Publikációs stílusunk

Új publikációs stílusunk a folyóirat 2017. évi 3. számától érvényes!

A Neveléstudomány elsődleges olvasói körének tekinti az igényes szakmai közösséget, kutatókat, oktatókat és a tudományos eredmények közvetlen felhasználóit. A folyóirat feladatának tekinti a pedagógiai szaknyelv tisztaságának megőrzését, stílusát illetően a tudományos próza nemzetközi gyakorlatban kialakult sajátosságait tartja mérvadónak. Ennek megfelelően a Neveléstudomány publikációs stílusa az APA (American Psychological Association, 1984) nemzetközi stílusát követi, amelyet az empirikus társadalomtudományok folyóiratainak többsége is. Részletesebb útmutatásért kérjük, tekintse meg az APA  honlapját. 

A folyóirat a neveléstudomány szakmai nyelvezetében készített kéziratokat fogad az egyes rovatok műfaja szerint; a műfaji sajátosságokat a rovatok leírása tartalmazza. Az alábbiakban azokat a formai kritériumokat fogalmazzuk meg, amelyek minden rovatban, minden írásmű esetében követendő.

Szerkezeti elemek

Absztrakt

A tanulmány elejére magyar nyelvű összefoglaló (abstract) kerül, mely tartalmazza a témát, a kutatási kérdéseket, a módszereket, az eredményeket és a következtetéseket. Terjedelme legfeljebb 150-250 szavas folyamatos szöveg, mely nem tagolódik bekezdésekre, és nem tartalmaz kiemeléseket.

A tanulmány végére angol nyelvű összefoglaló (abstract) kerül, mely formailag és tartalmilag megegyezik a magyar nyelvűvel.  Mivel a külföldi olvasók többnyire csak az angol nyelvű absztrakt alapján tájékozódnak, s mivel az absztrakt bekerülhet különböző, mértékadó adatbázisokba, ezért gondos elkészítésének kiemelt jelentősége van.

Az absztrakt végén 3-6 kulcsszó áll. Az absztraktot magyar és angol nyelven is be kell küldeni. 

Ábrák, diagramok, táblázatok

Az ábrákat, táblázatokat arab számokkal kell számozni és címmel (ábraaláírás) kell ellátni. A cím az ábra fölött jelenjen meg, ne legyen az ábra (rajz) része. Az ábrákra számuk alapján kell hivatkozni a szövegben. A szerkesztőség csak magas színvonalú számítógépes grafikákat fogad el, vagy a benyújtott adatok és rajzok alapján elkészíti az ábrát. Az ábra méretezésénél különösen gondolni kell az olvasható formátumra.

A diagramok a kéziratban egységesek legyenek. A térhatású formátumok kerülendők. A diagramokhoz a szerkesztőség kéri csatolni a forrás-fájl-t.

Bekezdések

A folyóirat olvasását megkönnyíti, ha a szöveg bekezdésekre tagolódik. A fejezetek, alfejezetek első bekezdése a sor elején, behúzás nélkül kezdődik. A második bekezdésektől kezdve behúzás szükséges. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. A bekezdések gondolati egységek mentén tagolódnak; egy bekezdés általában egy gondolati egység. A bekezdések első sorát 5 betűhellyel vagy 1 cm-rel beljebb kell kezdeni. 

Táblázatok, ábrák, felsorolás előtt és után soremelés áll. A táblázat, ábra, felsorolás utáni első bekezdés nem behúzott, a sor elején kezdődik. Ha felsorolást alkalmaznak, akkor azt egységesen „gömb” formátummal adják meg a behúzás mértékével, vagy – ha annak jelentősége van – akkor számozás is lehet.

Kiemelések

A kiemeléseket a fő szövegben dőlt betű jelzi. Mind a fő szövegben, mind a lábjegyzetekben a személynevek mindig dőlt betűvel szerepelnek; idegen szavak, új fogalmak esetében ajánlott a kiemelés. A szerző tartalmi hangsúlyra, nyomatékosításra is használhatja a kiemelést, az egy mondatnál hosszabb kiemelésekkel azonban takarékosan kell bánni.

Köszönetnyilvánítások

Indokolt esetben a szerző élhet a köszönet nyilvános megjelenítésével, amely vonatkozhat a tanulmány keletkezésére, a kutatási témára, egyéni és intézményi segítségre, támogatási forrásokra stb. Helye a tanulmány szövege és az irodalomjegyzék között van.

Lábjegyzet

A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet lehetőleg ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. A közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. A publikált szövegekre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább a nem publikált források, levéltári anyagok megjelölése, egyéb megjegyzések kerüljenek. A lábjegyzet azon az oldalon jelenik meg, amelyen a hivatkozás történik.

Rövidítés, mozaikszó

A szövegben a rövidítések általában kerülendők, kivéve az Olvasó számára közismertségük miatt egyértelműek (stb., Ft, cm, úm, ún, vö). Folyóiratunkban nem lehet rövidíteni a Budapest, a című, a például, a számú, a versus szavakat, a hónapok neveit, az iskoláztatással összefüggő kifejezéseket, mint gimnázium, szakközépiskola.

A közismert mozaikszavak (mint ELTE, UNESCO, OECD) feloldása a szövegben nem elvárt. Általában kerülendő a túl sok mozaikszó. Ha mozaikszó elkerülhetetlen, s a szerző nem biztos annak közismertségében, akkor a mozaikszó első felbukkanásakor a jelentését meg kell adni.

Szakirodalom

A hivatkozott irodalom a tanulmány végére kerül a szerzők (első szerző) szerinti szigorú betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit évszám szerinti sorrendben kell felsorolni. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, illetve az irodalomjegyzékben szereplő minden tételre hivatkozni kell a szövegben. Indokolt esetben ezen felül ajánlott irodalmat közölhet a szerző.

Számok írása

A számokat szövegben 10 alatt általában betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek, ahol minden esetben számokat írunk, valamint a sorozatban közölt számok, ahol lehet egységes írásmódot alkalmazni (pl. „…a méréseket a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályban végeztük”.).

Statisztikai számítások eredményét általában három értékes jegy pontossággal közöljük. Ahol a számértékek statisztikai bizonytalansága nagyobb, elég két tizedesjegy is. A korrelációs együtthatóknál elég két tizedes jegy közlése. A tizedes jegyeket a magyar helyesírásnak megfelelően tizedesvessző előzi meg. Sűrű táblázatban a tizedesvesszőt el lehet hagyni, de csak akkor célszerű, ha ez a táblázat minden adatánál megtehető.

Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál általában (a tanulmány lényeges megállapításait illető számoknál lehetőleg mindig) közölni kell a szignifikancia mutatóit a szakterület elterjedt statisztikai próbái alapján.

Számozás, sorozatok, felsorolások

A tanulmányok alcímei nem kapnak sorszámot. Ha a bekezdések felsorolást alkotnak, az összetartozó bekezdések sorrendjét (arab) számmal vagy kisbetűvel lehet jelölni. A számok után pont, a betűk után gömbölyű zárójel áll. Például:

1. Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.
a) Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.

A bekezdésen belüli felsorolás jelölése szintén történhet számmal vagy betűvel, a sorrend jelét mindkét esetben zárójel fogja közre. Például: „Bloom taxonómiájának fő kategóriái: (1) ismeret, (2) megértés, (3) alkalmazás…”; vagy „Bloom taxonómiájának fő kategóriái: (a) ismeret, (b) megértés, (c) alkalmazás…”.

Szerző(k)

A szerző az írásmű elején névvel szerepel. A megjelentetni kívánt munkahelyét, beosztását és e-mail címét lábjegyzetben tesszük közzé, amely lehetőséget nyújt a szerzővel való kapcsolat felvételre és az írásműre való reflektálásra. Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzők határozzák meg. Tetszés szerinti megoldásként a.) szoros betűrendet követhetnek a szerzők vezetékneve szerint, b.) a szerzők sorrendjét a szerzőségben játszott szerep szerint alakítják ki.

Több szerző esetén praktikus egy kontaktszemélyt megadni és ezt nevének aláhúzásával jelölni.

A szerző(k) a lábjegyzetben megadhatja honlapját, s módja van arra is, hogy az írásművének angol nyelvű változatát linken elérhetővé tegye. Az ilyen angol nyelvű változatok nyelvi és szakmai minőségéért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Tagolás

Hosszabb írásművek esetében ajánlott a főszöveg fejezetekre, alfejezetekre való bontása; a folyóirat kétszintű (szükség esetén háromszintű) tagolást alkalmaz. Ezek a következők:

A fejezetcímek félkövér,

az alfejezetek címei dőlt,

az alfejezet további tagolása esetén a cím álló betűvel

jelenjen meg a kéziratban. Ezekhez decimális jelzést (számozást) nem kell csatolni.

 

Hivatkozások

Hivatkozások a szövegben

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [… amint Fehér tanulmányában (1998) közölt eredmények …], vagy szerepelhet zárójelben [… a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (Fehér, 1998), ezért …]. Ezen túlmenően az alábbiak az irányadóak:

  • A szövegben a nevek minden előforduláskor dőlt betűvel jelennek meg.
  • Két szerző nevét – külföldi szerzők idegen nyelvű munkái esetén is – az “és” választja el egymástól: (Fekete és Fehér, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között “és” van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).
  • Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a „mtsai” rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).
  • A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot is (Fehér, 1998. 32. o.). 
  • Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Fehér, 1955, 1956a, 1956b).
  • Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).
  • A zárójelen belül a szerzőket a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendbe tesszük (Szürke, 1988; Fehér, 1989; Barna, 1990).
  • Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Barna, 1988a).
  • A hivatkozás a mondat része, vagyis a mondat végi írásjel a zárójeles hivatkozás után szerepel. Kivétel, ha egy teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás:  

Az intézmények hatással vannak a motivációra és a viselkedésre is (Acemoglu és Robinson, 2013).

„Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu és Robinson, 2013, 48. o.)

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

  • Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Szakirodalom legyen.
  • Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címét dőlt betűvel írjuk. Például: Szürke Ferenc (1980): Pedagógiai értekezések. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • A külföldi hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. and Friedrich, H. F. (1990, ed.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.
  • Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például: Szürke Ferenc és Fekete Tamás (1980, szerk.): Pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Például: Horváth Zsuzsanna (2013): A médiatudatosságra nevelés. In: Nagy-Király Vivien (szerk.): Médiatudatosság az oktatásban, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 15-24.
  • Elektronikus hivatkozás esetében meg kell adni az URL elérhetőséget, valamint az utolsó letöltés dátumát. Például: Németh András és Pukánszky Béla (1999): Magyar reformpedagógiai törekvések a XX. század első felében. Magyar Pedagógia. 3. sz. 245-262.  Letöltés: http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nemeth_MP993.pdf (2017.04.01.)
  • Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az “o” betű, a “szám” rövidítése “sz.”. Minden tétel végén pont van. Például: Fekete Tamás (1997): Oktatási trendek a 90-es években. Didaktika. 9. sz. 34-57.
  • Korábbi kiadások, fordítások jelzése: Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Az irodalomjegyzékben csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984). – a szövegben és Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest. – az irodalomjegyzékben.
  • Szerzők neve: magyar szerzőknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (például: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például: Nagy, J. and Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 3.. 247-254. Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűk. A kezdőbetűk után pont van. Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a mondat szerkezetének megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,… Zárójelben megadva a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek kezdőbetűi között szóköz áll.

A kéziratok elkészítésére vonatkozó javaslatok

A kézirat stílusa, formája

A kézirat Calibri betűtípussal készüljön. A tanulmányok és a szemle rovatban az írás a címmel kezdődik, majd a szerző munkahelye, beosztása és emailcíme következik. Ezt követően új bekezdésben a 150-250 szavas magyar nyelvű absztrakt kulcsszavakkal (3-6). Ugyanezt a szerkezetet követi az angol nyelvű változat is. Minden esetben szükséges a magyar és angol nyelvű absztrakt beküldése. A magyar nyelvű absztraktot követi a főszöveg 12-es betűnagysággal és 1,5-es sorközzel. Ez után következik az angol nyelvű absztrakt. Az irodalomjegyzék az írásmű végére kerül. A kézirat automatikus stílusbeállítással készüljön, a címek, alcímek következetes és logikus alkalmazásával. Decimális jelzés nem alkalmazható. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot a kézirat végső formájának kialakítására, melyet a szerző jóváhagyhat vagy elutasíthat.

A tanulmányok, szemlék beküldése

A kéziratokat a szerző tölti fel a folyóirat www.nevelestudomány.elte.hu felületére az erre a célra rendszeresített eljárás szerint.