Publikációs stílusunk

Új publikációs stílusunk a folyóirat 2017. évi 3. számától érvényes!

A Neveléstudomány elsődleges olvasói körének tekinti az igényes szakmai közösséget, kutatókat, oktatókat és a tudományos eredmények közvetlen felhasználóit. A folyóirat feladatának tekinti a pedagógiai szaknyelv tisztaságának megőrzését, stílusát illetően a tudományos próza nemzetközi gyakorlatban kialakult sajátosságait tartja mérvadónak. Ennek megfelelően a Neveléstudomány publikációs stílusa az APA (American Psychological Association, 1984) nemzetközi stílusát követi, amelyet az empirikus társadalomtudományok folyóiratainak többsége is. Részletesebb útmutatásért kérjük, tekintse meg az APA  honlapját. 

A folyóirat a neveléstudomány szakmai nyelvezetében készített kéziratokat fogad az egyes rovatok műfaja szerint; a műfaji sajátosságokat a rovatok leírása tartalmazza. Az alábbiakban azokat a formai kritériumokat fogalmazzuk meg, amelyek minden rovatban, minden írásmű esetében követendő.

Szerkezeti elemek

Absztrakt

A tanulmány elejére magyar nyelvű összefoglaló (abstract) kerül, mely tartalmazza a témát, a kutatási kérdéseket, a módszereket, az eredményeket és a következtetéseket. Terjedelme legfeljebb 150-250 szavas folyamatos szöveg, mely nem tagolódik bekezdésekre, és nem tartalmaz kiemeléseket.

A tanulmány végére angol nyelvű összefoglaló (abstract) kerül, mely formailag és tartalmilag megegyezik a magyar nyelvűvel.  Mivel a külföldi olvasók többnyire csak az angol nyelvű absztrakt alapján tájékozódnak, s mivel az absztrakt bekerülhet különböző, mértékadó adatbázisokba, ezért gondos elkészítésének kiemelt jelentősége van.

Az absztrakt végén 3-6 kulcsszó áll. Az absztraktot magyar és angol nyelven is be kell küldeni. 

Ábrák, diagramok, táblázatok

Az ábrákat, táblázatokat arab számokkal kell számozni és címmel (ábraaláírás) kell ellátni. A cím az ábra fölött jelenjen meg, ne legyen az ábra (rajz) része. Az ábrákra számuk alapján kell hivatkozni a szövegben. A szerkesztőség csak magas színvonalú számítógépes grafikákat fogad el, vagy a benyújtott adatok és rajzok alapján elkészíti az ábrát. Az ábra méretezésénél különösen gondolni kell az olvasható formátumra.

A diagramok a kéziratban egységesek legyenek. A térhatású formátumok kerülendők. A diagramokhoz a szerkesztőség kéri csatolni a forrás-fájl-t.

Bekezdések

A folyóirat olvasását megkönnyíti, ha a szöveg bekezdésekre tagolódik. A fejezetek, alfejezetek első bekezdése a sor elején, behúzás nélkül kezdődik. A második bekezdésektől kezdve behúzás szükséges. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások. A bekezdések gondolati egységek mentén tagolódnak; egy bekezdés általában egy gondolati egység. A bekezdések első sorát 5 betűhellyel vagy 1 cm-rel beljebb kell kezdeni. 

Táblázatok, ábrák, felsorolás előtt és után soremelés áll. A táblázat, ábra, felsorolás utáni első bekezdés nem behúzott, a sor elején kezdődik. Ha felsorolást alkalmaznak, akkor azt egységesen „gömb” formátummal adják meg a behúzás mértékével, vagy – ha annak jelentősége van – akkor számozás is lehet.

Kiemelések

A kiemeléseket a fő szövegben dőlt betű jelzi. Idegen szavak, új fogalmak esetében ajánlott a kiemelés. A szerző tartalmi hangsúlyra, nyomatékosításra is használhatja a kiemelést, az egy mondatnál hosszabb kiemelésekkel azonban takarékosan kell bánni.

Köszönetnyilvánítások

Indokolt esetben a szerző élhet a köszönet nyilvános megjelenítésével, amely vonatkozhat a tanulmány keletkezésére, a kutatási témára, egyéni és intézményi segítségre, támogatási forrásokra stb. Helye a tanulmány szövege és az irodalomjegyzék között van.

Lábjegyzet

A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet lehetőleg ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. A közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. A publikált szövegekre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább a nem publikált források, levéltári anyagok megjelölése, egyéb megjegyzések kerüljenek. A lábjegyzet azon az oldalon jelenik meg, amelyen a hivatkozás történik.

Rövidítés, mozaikszó

A szövegben a rövidítések általában kerülendők, kivéve az Olvasó számára közismertségük miatt egyértelműek (stb., Ft, cm, úm, ún, vö). Folyóiratunkban nem lehet rövidíteni a Budapest, a című, a például, a számú, a versus szavakat, a hónapok neveit, az iskoláztatással összefüggő kifejezéseket, mint gimnázium, szakközépiskola.

A közismert mozaikszavak (mint ELTE, UNESCO, OECD) feloldása a szövegben nem elvárt. Általában kerülendő a túl sok mozaikszó. Ha mozaikszó elkerülhetetlen, s a szerző nem biztos annak közismertségében, akkor a mozaikszó első felbukkanásakor a jelentését meg kell adni.

Szakirodalom

A hivatkozott irodalom a tanulmány végére kerül a szerzők (első szerző) szerinti szigorú betűrendben felsorolva. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit évszám szerinti sorrendben kell felsorolni. A szövegben előforduló minden hivatkozásnak meg kell jelennie az irodalomjegyzékben, illetve az irodalomjegyzékben szereplő minden tételre hivatkozni kell a szövegben. Indokolt esetben ezen felül ajánlott irodalmat közölhet a szerző.

Számok írása

A számokat szövegben 10 alatt általában betűvel, tíztől felfelé számmal írjuk. Kivételt képeznek a statisztikai adatok, mértékek, ahol minden esetben számokat írunk, valamint a sorozatban közölt számok, ahol lehet egységes írásmódot alkalmazni (pl. „…a méréseket a hetedik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályban végeztük”.).

Statisztikai számítások eredményét általában három értékes jegy pontossággal közöljük. Ahol a számértékek statisztikai bizonytalansága nagyobb, elég két tizedesjegy is. A korrelációs együtthatóknál elég két tizedes jegy közlése. A tizedes jegyeket a magyar helyesírásnak megfelelően tizedesvessző előzi meg. Sűrű táblázatban a tizedesvesszőt el lehet hagyni, de csak akkor célszerű, ha ez a táblázat minden adatánál megtehető.

Az eredményeket bemutató statisztikai adatoknál általában (a tanulmány lényeges megállapításait illető számoknál lehetőleg mindig) közölni kell a szignifikancia mutatóit a szakterület elterjedt statisztikai próbái alapján.

Számozás, sorozatok, felsorolások

A tanulmányok alcímei nem kapnak sorszámot. Ha a bekezdések felsorolást alkotnak, az összetartozó bekezdések sorrendjét (arab) számmal vagy kisbetűvel lehet jelölni. A számok után pont, a betűk után gömbölyű zárójel áll. Például:

1. Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.
a) Ez a bekezdés egy felsorolásban az első.

A bekezdésen belüli felsorolás jelölése szintén történhet számmal vagy betűvel, a sorrend jelét mindkét esetben zárójel fogja közre. Például: „Bloom taxonómiájának fő kategóriái: (1) ismeret, (2) megértés, (3) alkalmazás…”; vagy „Bloom taxonómiájának fő kategóriái: (a) ismeret, (b) megértés, (c) alkalmazás…”.

Szerző(k)

A szerző az írásmű elején névvel szerepel. A megjelentetni kívánt munkahelyét, beosztását és e-mail címét lábjegyzetben tesszük közzé, amely lehetőséget nyújt a szerzővel való kapcsolat felvételre és az írásműre való reflektálásra. Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzők határozzák meg. Tetszés szerinti megoldásként a.) szoros betűrendet követhetnek a szerzők vezetékneve szerint, b.) a szerzők sorrendjét a szerzőségben játszott szerep szerint alakítják ki.

Több szerző esetén praktikus egy kontaktszemélyt megadni és ezt nevének aláhúzásával jelölni.

A szerző(k) a lábjegyzetben megadhatja honlapját, s módja van arra is, hogy az írásművének angol nyelvű változatát linken elérhetővé tegye. Az ilyen angol nyelvű változatok nyelvi és szakmai minőségéért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.

Tagolás

Hosszabb írásművek esetében ajánlott a főszöveg fejezetekre, alfejezetekre való bontása; a folyóirat kétszintű (szükség esetén háromszintű) tagolást alkalmaz. Ezek a következők:

A fejezetcímek félkövér,

az alfejezetek címei dőlt,

az alfejezet további tagolása esetén a cím álló betűvel

jelenjen meg a kéziratban. Ezekhez decimális jelzést (számozást) nem kell csatolni.

 

Hivatkozások

Hivatkozások a szövegben

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [… amint Fehér tanulmányában (1998) közölt eredmények …], vagy szerepelhet zárójelben [… a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (Fehér, 1998), ezért …]. Ezen túlmenően az alábbiak az irányadóak:

  • Két szerző nevét – külföldi szerzők idegen nyelvű munkái esetén is – az “&” választja el egymástól: (Fekete & Fehér, 1998). Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között “&” van: (Fekete, Fehér, & Barna, 1998).
  • Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke, & Barna, 1998), újbóli előforduláskor az “et al.” kifejezést használjuk (Fekete et al.,1998). 
  • A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámot is (Fehér, 1998, p. 32). 
  • Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Fehér, 1955, 1956a, 1956b).
  • Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke & Barna, 1990).
  • A zárójelen belül a szerzőket a hivatkozott mű évszáma szerinti sorrendbe tesszük (Szürke, 1988; Fehér, 1989; Barna, 1990).
  • Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Barna, 1988a).
  • A hivatkozás a mondat része, vagyis a mondat végi írásjel a zárójeles hivatkozás után szerepel. Kivétel, ha egy teljes mondatot idézünk, akkor bezárjuk az idézőjelet és utána jön a hivatkozás:  

Az intézmények hatással vannak a motivációra és a viselkedésre is (Acemoglu & Robinson, 2013).

„Az intézmények napi szinten befolyásolják az ösztönzők rendszerét és az emberek viselkedését.” (Acemoglu & Robinson, 2013, p. 48.)

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

  • Az elkészített írásművek végén a felhasznált irodalmak felsorolásának címe minden esetben Irodalom legyen.
  • Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám). Cím. Kiadás helye (város): Kiadó.  A könyv címét dőlt betűvel írjuk. Például: Szürke, F. (1980). Pedagógiai értekezések. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  • A külföldi hivatkozásokat az eredetileg megjelent nyelven kell közölni. Például: Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. & Friedrich, H. F. (Ed.) (1990). Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Oxford: Pergamon Press.
  • Könyvfejezetek: Szerző(k) (évszám). Fejezet (tanulmány) cím. In Szerkesztő(k) neve (Ed.), Könyv címe (Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala).  Kiadás helye (város): Kiadó. A könyv címe dőlt betűvel. Például: Horváth, Zs. (2013). A médiatudatosságra nevelés. In V.  Nagy-Király (Ed.), Médiatudatosság az oktatásban (pp. 15-24). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 
  • Elektronikus hivatkozás esetében meg kell adni az URL elérhetőséget. Például: Németh, A. & Pukánszky, B. (1999). Magyar reformpedagógiai törekvések a XX. század első felében. Magyar Pedagógia, 3, 245-262. Retrieved from
    http://www.magyarpedagogia.hu/document/Nemeth_MP993.pdf (2017.04.01.)
  • Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k), (évszám). Tanulmány cím. Folyóiratcím, Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel.  Például: Fekete, T. (1997). Oktatási trendek a 90-es években. Didaktika, 9, 34-57.

A kéziratok elkészítésére vonatkozó javaslatok

A kézirat stílusa, formája

A kézirat Calibri betűtípussal készüljön. A tanulmányok és a szemle rovatban az írás a címmel kezdődik, majd a szerző munkahelye, beosztása és emailcíme következik. Ezt követően új bekezdésben a 150-250 szavas magyar nyelvű absztrakt kulcsszavakkal (3-6). Ugyanezt a szerkezetet követi az angol nyelvű változat is. Minden esetben szükséges a magyar és angol nyelvű absztrakt beküldése. A magyar nyelvű absztraktot követi a főszöveg 12-es betűnagysággal és 1,5-es sorközzel. Ez után következik az angol nyelvű absztrakt. Az irodalomjegyzék az írásmű végére kerül. A kézirat automatikus stílusbeállítással készüljön, a címek, alcímek következetes és logikus alkalmazásával. Decimális jelzés nem alkalmazható. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot a kézirat végső formájának kialakítására, melyet a szerző jóváhagyhat vagy elutasíthat.

A tanulmányok, szemlék beküldése

A kéziratokat a szerző tölti fel a folyóirat www.nevelestudomány.elte.hu felületére az erre a célra rendszeresített eljárás szerint.