Az adaptív-elfogadó iskola projekt újraértelmezése az innováció szempontjából

Az adaptív-elfogadó iskola projekt keretében arra vállalkoztunk, hogy egy olyan iskolakoncepciót alkossunk meg, ami a mai hazai oktatási-társadalmi-gazdasági-kulturális kihívásokra reflektál, s ami egyszerre épít a neveléstudomány elméleti felismeréseire, az iskolák gyakorlatára és a velük való párbeszédre. E kutatási-fejlesztési folyamatban létrejövő iskolakoncepciót a kezdetektől innovációként gondoltuk el, a projekt innovációs sajátosságait viszont csak a projekt lezárulásakor gondoltuk át mélyebben. E tanulmányunk célja éppen az, hogy egy hazai fejlesztési projekt innovációs jellemzőit tárjuk fel, elemezzük és rendszerezzük. Értelmezési keretként az Oslói Kézikönyv termék-, szervezeti, folyamat- és marketinginnováció definícióit használtuk fel, s ezen belül további értelmezési szempontokat alkalmaztunk: az innováció forrását, folyamatát, a bevont szereplők körét és az innováció hatását. Elemzési megközelítésünkkel sikerült azonosítani és elemezni: a koncepció és a reflektív album termékinnovációját, a tanuló közösségek szervezeti innovációját, a kutatási-fejlesztés folyamatinnovációját, illetve az örökbefogadásra épülő iskolahálózat marketinginnovációját. A projekt innovációs sajátosságainak és rendszerének újraértelmezése nemcsak az adott projekt utóélete szempontjából hasznos, hanem tanulságokkal szolgálhat általában az oktatási innovációk értelmezéséhez, az újabb oktatási projektek tervezéséhez, illetve a hazai innovációk fenntarthatóságának megteremtéséhez.

Kulcsszavak: adaptív-elfogadó iskola, innováció, közoktatás, felsőoktatás és kutatás kapcsolata

A német nemzetiségi oktatás rendszere napjainkban

A szerző a német nemzetiségi alapfokú oktatás közoktatási rendszerbeli és iskolai helyzetét feltáró kutatás részeként, jelen tanulmányában megvizsgálja a 2010/2011-es tanév rendelkezésre álló statisztikai adatait. A kutatás adatbázisát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által a közoktatás-statisztikai adatgyűjtés (KIRSTAT) alapján képezte. Az adatok értelmezéséhez összevetésként bemutatja a korábbi évek adatait. Először nemzetközi kitekintést ad a kisebbségpolitika területén, majd bemutatja a magyarországi helyzetet. Megjelenik a német nemzetiségi oktatásban részt vevők számának változása összevetésben az általános iskolások számával, a német nemzetiségi oktatásban résztvevő általános iskolai tanulók aránya a képzési programok szerint, az intézmények területi megoszlása. A tankönyvhelyzet bemutatására is sor kerül. A további hasznosítást és a jobb tájékozódást táblázatok és diagramok segítik.

Kulcsszavak: oktatás, német nemzetiségi alapfokú oktatás, közoktatás, kisebbségi politika, kisebbségi oktatási programok, finanszírozás, pedagógusok, tankönyv Read more…