The Governance of Innovation in Education

The education sector is often considered not prone to innovation. However, recent research indicates that education can be as innovative as other sectors, if the right conditions and governance structures are in place. This article examines the governance of innovation in education systems. It traces the role of innovation for education, presents how innovation is measured and analyses how it can be governed successfully. Education systems operate under considerable governance complexity which has consequences for questions of accountability, trust, professionalism and leadership. This article proposes a simple framework of different governance elements and examines what kind of accountability, leadership, trust and professionalism may be suitable to promote and sustain innovation in education. The article indicates that, for instance, horizontal accountability combined with strong professionalism and trust may generate a culture of innovation, especially when supported by strong learning and political leadership. Nonetheless, the context and specific conditions in countries and education systems need to be taken into consideration as there is no one-size-fits-all solution. The findings are based on OECD publications and existing literature on education, governance and innovation.

Keywords: education, governance, innovation, reform, OECD

21
dec 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A kétnyelvű fejlesztés és a pedagógusképzés

Jelen tanulmány egy kutatási projekt része, amely a korai intézményes kétnyelvűséggel, a kétnyelvi (CLIL) pedagógusokkal és hallgatókkal, kihívásaikkal, szükségleteikkel és kompetenciáikkal, valamint a képzésükkel foglalkozik. A cikk fókuszában a kétnyelvű oktatás, illetve a kétnyelvi pedagógusok és képzésük-fejlődésük szerepe áll. A ’kétnyelvű fejlesztés’ és a ’CLIL’ (tartalmi és nyelvi integráció) fogalmának definiálása és értelmezése után a tanulmány néhány releváns hazai és nemzetközi szakirodalmat mutat be. Ennek részeként két meghatározó CLIL-lel kapcsolatos európai kutatásról is rövid összehasonlító elemzést nyújt. Ezt követően azon kétnyelvi pedagóguskompetenciákat vizsgálja a szakirodalom alapján, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a pedagógus az innovatív tanítási-nevelési környezetben az összetett kihívásoknak és feladatoknak megfeleljen. A pedagógus szakmai készségei, személyes tulajdonságai, nyelvtudása, elméleti és gyakorlati – módszertani, valamint szaktárgyi – ismeretei, nézetei és attitűdjei mind nagymértékben befolyásolják a korai kétnyelvű fejlesztés sikerét. Ezért a pedagógusok és jelöltek számára speciális kétnyelvi alap- és továbbképzés szükséges az önképzés változatos lehetőségeinek kihasználása mellett.

Kulcsszavak: kétnyelvűség, kétnyelvű fejlesztés, tartalmi és nyelvi integráció, pedagóguskompetenciák, pedagógusképzés, önképzés

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tanulás és kutatás a Gyógypedagógia doktori programban

A tanulmány bemutatja az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2010-ben bevezetett Gyógypedagógia doktori program alapításának képzéstörténeti előzményeit; az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés szintjeinek egymásra épülését; a gyógypedagógia-tudomány fejlődésének szerepét a doktori képzési program megalapozásában; a modul-rendszerű képzési struktúra jellemzőit; az interdiszciplináris tudástartalmak területeit; a fogyatékosság-tudomány által bevezetett szemléletmódot és kutatás-módszertani eljárásokat; a programban résztvevő hallgatók kutatóvá válását megvalósító képzési folyamat főbb elemeit (tudományos elméleti ismeretek, kutatás-tervezés, kutatásmenedzsment, specifikus tudomány-módszertani szempontok, kutatásetikai kérdések, a tudományos eredmények publikálásának technikai és minőségi kritériumai); a doktori képzésben résztvevő témavezetők és a doktoranduszok együttműködésének formáit; az egyéni tanulási utak tervezésének és segítésének lehetőségeit; az első ötéves akkreditációs ciklus tapasztalatait, valamint az ELTE képzésfejlesztő projektjének (TÁMOP 4.2.2.) és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nemzetközi kapcsolatainak szerepét a doktori képzésben. Hét európai és egy amerikai egyetem (Dortmund, Halle-Wittenberg, London–2, Manchester, New York, Siegen, Zürich) gyógypedagógiai intézeteinek és doktori képzéseinek Budapestre látogató vendégprofesszorai a megtartott előadások, szemináriumok és konzultációk keretében, valamint a rendelkezésre bocsátott publikációkban, illetve képzési dokumentumokban olyan ismereteket közöltek, amelyek széles kitekintésre, a legfrissebb kutatási területek megismerésére és a doktori képzés szabályozási mechanizmusainak áttekintésére adtak lehetőséget a hallgatóknak és a témavezetőknek egyaránt.

Kulcsszavak: doktori képzés, képzési szintek, modul-szerkezetű képzési struktúra, kutatóvá válás, gyógypedagógia-tudomány, fogyatékosság-tudomány

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Az inkluzív kutatási módszerek meta-szintű vizsgálata

A tanulmányban bemutatott kutatás az inkluzív módszertan meta-szintű vizsgálata. Célja e módszertan működésének megismerése és jövőjének vizsgálata hátrányos helyzetű emberek csoportjainak esetén. A munka során Delphi-módszert alkalmazva kvalitatív előrejelzés készült az inkluzív kutatások terén jártas, vagy releváns tudással rendelkező szakemberek és a vizsgált csoportokhoz tartozó érintett személyek bevonásával. A visszacsatolásos kérdőív technikája lehetőséget teremtett, hogy a megkérdezett személyek a kutatási eszköz alakítói legyenek. A Delphi-kutatás második szakaszában az első kör eredményeit figyelembe véve alakult ki a vizsgálat Likert-skálás mérőeszköze. A kutatási program tudományos hozadéka, hogy megalapozza az inkluzív kutatási módszernek a hátrányos helyzetű, elsősorban fogyatékossággal élő csoportok körében történő használatát, és aggregálja az ezen a területen eddig felhalmozott tudást.

Kulcsszavak: inkluzív kutatás, participatív kutatás, Delphi-módszer, hátrányos helyzet, fogyatékosság, empowerment

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Változásban a pszichológiai és gyógypedagógiai diagnosztika

A tanulmány áttekinti a különböző megközelítésű diagnosztikai modelleket, elsősorban a neveléstudományi, gyógypedagógiai alkalmazás területén. Kiindul a medicinális gyökerű, klasszifikáló, kategorizáló diagnosztikus rendszerekből. Meghatározza a differenciál- és szindróma-diagnózist és bemutatja a BNO és a DSM legújabb változatait. Ezek használatának ellenérvei között az inkluzív nevelés során előtérbe kerülő szükségletorientált állapotmegismerést ismerteti. A mérés igényének megjelenése hozza létre a pszichodiagnosztikát és a tesztpszichológiát. Az expanzív fejlődés után lehetőség van az alkalmazás egyoldalúságainak áttekintésére. Új szemléleti elem a diagnosztizálás helyett az assessment kifejezés használata. A klasszikus gyógypedagógiai pszichológiai állapotmegismerés komplex rendszerben jár el, vizsgálati körébe vonva a gyermek szociális életterének és tapasztalatainak tényezőit is A jelenleg kialakítás alatt álló protokollok a szakszolgálati tevékenységek minőségének emelését és az egységesítést szolgálják.

Kulcsszavak: kategorizáló diagnosztika, pszichodiagnosztika, komplex állapotmegismerés, protokollok

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Participation of children and adults with disability in participatory and emancipatory research

This paper focuses on the conditions of participatory and emancipatory research with people with disability. In the first part of the article, similarities and differences among various inclusive research approaches are described. Methods of action research, participatory research, and emancipatory research are compared and contrasted, with a special focus on participation and empowerment. The second part of the paper includes a discussion of the benefits and challenges of participatory research with typically developing children and with children with special needs. Children and young people, regardless of their disability, like to be involved in decisions about questions and issues of their own life. If research is well planned and strategies are individualized, then participatory research can be successfully used with children with and without special needs. Results from previous research show that children are able to contribute new ideas and creative thoughts to research projects on healthcare, education, technology, and childhood.

Keywords: emancipatory and participatory research, participation, children with special needs

13
nov 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Evidenzbasierte Bildungsforschung vs. Pädagogik als Kulturwissenschaft – Über einen neuerlichen Paradigmenstreit in der wissenschaftlichen Pädagogik

The article presents the emergence of „evidence based research” in the context of the US education policy under the Bush Administration as well as the criteria and the program developed in that period. Furthermore, the international and German reception of this new paradigm of educational sciences is also discussed. Reception refers to the wide range of intended functions associated with evidence based research, its claimed advantages in the field of education policy, and the education research methodology proposals and limitations suggested in connection with the new paradigm. Attributed as „empirische Bildungsforschung” and propagated as the new and only acceptable model of education research in Germany, evidence based research has been object to strong controversies in the country and around the world. The paper critically examines the ambition of this model for research, political planning and education reform. Finally, the paradigm is refuted due to its implications for research, and to the problematic consequences it may produce in education and in the status and theory of educational sciences.

Keywords: multiculturalism, decision making, legal demands, accreditation requirements, curriculum

13
nov 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A brief discussion of the socio-political context of multiculturalism in the USA

This paper addresses what is happening in multicultural education in the United States. It is important to understand the context of multicultural education and the multiple ways in which it is addressed in the schools in that country and in the training of educators there. After providing that context, the article briefly reviews the multiple approaches and forces that are advocating for multicultural education in the United States.

Keywords: multiculturalism, decision making, legal demands, accreditation requirements, curriculum

06
okt 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A nem szunnyadó erő. A tehetség fogalmának átgondolása

A tehetséggondozás kátyúja lehet, ha mechanisztikus megközelítéssel homogén tehetség fogalmat használunk, és a tehetséggondozásban nem különülnek el az eltérő fejlődésű tehetségeknek megfelelő módszerek. A 20. századi modellek is jelezték a tehetséget alkotó tényezők interaktivitását, de a gyakorlat teszt-orientált rendszere ezeket a modelleket bemerevítette. Számos revízió jelent meg, amelyek jelzik, hogy a tehetséggondozási gyakorlat nem hozta meg az eredményét, sőt sok tekintetben károkat is okozott. A megjelenő új modellek tevékenység-orientáltak, a tehetségazonosítás nem különül el a tehetséggondozás folyamatában, hanem egységet képez a tehetségfejlődés érdekében folyó tevékenységekkel. Jelen tanulmányomban a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodóan mutatom be a tehetség eltérő fejlődésű csoportjait, a tehetség összetevőinek jelentőségét és szerepét, valamint azt, hogy miért nem szunnyad és rejtekezik a tehetség, hanem aktívan keresi az útját.

Kulcsszavak: tehetség, meghatározás, egybevágás, megkülönböztetés

21
júl 2014
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Képesítési keretrendszer – egy ajánlás

A képesítési keretrendszer egy, az Európai Unió által javasolt oktatáspolitikai eszköz a képesítések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítására, amely a tanulási eredményekre és a társadalmi partnerek bevonására építve, alszektortól függetlenül igyekszik egymással összehasonlíthatóvá tenni az egyes tagállamokban megszerezhető képesítéseket. A képesítések tartalmának megmutatása és ezáltal a mobilitás elősegítése önmagában egy kommunikációs cél, van azonban a kommunikációnak egy másik aspektusa: nevezetesen, hogy az európai uniós szervek miképpen érik el a nemzeti képesítési keretrendszerek kifejlesztésére vonatkozó, nem kötelező érvényű ajánlás betartását. Jelen dolgozat szerzője azon EU-s intézkedéseket, folyamatokat elemzi és értékeli, amelyek a tagállamokat az Ajánlás betartására, végeredményben a keretrendszerek implementációjára ösztönzik.

Kulcsszavak: képesítési rendszer, képesítési keretrendszer, európai uniós oktatáspolitika, mobilitás, egész életen át tartó tanulás

21
júl 2014
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK