and sustain innovation in education. The article indicates that, for instance, horizontal accountability combined with strong professionalism and trust may generate a culture of innovation, especially when supported by strong learning and political leadership. Nonetheless, the context and specific conditions in countries and education systems need to be taken into consideration as there is no one-size-fits-all solution. The findings are based on OECD publications and existing literature on education, governance and innovation.

Keywords: education, governance, innovation, reform, OECD

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kétnyelvű fejlesztés és a pedagógusképzés

Jelen tanulmány egy kutatási projekt része, amely a korai intézményes kétnyelvűséggel, a kétnyelvi (CLIL) pedagógusokkal és hallgatókkal, kihívásaikkal, szükségleteikkel és kompetenciáikkal, valamint a képzésükkel foglalkozik. A cikk fókuszában a kétnyelvű oktatás, illetve a kétnyelvi pedagógusok és képzésük-fejlődésük szerepe áll. A ’kétnyelvű fejlesztés’ és a ’CLIL’ (tartalmi és nyelvi integráció) fogalmának definiálása és értelmezése után a tanulmány néhány releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat mutat be. Ennek részeként két meghatározó CLIL-lel kapcsolatos európai kutatásról is rövid összehasonlító elemzést nyújt. Ezt követően azon kétnyelvi pedagóguskompetenciákat vizsgálja a szakirodalom alapján, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a pedagógus az innovatív tanítási-nevelési környezetben az összetett kihívásoknak és feladatoknak megfeleljen. A pedagógus szakmai készségei, személyes tulajdonságai, nyelvtudása, elméleti és gyakorlati – módszertani, valamint szaktárgyi – ismeretei, nézetei és attitűdjei mind nagymértékben befolyásolják a korai kétnyelvű fejlesztés sikerét. Ezért a pedagógusok és jelöltek számára speciális kétnyelvi alap- és továbbképzés szükséges az önképzés változatos lehetőségeinek kihasználása mellett.

Kulcsszavak: kétnyelvűség, kétnyelvű fejlesztés, tartalmi és nyelvi integráció, pedagóguskompetenciák, pedagógusképzés, önképzés

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulás és kutatás a Gyógypedagógia doktori programban

A tanulmány bemutatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2010-ben bevezetett Gyógypedagógia doktori program alapításának képzéstörténeti előzményeit; az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés szintjeinek egymásra épülését; a gyógypedagógia-tudomány fejlődésének szerepét a doktori képzési program megalapozásában; a modul-rendszerű képzési struktúra jellemzőit; az interdiszciplináris tudástartalmak területeit; a fogyatékosság-tudomány által bevezetett szemléletmódot és kutatás-módszertani eljárásokat; a programban résztvevő hallgatók kutatóvá válását megvalósító képzési folyamat főbb elemeit (tudományos elméleti ismeretek, kutatás-tervezés, kutatásmenedzsment, specifikus tudomány-módszertani szempontok, kutatásetikai kérdések, a tudományos eredmények publikálásának technikai és minőségi kritériumai); a doktori képzésben résztvevő témavezetők és a doktoranduszok együttműködésének formáit; az egyéni tanulási utak tervezésének és segítésének lehetőségeit; az első ötéves akkreditációs ciklus tapasztalatait, valamint az ELTE képzésfejlesztő projektjének (TÁMOP 4.2.2.) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nemzetközi kapcsolatainak szerepét a doktori képzésben. Hét európai és egy amerikai egyetem (Dortmund, Halle-Wittenberg, London–2, Manchester, New York, Siegen, Zürich) gyógypedagógiai intézeteinek és doktori képzéseinek Budapestre látogató vendégprofesszorai a megtartott előadások, szemináriumok és konzultációk keretében, valamint a rendelkezésre bocsátott publikációkban, illetve képzési dokumentumokban olyan ismereteket közöltek, amelyek széles kitekintésre, a legfrissebb kutatási területek megismerésére és a doktori képzés szabályozási mechanizmusainak áttekintésére adtak lehetőséget a hallgatóknak és a témavezetőknek egyaránt.

Kulcsszavak: doktori képzés, képzési szintek, modul-szerkezetű képzési struktúra, kutatóvá válás, gyógypedagógia-tudomány, fogyatékosság-tudomány

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata

A tanulmányban bemutatott kutatás az inkluzív módszertan meta-szintű vizsgálata. Célja e módszertan működésének megismerése és jövőjének vizsgálata hátrányos helyzetű emberek csoportjainak esetén. A munka során Delphi-módszert alkalmazva kvalitatív előrejelzés készült az inkluzív kutatások terén jártas, vagy releváns tudással rendelkező szakemberek és a vizsgált csoportokhoz tartozó érintett személyek bevonásával. A visszacsatolásos kérdőív technikája lehetőséget teremtett, hogy a megkérdezett személyek a kutatási eszköz alakítói legyenek. A Delphi-kutatás második szakaszában az első kör eredményeit figyelembe véve alakult ki a vizsgálat Likert-skálás mérőeszköze. A kutatási program tudományos hozadéka, hogy megalapozza az inkluzív kutatási módszernek a hátrányos helyzetű, elsősorban fogyatékossággal élő csoportok körében történő használatát, és aggregálja az ezen a területen eddig felhalmozott tudást.

Kulcsszavak: inkluzív kutatás, participatív kutatás, Delphi-módszer, hátrányos helyzet, fogyatékosság, empowerment

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika

A tanulmány áttekinti a különböző megközelítésű diagnosztikai modelleket, elsősorban a neveléstudományi, gyógypedagógiai alkalmazás területén. Kiindul a medicinális gyökerű, klasszifikáló, kategorizáló diagnosztikus rendszerekből. Meghatározza a differenciál- és szindróma-diagnózist és bemutatja a BNO és a DSM legújabb változatait. Ezek használatának ellenérvei között az inkluzív nevelés során előtérbe kerülő szükségletorientált állapotmegismerést ismerteti. A mérés igényének megjelenése hozza létre a pszichodiagnosztikát és a tesztpszichológiát. Az expanzív fejlődés után lehetőség van az alkalmazás egyoldalúságainak áttekintésére. Új szemléleti elem a diagnosztizálás helyett az assessment kifejezés használata. A klasszikus gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés komplex rendszerben jár el, vizsgálati körébe vonva a gyermek szociális életterének és tapasztalatainak tényezőit is A jelenleg kialakítás alatt álló protokollok a szakszolgálati tevékenységek minőségének emelését és az egységesítést szolgálják.

Kulcsszavak: kategorizáló diagnosztika, pszichodiagnosztika, komplex állapotmegismerés, protokollok

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Participation of children and adults with disability in participatory and emancipatory research

This paper focuses on the conditions of participatory and emancipatory research with people with disability. In the first part of the article, similarities and differences among various inclusive research approaches are described. Methods of action research, participatory research, and emancipatory research are compared and contrasted, with a special focus on participation and empowerment. The second part of the paper includes a discussion of the benefits and challenges of participatory research with typically developing children and with children with special needs. Children and young people, regardless of their disability, like to be involved in decisions about questions and issues of their own life. If research is well planned and strategies are individualized, then participatory research can be successfully used with children with and without special needs. Results from previous research show that children are able to contribute new ideas and creative thoughts to research projects on healthcare, education, technology, and childhood.

Keywords: emancipatory and participatory research, participation, children with special needs

13
nov 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK