Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei

A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.

Kulcsszavak: szakképzés, továbbtanulás, továbbtanulási motiváció

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Közjó – avagy hogy jó? Elvek és ütközések: a tandíj kérdése Angliában és Németországban

Látszólag csupán hallgatói hozzájárulás, a valóságban a teljes oktatási folyamatot, a hallgató és az oktató közötti munkát, és a tanári professziót is befolyásoló tényező a tandíj. Jelen tanulmányban az angol felsőoktatásban 1998 óta folyamatosan szedett hallgatói hozzájárulás hatásait vizsgálom a Németországban megfigyelhető folyamatokkal összevetve. A hivatásszociológia fogalmaira támaszkodva értelmezem az Angliában, a tandíjfizetés nyomán kialakult jelenségeket. Az elemzésből kiderül, hogy a tandíj nem csupán anyagi terhet ró a beiratkozókra, hanem a hallgatók magasabb elvárásaival, a tanári szerep átalakulásával, a hallgatók tanulási folyamathoz való hozzáállásának változásával és a felsőoktatás szereplői között fennálló viszonyrendszer minőségének drasztikus romlásával is együtt jár. Az angol felsőoktatásban megfigyelhető változások minden olyan ország számára fontos tanulságokkal szolgálhatnak, ahol a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása, privatizációja, a jelentősebb mértékű hallgatói hozzájárulás bevezetésének kezdeményezése zajlik.

Kulcsszavak: tandíj, Anglia, Németország, tanári hivatás, felsőoktatás

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Rokonai Lajos Simon. Szocializációs közegek, informális tanulási színterek élete első felében

A tanulmány annak a Rokonai Lajos Simonnak mutatja be élete első szakaszát, akire a hálás bakonyi leventék, mint vezetőre, pártfogóra, lelkiatyára gondolnak, ahogy azt márvány emléktáblán is megörökítették. Kevés forrás áll rendelkezésre a cisztercita szerzetes tanárról, aki önként elkísérte Zircről a 800 bevagonírozott leventét Németországba 1945. február 28-án. Ez az írás arra vállalkozik, hogy a tények töredékeiből, apró cserepekből építkezzen, és azokat kiegészítse társadalom-, kultúr- és mentalitástörténeti vonatkozásokkal. A választott megközelítésnek a jogosultságát a szocializációs közegek (agencies of socialization) fogalma adja (Giddens, 2006), amely a szocializáció és az enkulturáció színtereiként számításba vehető csoportokat vagy társadalmi kontextusokat jelöli. Giddens a szocializációs közeget mindig strukturáltnak tekinti, ami arra készteti az egyént, hogy a társadalmi gyakorlatban egy bizonyos keretrendszerben vegyen részt. Giddens úgy tartja, hogy az egyén életének egyes szakaszaiban ezen közegek közül több is szerepet játszhat, voltaképpen annyi szocializációs közeg létezik, ahány csoportban vagy társadalmi helyzetben az emberek életük egy számottevő részét eltöltik (Giddens, 2006, p. 143-147). A szocializációs hatással egyidejűleg informális tanulás is történik, így az adott keretrendszer hatása nemcsak az abban eltöltött időtől függ, hanem attól is, hogy milyen intenzitású a részvétel, milyen maga az egyén és mennyire reflektál a saját informális tanulására (Horváth H., 2011b, 2019). Rokonai életének főbb helyszínei ismertek, így ezeket a szociális közegeket vizsgálva kaphatunk kiegészítő információkat a fragmentált életrajzhoz. Itt kereshetjük, ezekben a keretrendszerekben, hogy az azokkal folytatott interakciók során milyen benyomások, jellemformáló hatások érték/érhették a cisztercita szerzetes tanárt. Az így nyert apró tényekből, következtetésekből, valószínűsítésekből próbáljuk körvonalazni Rokonai emberi, pedagógusi-szerzetesi vonásait.

Kulcsszavak: Rokonai Simon, levente intézmények, szocializációs színterek, informális tanulás, ciszterciek

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A politika, az oktatásügy és a neveléstudomány az 1950-es, ’60-as és ’70-es évek szocialista Jugoszláviájában (Vázlat)

A tanulmány a vizsgált korszak politikai-társadalmi jellemzőinek tükrében elemzi a jugoszláv szocialista oktatáspolitikai történéseket. Azokkal a pedagógiai és politikai-ideológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek az elemzett időszakban hatást gyakoroltak a közoktatásra. A második világháború után a gyökeres politikai-ideológiai változások igazodtak a Jugoszláv Kommunista Párt és Tito hatalmi érdekeihez, ennek függvényében többször módosítottak az alkotmányon, a törvényeken, az oktatási rendszeren. A decentralizációs és centralizációs folyamatokat a szakirodalmi feldolgozások, politikai dokumentumok, törvények mellett az ’50-es évek tantervének és a ’70-es évek tanterveinek összehasonlításával mutatjuk be.

Kulcsszavak: Jugoszlávia, önigazgatás, oktatáspolitika, oktatási reform

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Értelmezhető-e a fegyelem a felsőoktatásban? Avagy, mi a fegyelmi eljárás az egyetemeken?

A fegyelmi eljárásokat a hatályos felsőoktatási törvény is ismeri, azok, illetve azok előképe, az egyetemek bíráskodási joga azonban a magyar felsőoktatási jog történetének egy viszonylag kevéssé ismert, elhanyagolt területe. Ezen elhanyagolt terület történeti hátterét mégis nagyon fontos megismerni, mert megmagyarázza és érthetővé teszi a jelenleg is élő jogintézményeket, valamint rávilágít arra, hogy a történeti jellegzetességek hirtelen, kívülről jövő átalakítása – akár történelmi/politikai szükségszerűségből fakadó lemetszése – milyen következményeket és problémákat generál a jelen jogalkalmazásában.

Kulcsszavak: felsőoktatás, fegyelmi eljárás, egyetemi bíráskodási jog, jogtörténet, autonómia

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A viselkedészavart mutató tanulók jogszabályi helyzete nemzetközi kontextusban – különös tekintettel a szabályszegés következményeire

A viselkedészavart mutató tanulók köznevelési rendszerben való helyzetét vizsgálva fontos kiindulópont, hogy a gyermekjogok szemszögéből közelítsünk ahhoz, hogy miként biztosított számukra a megfelelő oktatáshoz való jog. Tanulmányunkban ehhez elsősorban a nemzetközi jog különböző dokumentumait vesszük alapul. Az ezekben megjelenő emberi jogi elvek mentén azt vizsgáljuk, hogy ezek milyen mélységben tartalmazzák, illetve miként értelmezik és alkalmazzák azokat a megvalósítás érdekében. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat tárgyát képező személyi kör egyrészről a gyermek, másrészről sajátos nevelési igényű tanuló, kutatásunk kiindulópontja a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény. A tanulmányban bemutatjuk, hogy az említett egyezményekben megfogalmazott jogok hogyan viszonyulnak, illetve miként valósulnak meg kifejezetten a viselkedészavart mutató tanulók inkluzív (befogadó) oktatási lehetőségei tekintetében. Kulcskérdésünk, hogy a tipikusan fejlődő tanulók számára létrehozott oktatási rendszerben ténylegesen meg tud-e valósulni a viselkedészavart mutató tanulók számára is a befogadás, és az megfelelő hatékonysággal működik-e? Az érintett személyek jogait nem csupán szűken, az oktatásra nézve értelmezzük, de vizsgálatunk tárgyává tettük a viselkedészavart mutató tanulók egészségügyi ellátását (pszichiátriai diagnózis, gyógyszeres kezelés) érintő jogi szabályozást, valamint az oktatási rendszerben gyűjtött tapasztalatok, a kriminalizálódás lehetősége és a büntetőjog összefüggéseit.

Kulcsszavak: emberi jogok, viselkedészavar, iskolajog, ellátás, igazságszolgáltatás

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Pedagógusok, pedagógusjelöltek és tanulók viszonyulása a fegyelmezéshez, avagy amit a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tudnak és gondolnak

A tanulmány egy kétszakaszos iskolafókuszú jogi attitűdkutatás eredményeit szintetizálja, amelyen belül az iskolai fegyelmezésre, illetve a pedagógusok, pedagógusjelöltek, valamint a tanulók fegyelmezéshez való viszonyulására fókuszál. Mindkét kutatási szakaszban kérdőíves módszert alkalmaztunk, amelyben tanárok és tanárjelöltek jogi jelenségekhez fűződő viszonyát vizsgáltuk, illetve azt, hogy szükségesnek érzik-e, hogy a képzésük során részletesebben tanuljanak az iskola mint intézmény jogi környezetéről. A kutatásokból az derül ki, hogy a tanárok és a tanulók is elsősorban fenyegető, nehezen érthető funkciójú jelenségként értékelik a jogrendszert, ugyanakkor a gyermekjogokhoz pozitív értékeket társítanak. A házirendet a tanulók is a rend fenntartásának eszközeként értékelik. A szaktárgyi fegyelmezés körében kirajzolódó fő mintázat a fegyelmezési eszközök hiánya, illetve az elégtelen osztályzat mint fegyelmezési eszköz alkalmazása annak ellenére, hogy ezt maguk a tanárok is aggályosnak tartják. A vizsgálat további eredménye, hogy bemutatja: mind a pedagógusok, mind a pedagógusjelöltek oldaláról igény mutatkozik arra, hogy az iskolai jogrendszerről szóló oktatásnak helye legyen a tanárképzésben.

Kulcsszavak: fegyelem, magatartási problémák kezelése, jogi tudatosság, tanárképzés, attitűdök, házirend

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Adalékok az iskolai testi fenyítéssel kapcsolatos vélekedések előzményeinek 19. századi történetéhez. Egy vita 1887-ből

Kutatásomban egy a „botbüntetésről” szóló 1887-es magyarországi szakmai vita érveit próbálom meg értelmezni a diskurzuselemzés módszerével minél szélesebb jogtörténeti és művelődéstörténeti összefüggésrendszerbe ágyazva. A vita alapján feltételezem, hogy a korszakban lezajló szellemi erjedés az iskolai gyakorlat és a tanítói szerep átalakulásának is alapjául szolgált, azaz a mentalitásváltásnak valamiféle határmezsgyéjén vagyunk, legalábbis egy olyan mezsgyén, ami a társadalom egy részének gondolkodásmódját döntően befolyásolhatta. Ez idő tájt már a laikus közvélemény egy részét is foglalkoztatta az iskolai testi fenyítés kérdése, és kritikusai leginkább a magyar társadalmi élet „elmaradottságával” hozták azt összefüggésbe. Forrásom a Néptanoda című újság, amely a pécsi tanítóegylet kiadásában 1867-től jelent meg hetente és a környező tanítóegyesületek közlönyeként funkcionált. Bár – ahogy látni fogjuk – számszerűen alulmaradtak, mégis voltak a vizsgált vitának olyan résztvevői, akik a botütés végleges eltörlésére voksoltak már 1887-ben is. Ugyan napjaink jogszabályai a testi fenyítés tekintetében egyértelműen tiltó álláspontot képviselnek, teljes egészében sem a napi gyakorlatból, sem a nevelői mentalitásból nem tűnt még el ez a sok vitát kiváltó nevelői módszer. Tanulmányommal az ezzel kapcsolatos korábbi diskurzus érvrendszerének megismeréséhez szeretnék hozzájárulni.

Kulcsszavak: 19. század, testi fenyítés, népiskola, néptanítók, diskurzuselemzés

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

„Végső eszközök” Bevezető az Oktatás, fegyelem, jog című Fókusz rovathoz

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Narratív interjú a pedagóguskutatásban

A tanulmány célja a narratív vizsgálódás módszertanának bemutatása, amely az elmúlt évtizedekben a különböző tudományágak széles körében jelentősen elterjedt. A tanulmány az elméleti áttekintést követően arra vállalkozik, hogy a narratív módszer alkalmazhatóságát a kvalitatív pedagóguskutatáson belül néhány példán keresztül szemléltesse, és felhívja a figyelmet arra, hogy a narratív interjúk többféle elemzési dimenziót kínálnak. A témájukat és a narratív elemzési módszertanukat tekintve sokszínű pedagóguskutatások példái alapján kirajzolódik, hogy a narratív interjús technika alkalmazhatósága sokoldalú lehetőséget nyújt a kutatók számára, továbbá a pedagóguslét megismerésének és megértésének széles horizontját nyitja meg.

Kulcsszavak: kvalitatív pedagóguskutatás, narratíva, narratív szemlélet, narratív vizsgálódás, narratív interjú

04
okt 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK