Végzős szakközépiskolás tanulók továbbtanulási szándéka: egy próbamérés eredményei

A továbbtanulási döntéseket számos társadalmi és egyéni tényező befolyásolja, akár az általános iskola, akár a középiskola utáni továbbtanulásra gondolunk. A magyar iskolarendszerben kitüntetett elágazási pont az általános iskola utáni továbbtanulás, hiszen ez a tanulók egész iskolai pályáját és jövőjét is meghatározhatja. Az Oktatási Hivatal felvételi adatbázisai alapján lényegesen kevesebb diák jelentkezik és nyer felvételt a felsőoktatásba érettségit adó szakképzésből, mint gimnáziumból. Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk a végzős szakközépiskolás tanulók felsőoktatási továbbtanulásának és tovább nem tanulásának motívumait. Ennek vizsgálatára saját fejlesztésű kérdőívet készítettünk, melynek segítségével a végzős szakközépiskolások továbbtanulási motivációját, önszelekcióját és családi háttértényezőit vizsgáljuk. A próbamérésben 105 fő végzős szakközépiskolás tanuló vett részt. A papíralapú kérdőívek kitöltésére 2019 őszén került sor. Elemzésünkben többváltozós statisztikai módszereket alkalmaztunk, a továbbtanulás bejóslására pedig logisztikus regressziós modellt állítottunk fel. Eredményeink rámutatnak arra, hogy az általunk vizsgált affektív tényezők szignifikánsan befolyásolják a szakközépiskolások továbbtanulási szándékait.

Kulcsszavak: szakképzés, továbbtanulás, továbbtanulási motiváció

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Közjó – avagy hogy jó? Elvek és ütközések: a tandíj kérdése Angliában és Németországban

Látszólag csupán hallgatói hozzájárulás, a valóságban a teljes oktatási folyamatot, a hallgató és az oktató közötti munkát, és a tanári professziót is befolyásoló tényező a tandíj. Jelen tanulmányban az angol felsőoktatásban 1998 óta folyamatosan szedett hallgatói hozzájárulás hatásait vizsgálom a Németországban megfigyelhető folyamatokkal összevetve. A hivatásszociológia fogalmaira támaszkodva értelmezem az Angliában, a tandíjfizetés nyomán kialakult jelenségeket. Az elemzésből kiderül, hogy a tandíj nem csupán anyagi terhet ró a beiratkozókra, hanem a hallgatók magasabb elvárásaival, a tanári szerep átalakulásával, a hallgatók tanulási folyamathoz való hozzáállásának változásával és a felsőoktatás szereplői között fennálló viszonyrendszer minőségének drasztikus romlásával is együtt jár. Az angol felsőoktatásban megfigyelhető változások minden olyan ország számára fontos tanulságokkal szolgálhatnak, ahol a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása, privatizációja, a jelentősebb mértékű hallgatói hozzájárulás bevezetésének kezdeményezése zajlik.

Kulcsszavak: tandíj, Anglia, Németország, tanári hivatás, felsőoktatás

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Rokonai Lajos Simon. Szocializációs közegek, informális tanulási színterek élete első felében

A tanulmány annak a Rokonai Lajos Simonnak mutatja be élete első szakaszát, akire a hálás bakonyi leventék, mint vezetőre, pártfogóra, lelkiatyára gondolnak, ahogy azt márvány emléktáblán is megörökítették. Kevés forrás áll rendelkezésre a cisztercita szerzetes tanárról, aki önként elkísérte Zircről a 800 bevagonírozott leventét Németországba 1945. február 28-án. Ez az írás arra vállalkozik, hogy a tények töredékeiből, apró cserepekből építkezzen, és azokat kiegészítse társadalom-, kultúr- és mentalitástörténeti vonatkozásokkal. A választott megközelítésnek a jogosultságát a szocializációs közegek (agencies of socialization) fogalma adja (Giddens, 2006), amely a szocializáció és az enkulturáció színtereiként számításba vehető csoportokat vagy társadalmi kontextusokat jelöli. Giddens a szocializációs közeget mindig strukturáltnak tekinti, ami arra készteti az egyént, hogy a társadalmi gyakorlatban egy bizonyos keretrendszerben vegyen részt. Giddens úgy tartja, hogy az egyén életének egyes szakaszaiban ezen közegek közül több is szerepet játszhat, voltaképpen annyi szocializációs közeg létezik, ahány csoportban vagy társadalmi helyzetben az emberek életük egy számottevő részét eltöltik (Giddens, 2006, p. 143-147). A szocializációs hatással egyidejűleg informális tanulás is történik, így az adott keretrendszer hatása nemcsak az abban eltöltött időtől függ, hanem attól is, hogy milyen intenzitású a részvétel, milyen maga az egyén és mennyire reflektál a saját informális tanulására (Horváth H., 2011b, 2019). Rokonai életének főbb helyszínei ismertek, így ezeket a szociális közegeket vizsgálva kaphatunk kiegészítő információkat a fragmentált életrajzhoz. Itt kereshetjük, ezekben a keretrendszerekben, hogy az azokkal folytatott interakciók során milyen benyomások, jellemformáló hatások érték/érhették a cisztercita szerzetes tanárt. Az így nyert apró tényekből, következtetésekből, valószínűsítésekből próbáljuk körvonalazni Rokonai emberi, pedagógusi-szerzetesi vonásait.

Kulcsszavak: Rokonai Simon, levente intézmények, szocializációs színterek, informális tanulás, ciszterciek

31
dec 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A politika, az oktatásügy és a neveléstudomány az 1950-es, ’60-as és ’70-es évek szocialista Jugoszláviájában (Vázlat)

A tanulmány a vizsgált korszak politikai-társadalmi jellemzőinek tükrében elemzi a jugoszláv szocialista oktatáspolitikai történéseket. Azokkal a pedagógiai és politikai-ideológiai folyamatokkal foglalkozik, amelyek az elemzett időszakban hatást gyakoroltak a közoktatásra. A második világháború után a gyökeres politikai-ideológiai változások igazodtak a Jugoszláv Kommunista Párt és Tito hatalmi érdekeihez, ennek függvényében többször módosítottak az alkotmányon, a törvényeken, az oktatási rendszeren. A decentralizációs és centralizációs folyamatokat a szakirodalmi feldolgozások, politikai dokumentumok, törvények mellett az ’50-es évek tantervének és a ’70-es évek tanterveinek összehasonlításával mutatjuk be.

Kulcsszavak: Jugoszlávia, önigazgatás, oktatáspolitika, oktatási reform

31
dec 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Narratív interjú a pedagóguskutatásban

A tanulmány célja a narratív vizsgálódás módszertanának bemutatása, amely az elmúlt évtizedekben a különböző tudományágak széles körében jelentősen elterjedt. A tanulmány az elméleti áttekintést követően arra vállalkozik, hogy a narratív módszer alkalmazhatóságát a kvalitatív pedagóguskutatáson belül néhány példán keresztül szemléltesse, és felhívja a figyelmet arra, hogy a narratív interjúk többféle elemzési dimenziót kínálnak. A témájukat és a narratív elemzési módszertanukat tekintve sokszínű pedagóguskutatások példái alapján kirajzolódik, hogy a narratív interjús technika alkalmazhatósága sokoldalú lehetőséget nyújt a kutatók számára, továbbá a pedagóguslét megismerésének és megértésének széles horizontját nyitja meg.

Kulcsszavak: kvalitatív pedagóguskutatás, narratíva, narratív szemlélet, narratív vizsgálódás, narratív interjú

04
okt 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A társadalomismereti műveltség értelmezése

A tanulmány célja a társadalomismereti műveltség fogalmának értelmezése, sajátosságainak bemutatása, a hazai társadalomismereti nevelés főbb vonásainak ismertetése. Az összefoglaló a társadalomismereti nevelés történetében bekövetkező főbb változások ismertetésén keresztül a Nemzeti alaptanterv egyes változatainak Ember és társadalom műveltségterületének leírásaira támaszkodva foglalja össze a műveltségterület jellemzőit. A szakirodalom és a tantervek áttekintése alapján az alábbi következtetések fogalmazhatók meg: Habár a társadalomismereti nevelésben deklaráltan nagy hangsúly van a múltismeret és a jelenismeret kettősén, sokkal inkább a történelemtanítás dominanciája jellemző. A társadalomismereti műveltség komplex tudásegyüttest jelent, amely történelmi és társadalomtudományi ismereteket foglal magába, valamint olyan értékeket, attitűdöket és képességeket, amelyek hozzájárulnak a differenciált társadalomtudományi szemléletmód kialakulásához és a demokratikus állampolgári lét megértéséhez és megéléséhez. A társadalomismereti műveltség fogalmának meghatározása segíthet abban, hogy a társadalomismereti nevelés szerepe nőjön, átláthatóbb legyen a terület tartalma, valamint további kutatások induljanak a témában.

Kulcsszavak: társadalomismereti nevelés, történelemtanítás, állampolgári nevelés

04
okt 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

A tanulói jóllét és a pedagógus/nők/ foglalkozási és pszichológiai jóllétének kapcsolódásai

Az iskolai tanulás teljesen új megközelítését adja az OECD „Iránytű a tanuláshoz” című anyaga azzal, hogy célként a well-being, a jóllét elérését jelöli meg. Úgy látják a szerzők, hogy a jövő komplex és bizonytalan világának ismeretlen feltételrendszeréhez történő alkalmazkodáshoz az úgynevezett transzformatív kompetenciákra van szükség, amelynek kialakítása és működtetése vezet a well-being eléréséhez. Az aktív tanulás folyamatában jelentős funkciót tulajdonítanak a pedagógusoknak a nemzetközi oktatáspolitikai vizsgálatok alapján, egyúttal jelzik, hogy milyen változásokra van szükség a pedagógusszerepben. Ennek a megváltozott pedagógusszerepnek a megvalósításában meghatározó tényező a pedagógusok jólléte. Ennek bizonyításául a pedagógusnők – hiszen ők vannak többségben a pályán – foglalkozási és pszichológiai jóllétének vizsgálatairól hozunk példákat azt követően, hogy számos jóllét-értelmezést vázolunk fel. Az oktatásügy előtt álló feladat megoldásához érdemes áttekinteni, hogy milyen értelmezései, dimenziói vannak a jóllétnek; hogyan lehet ezeket párbeszédbe állítani, a kutatási eredményeket minél jobban felhasználni a fogalom pontos és gazdag értelmezéséhez úgy, hogy az a mindennapi tevékenységek számára operacionalizálható legyen. Ehhez mutatunk be különböző megközelítéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a pedagógusnők jólléte szoros kapcsolatot mutat a tanulók jóllétével, tehát a pedagógusok foglalkozási és pszichológiai jóllétének támogatása a minőségi tanulás-tanítás folyamatához, a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez elengedhetetlen.

Kulcsszavak: jóllét-értelmezések, tanulói jóllét, foglalkozási jóllét, pszichológiai jóllét, pedagógusnők

04
okt 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Kultúrák és nyelvek találkozása az osztályteremben – Aronson módszerének újragondolása

A kulturális és nyelvi különbségek öntudatlanul befolyásolják az iskolai élet szereplőit, akadályozhatják a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségeit, mivel a pedagógusok „más nyelvet” beszélnek, olyan nyelvi kódokat használnak, amelyet sok gyermek nem képes megfejteni. Aronson mozaik módszerének újragondolásával egy innovatív, körkörös osztálytermi tanulási modellt dolgoztunk ki, amely lehetőséget teremt a kutatásban az osztálytermi tanítás különböző aspektusainak tudományos igényű tanulmányozására. Tanulók egymástól történő kölcsönös tanulását vizsgáltuk 2018 tavaszán, amikor 284 gyermek és 74 képzett felnőtt megfigyelő vett részt a tanulási folyamatban. 3 iskolában 30 osztályban tanulmányoztuk a komplex pedagógiai és nevelési folyamatot, minden osztályban 4 alkalommal 45 perces tevékenységek során, ezzel megteremtve a kutatási helyzet validitását. A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: A körkörös tanulás módszerének mely aspektusai teszik lehetővé a kulturális és nyelvi különbségek kompenzálását? Milyen tényezők tehetik eredményessé a gyerekek egymástól való tanulását, a gyermekek szemszögéből? A gyermek és felnőtt értékelő űrlapok adatait kétféleképpen dolgoztuk fel. 1) R statisztikai program, valamint SPSS statisztikai program alkalmazásával a csoportokat kétmintás t-próbával hasonlították össze. A korreláció számításokat a Spearman-féle korrelációs együttható segítségével végeztük alfa=0,05 szignifikancia szinten, amelyet Holm módszerével korrigáltunk több hipotézis tesztelésére. 2) A gyermekek és felnőttek narratív, szöveges válaszait kvalitatív tartalomelemzéssel dolgoztuk fel. A kutatási modellünkben alkalmazott tanulásszervezési eljárások lehetőséget teremtenek a különböző kultúrájú, különböző anyanyelvű és nagyon eltérő társadalmi-gazdasági helyzetű ((diversity) gyermekek számára a tanuláshoz, a tudáshoz való egyenlő hozzáféréshez (equity), az együttműködéshez, a tudáshoz való egyenlő hozzáféréshez (equality), valamint egymás kölcsönös megértéséhez (sustainability). Nemzetközi és magyar modellekkel összhangban módszeregyüttesünk egyszerre tudás- és esélyteremtő modell. Jelenleg Magyarországon és világszerte nagy jelentőségű a gyermekek azon képességének fejlesztése, hogy beilleszkedjenek egy másik ember gondolkodásmódjába. Mások perspektívájának felvétele, eredményeink szerint növeli a tanulás hatékonyságát, egyben jelentős tényező az empátia kialakulásában.

Kulcsszavak: körkörös tanulási módszer, kortársoktatás, perspektívavétel, gyermekek hangja

04
okt 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Három nemzetközi kutatás tanulóijóllét-koncepciójának összevetése

Az utóbbi években (hazai viszonylatban is) egyre növekvő kutatói érdeklődés mutatkozik a gyermekek jólléte iránt, ami különösen igaz az oktatás, iskola kontextusában történő vizsgálatokra. A tanulmány fő célja, hogy átfogó képet adjon a tanulók szubjektív jóllétének lehetséges vizsgálati dimenzióiról, ennek érdekében három nemzetközi kutatás – (1) Gyermekek világa – Nemzetközi vizsgálat a gyermekek jóllétéről (ISCWeB), (2) Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (HBSC), (3) Tanulói teljesítmények nemzetközi értékelésének programja (PISA) – jóllétkoncepcióját, valamint a felmérések legutóbbi adatfelvételeiben vizsgált tanulói jóllétdimenziókat veti össze. Összességében megállapítható, hogy a tanulói jóllét vizsgálatát mindhárom felmérés többdimenziós keretbe ágyazza, így számos közös terület (élettel való általános elégedettség, érzelmi állapot, pszichológiai jóllét, családi élet, baráti kapcsolatok, iskolai élet, egészségi állapot, szubjektív és objektív testkép) megjelenik az adatfelvételekben. Az összehasonlítás eredménye azt mutatja, hogy a felmérések jólléthez köthető kérdései nem minden esetben feleltethetők meg teljesen egymásnak, több esetben inkább csak tartalmi, funkcionális megfeleltetés lehetséges. Emellett a vizsgált tanulók életkora, a tanulók jóllétére vonatkozó kérdések kontextusa is eltérő ezekben a felmérésekben. Különbség mutatkozik az egyes dimenziókhoz tartozó kérdések, illetve itemek számában, a válaszlehetőségként megadott kategóriákban (skálák fokozatában), valamint abban is, hogy az egyes adatfelvételek milyen időintervallumra vonatkoztatva kérdeznek rá bizonyos jelenségek előfordulására. Mindezek ellenére tanulmányunk első lépés abba az irányba, hogy a későbbiekben ezen nemzetközi felmérések eredményei alapján megpróbáljunk megbízhatóbb és érvényesebb képet alkotni a tanulók jóllétéről, különös tekintettel a magyar jellegzetességekre.

Kulcsszavak: tanulói jóllét, jóllétdimenziók, nemzetközi összehasonlítás, ISCWeB, HBSC, PISA

13
júl 2021
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK

Tapasztalt pedagógusok tanulásának és szakmai fejlődésének mentori támogatása a tanulók lemorzsolódásának csökkentése érdekében

A tanulók korai iskolaelhagyása, lemorzsolódása az oktatáspolitika nemzetközi szinten ismert súlyos problémája, míg az ellene folytatott küzdelem égető és nehéz feladata. A tanulók lemorzsolódása elleni küzdelemben a tanároknak kiemelkedő szerepük van: számos forrás szerint a tanári munka minősége az oktatás hatékonyságát befolyásoló legfőbb tényező (lásd például: Hattie, 2003; McKenzie et al., 2005; Barber & Mourshed, 2007; Cohran-Smith, 2010). Ezért a pedagógusok szakmai fejlődése és tanulása (annak egyéni és szervezeti aspektusai) nemzetközi és hazai térben egyre inkább kutatott téma. A pedagógusok szakmai fejlődésének és tanulásának támogatásában a pályakezdés szakaszán túl is szerepet játszhat a mentorálás, a mentori támogatás – ami hazánkban azonban még nem bevett gyakorlat. A kutatás eredményei szerint azok a tapasztalt pedagógusok, akik a lemorzsolódásban leginkább érintett hazai általános iskolákban tanítanak, a tanulók lemorzsolódásának okát elsősorban a tanulói motiváció hiányában, illetve elégtelen voltában látják, aminek javításában az új tanulásszervezési eljárások (például kooperatív módszerek, játékosítás) alkalmazásának tulajdonítanak központi szerepet. E pedagógusok közül sokan szívesen állítanák szakmai tanulásukat és fejlődésüket a tanulói lemorzsolódás megelőzésének, csökkentésének szolgálatába. Mivel úgy vélik, hogy ezeknek az eljárásoknak az elsajátítása leggyorsabban és leghatékonyabban a gyakorlat megfigyelése által lehetséges, tanulásukban bizonyos egyéni/személyes, valamint szervezeti feltételek megléte esetén sokan elfogadnák, illetve hasznosnak tartanák a mentori támogatást.

Kulcsszavak: lemorzsolódás/korai iskolaelhagyás, tanári tanulás és szakmai fejlődés, mentor, mentorálás

13
júl 2021
SZERZŐ
HOZZÁSZÓLÁSOK 0 comment
CÍMKÉK